Bászra még ellenáll a britek ostromának

Irak második legnagyobb városa, Bászra lassan egy hete ostromgyűrűben éli mindennapjait. A háborúban azonban nem csak a fegyverek lövedékeit használják a támadó alakulatok. London és Washington információs harcot is vív Irak megszerzéséért, amelyben közvetve nagy segítségükre vannak a televíziók, amelyek így csak az igazság egy szeletét mutatják be.
Egyes vélemények szerint ilyen „hadműveletnek” tekinthető az a tegnapi hír is, miszerint néhány ezer civil próbált menekülni Bászrából, ugyanis kifogyott az élelmiszer, és a vízkészletek is fogyatkoznak. Hadszíntéri parancsnokok beszámolója szerint az iraki városban lévő kormányhű fegyveresek rálőttek a menekülő lakosságra, a környéken állomásozó brit erők viszont az iraki milíciákat vették tűz alá a civilek védelmében. Korábban pedig olyan hírek terjedtek el, hogy Bászrában népfelkelés tört ki, és az iraki milíciák aknákkal lövik az utcákra vonult lakosságot; a Bászra alatt állomásozó brit tüzérség akkor állítólag precíziósan célzott támadással próbálta kilőni az aknavetőket. A brit kormányfő később „korlátozottnak” minősítette a bászrai felkelést. Az irakiakat támogató al-Dzsazíra televízió nyugodt és békés Bászrát bemutató felvételeiből úgy tűnt, hogy a hír minden bizonnyal „háborús kacsa” volt.
Azért lett volna különösen furcsa a bászraiak felvonulása, mert épp egy nappal az állítólagos tiltakozás előtt a „Sivatagi Patkányok” néven ismert brit katonai alakulat megtorpant a dél-iraki város határán. Az iraki hadsereg és a civil ruhába öltözött fegyveresek ugyanis golyózáporral fogadták a behatolókat, s hosszú, egész napos összecsapások után kiszorították őket a városból. – Ujjongó tömegre számítottunk, de ebből semmi sem lett – mondta akkor egy brit katonai szóvivő a BBC-nek. A tiszt ezután közölte, a britek „mélységesen csalódottak”, amiért Irak második legnagyobb városában eddig nem tört ki népfelkelés a kormányhoz hű csapatok ellen. Szembe kell nézni azzal, hogy az ellenállási gócok felszámolása sokáig elhúzódik, szerinte ez akár egy évig is eltarthat, vélte a brit szóvivő.
Bászra az iraki síiták fővárosa. Amerikai és brit stratégák a megszálló hadjárat alapköveként számítottak a szunnita kormányzat által elnyomott síiták felkelésére, s ha valahol megtörténne, az csak Bászra lehetne. Itt azonban a lakosságnak nem fűlik a foga a felkeléshez, s ennek nyomós oka is van. A vallási útmutatásokhoz szigorúan ragaszkodó síiták imámja felszólította hittársait a megszállók elleni harcra, az ország megvédésére. Való igaz, az Iránban uralkodó vallási irányzat helyi követői sok hátrányt szenvedtek az elmúlt évtizedekben Szaddám Huszein miatt, ám a stratégák számítása ellenére sokkal nagyobb bennük a támadók iránti gyűlölet. A síiták élénken emlékeznek az 1991-es eseményekre. Akkor az amerikaiak szövetséget ajánlottak a síitáknak, ha fellázadnak a huszeini rezsim ellen, ellentételezésképp pedig megszabadítják őket az elnyomástól. A síiták akkor belementek az alkuba, újdonsült szövetségeseik azonban rútul megcsalták őket, s helyén hagyták a diktátort. A végeredmény nem is lehetett más, mint a bagdadi seregek bevonulása a déli országrészbe. Egész falvakat irtottak ki akkor Szaddám Huszein erői, a síiták pedig máig emlegetik amerikai „barátaik” megbízhatóságát.