A hazai gazdaságban fontos szerepet betöltő kis- és középvállalkozói (kkv) szektor bizalomvesztése, bár nem jelentős mértékben, de érzékelhető. A kisvállalkozások versenyképességének javításában a belső források csak mérsékelt szerepet játszhatnak. Éppen ezért uniós csatlakozásunk küszöbén a vállalatok felzárkózási esélyeinek növelésében egyre nagyobb igény jelentkezik a külső források bevonása iránt. A szektor teljesítménye és értékesítése az elmúlt évben – döntően a belföldi kereslet elégtelensége miatt – elmaradt a termelési háttér biztosította lehetőségektől. Sajnos nem javult a kisvállalkozások likviditási helyzete sem. A kis- és középvállalatok hosszabb ideje romló jövedelmezőségi helyzete és gyenge tőkeellátottsága a szektor fejlődésének legfőbb akadálya – mondta Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója tegnap, a kkv-k fejlődési lehetőségeiről szóló konferencián. Soós Lőrinc, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese szerint uniós csatlakozásunkat követően felgyorsulhat az agrárágazatban tevékenykedő kisvállalkozások számának csökkenése, ugyanis az ágazat egyes területein jelentős koncentrációra van szükség, hogy megmaradjon a hazai vállalkozások versenyképessége. Magyarországon a gazdálkodók átlagosan háromhektáros területen tevékenykednek, ez pedig töredéke az uniós országokban lévő gazdaságoknak, ezért egyesülésekre, beolvadásokra lehet számítani.
Apatini Kornélné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára szerint a hazai mikrovállalkozások főleg a lakossági igényeket elégítik ki, ezért a csatlakozást követően nem kell komoly vetélytársakkal számolniuk. Ezzel szemben viszont a középméretű vállalkozásoknak éles versenyhelyzettel kell számolniuk a jövőben.

A D-vitamin-hiány komolyabb károkat okozhat, mint gondolnánk