A sajtónak nyilatkozva William Wallace vezérőrnagy elismerte, hogy a logisztikai nehézségek és az iraki gerillataktika miatt a tervezettnél hosszabb háborúra lehet számítani. – Tudtunk a félkatonai erőkről, de nem tudtuk, hogyan fognak harcolni – mondta a vezérőrnagy a Fidáíjín Szaddám milíciára utalva. Wallace tábornok Közép-Irakban, a Shell előretolt hadműveleti bázison nyilatkozott a sajtónak, ahol felkereste a 101. légiszállítású hadosztály főhadiszállását. (A katonák egy másik előretolt hadműveleti bázist az Exxon kőolajtársaságról neveztek el.) A Pentagon 120 ezer katonával növeli az Irakban harcoló erők létszámát, de a védelmi tárca szerint ezt eleve így irányozták elő a haditervben. Az amerikai kormány egy név nélkül nyilatkozó illetékese szerint a hadműveletek jól haladnak, és az elnök sosem mondta, hogy a háború rövid lesz. Az illető szerint az elnökben bizonyos csalódást keltett, hogy egy héttel a háború kezdete után a sajtó máris kételyeit hangoztatja. Az elnök szerint ez „butaság”, mivel a tények nem támasztják alá. A szövetségesek egy hét alatt biztosították a déli kőolajmezőket, gyors ütemben Bagdad közelébe értek, és már északon is megteremtették a katonai jelenlétet, ami hatalmas teljesítmény.
Egy brit katonai szakértő értesülései szerint az Irakban harcoló amerikai csapatoknak a hadszíntéren vegyi fegyvereik vannak. Paul Ingrim, a Brit–amerikai Biztonsági Tájékoztatási Tanács szakértője a Zeit-Fragen című, nonkomformista svájci folyóirat pénteki száma szerint azt mondta: az amerikaiak vegyi fegyvereket vittek a harcok színhelyére Bagdad, az iraki főváros meghódításához. Állítólag ahhoz hasonló anyagról van szó, mint amelyet tavaly Moszkvában, a színházat elfoglaló csecsen túszejtők ellen vetettek be az orosz biztonsági erők, számos ártatlan ember halálát okozva. Ezeket a vegyi fegyvereket hivatalosan nem tartják halálosnak, amit azonban – tekintettel a moszkvai 180 áldozatra – a lap egyszerűen nevetségesnek tart. A szóban forgó anyagokat ettől függetlenül tiltja a vegyi fegyverekről szóló nemzetközi konvenció. Az előrenyomuló brit és amerikai csapatok ezzel szemben több olyan hátrahagyott iraki felszerelést találtak, amelyek arra utalnak, hogy Irak valóban felkészült a vegyi és biológiai hadviselésre, mindazonáltal harci anyagokat tartalmazó lövedékeket még nem leltek. A vegyvédelmi ruházat minden korszerű hadseregben alapfelszerelés – igyekezett cáfolni a találgatásokat egy bagdadi tisztségviselő, ám ez nem ad magyarázatot nyugati források szerint azokra a tartályokra, melyek tartalmát még nem vizsgálhatták meg.
A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap pénteki értesülése szerint a háború dacára valóságos verseny folyik az amerikai és brit, illetve az orosz titkosszolgálatok között, hogy ki szerzi meg Szaddám Huszein állambiztonsági szerveinek archívumát. A lap nem zárta ki, hogy a dossziék, sőt egyes iraki titkos ügynökök Moszkvába evakuálásáról esett szó Jevgenyij Primakov – egykor az orosz Külföldi Felderítő Szolgálat (SZVR) élén is megfordult volt miniszterelnök – még a háború előtti Bagdadi úján. A lap szerint az SZVR egyrészt az iraki orosz érdekek háború utáni védelme területén juthat fontos előnyökhöz az iratok megszerzésével, másfelől felhasználhatja az iraki titkosszolgálat jól kiépített ügynökhálózatát, és a Kreml emellett fontos adatokhoz juthat az idén esedékes parlamenti és a jövő évi elnökválasztások előtt arról, hogy melyik orosz politikus és párt mennyi pénzt kapott Szaddám Huszeintől. A Nyezaviszimaja Gazeta szerint a tömegpusztító fegyverek gyártásáról szóló dokumentumokat már régen megsemmisítette Bagdad.
Az iraki televízióban pénteken bemutattak három olyan személyt, akit állítólag az Egyesült Államok javára folytatott kémkedés miatt tartóztattak le. A három férfi a tévé híradása szerint beismerte, hogy pénzért információkat adott az Egyesült Államoknak, mindenekelőtt az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA). A három állítólagos kém egyike a televízióban kijelentette: feladata az volt, hogy az amerikai–brit koalíciós erőket segítse bagdadi célpontjaik jobb bemérésében.
***
Csecsen támogatás Washingtonnak. A csecsen szakadár mozgalom képviselői igazságosnak tartják az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Irak elleni háborúját. A chechenpress.com-on, Aszlan Maszhadov csecsen szakadár vezető hivatalos honlapján olvasható állásfoglalás értelmében a csecsenek barátinak tekintik az iraki népet, amely szerintük jól jár „a kommunista Szovjetunió és a KGB által nyakukra ültetett Vlagyimir Putyin orosz elnök csecsenföldi népirtását támogató, kegyetlen diktátor, Szaddám Huszein eltávolításával”. Közben a Krasznaja Zvezda pénteki számában Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter síkra szállt azért, hogy a hadsereg az orosz határokon túl is jogosult legyen csapást mérni terroristacélpontokra. (MTI)
***
Al-Kaida a harcokban? Fogságba esett iraki katonák arról számoltak be brit kihallgatóiknak, hogy az al-Kaida fegyveresei harcolnak Bászra közelében Szaddám Huszein iraki elnök erőinek oldalán a szövetséges csapatok ellen – legalábbis erről tudósít a Scotsman című skót újság, internetes kiadásában. Az Oszama bin Laden vezette terrorhálózat legkevesebb egy tucat tagja tartózkodik Zubeirban, ahol a szövetségesek állásaira mért gránát- és tüzérségi csapásokat hangolják össze – mondták az iraki hadifoglyok. Ha valóban rábukkannak a terroristákra, úgy ez lesz az első bizonyíték arra, hogy az iraki rezsim közvetlen kapcsolatban áll Oszama bin Ladennel, a New York és Washington ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások értelmi szerzőjével – írta a Scotsman. (MTI)
origo.hu
A D-vitamin-hiány komolyabb károkat okozhat, mint gondolnánk
