G7-vita az újjáépítésről

Az iraki gazdaság újjáépítése és a gyengélkedő világgazdaság ösztönzése a fő témák a Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Világbank washingtoni tavaszi ülésén. Bár a világ pénzügyi vezetői abban egyetértenek, hogy a lehető leghamarabb meg kell kezdeni az újjáépítést, az erőfeszítéseket komolyan hátráltathatják az ENSZ szerepével kapcsolatos viták.
A pénzügyi terheinek nagy részét a várakozások szerint az IMF és a Világbank viseli majd, de az Egyesült Államok határozott gyorsasága a pénzügyi támogatás elnyerésére, a Washington vezette újjáépítési erőfeszítéseket támogatandó, számos ország bírálatát váltja ki. Ezek úgy vélik, hogy a tartós béke esélye nagyobb lenne Irakban, ha az ENSZ kapná a háború utáni főszerepet. Az IMF-ben a 24-ek csoportja – a legbefolyásosabb fejlődő országok képviseletében – olyan kommünikét adott ki, amely szerint az IMF-nek és a Világbanknak erőfeszítéseit az ENSZ-szel kell összehangolnia. Az előzetes becslések szerint az iraki újjáépítés költségei az első néhány évben legalább évi 20 milliárd dollárt tesznek ki, egy évtized alatt viszont elérhetik a 600 milliárd dollárt is.
Miközben a végéhez közeledik az iraki háború, a világ nagy búzaexportálói máris arra készülnek, hogy komoly szállítási megbízásokat kapjanak. Árupiaci elemzők rámutattak arra, hogy Irakot jelenleg annak az Egyesült Államoknak a hadserege ellenőrzi, amely a világ legnagyobb búzaexportálója.
Alekszej Gorgyejev orosz mezőgazdasági miniszter a héten azt mondta, hogy Oroszország a tervek szerint 500 ezer tonna búzát szállít Irakba a következő hat hónapban. A miniszter arra nem tért ki, hogy ezt a mennyiséget Oroszország pénzért szállítaná, vagy segély formájában. Ugyanakkor Ausztrália azt közölte, hogy meg kívánja tartani piaci részesedését Irakban, ahová évi mintegy 2 millió tonna búzát szállított, ami az ország szükségletének a kétharmadát fedezte. Az ugyancsak fontos búzaexportáló India azt tervezi, hogy évi 1 millió tonna búzát szállít Irakba. Az amerikai mezőgazdasági termelők, akik régóta nem szállíthattak Irakba, azt remélik, hogy visszatérnek a régi szép idők, amikor – Huszein országába – évente 1 millió tonna amerikai búza került. A 80-as években az amerikai mezőgazdasági minisztérium által nyújtott hitelgaranciákkal exportálhattak az amerikaiak nemcsak búzát, de egyebek között jelentős mennyiségű rizst, gyapotot, cukrot, baromfihúst és dohányipari termékeket.