Irak északi részén az amerikai erők keményen támadják a Köztársasági Gárda és a reguláris hadsereg megmaradt egységeit. A légierő a szíriai határ közelében lévő iraki állásokat is bombázta, hogy megakadályozza a Szaddám Huszeinhez hű erők elmenekülését, illetve a szíriai oldalról érkező harcosok belépését Irakba. Az amerikai védelmi minisztérium veszteséglistája szerint eddig 105 amerikai katona halt meg és 399 sebesült meg az iraki háború március 20-i kitörése óta. A Pentagon továbbra is hét iraki fogságba esett amerikai katonáról tud, tizenegyet pedig eltűntként tartanak nyilván.
Az iraki hadsereg 5. hadteste Moszulban és környékén megadta magát az amerikaiaknak. Az észak-iraki Moszul és Kirkuk „olajvárosok” tegnap az amerikai különleges erők kezére kerültek. A kurd milicisták – igaz, szerényebb létszámban – már korábban bevonultak a két településre, de azután állítólag elhagyták a várost, és helyüket a déli óráktól az amerikai különleges alakulatok vették át. A hírügynökségek korábban arról számoltak be, hogy amikor az irakiak elhagyták Moszult, a városban fosztogatás kezdődött, és lángba borították a város központi piacát.
Bagdadban ismét összecsapások zajlottak az amerikai erők és a Szaddám-párti fegyveresek között. Ezzel egy időben összetűztek a síita fegyveresek és az elnökhöz hű Fidájín Szaddám milícia tagjai is. Az iraki fővárosban több száz kétségbeesett civil ostromolta meg a katonai titkosszolgálat központját, eltűnt hozzátartozóit keresve. A családtagok az amerikai katonák segítségét kérik az állítólag föld alatti börtönökben fogva tartottak felkutatásában. Tegnap reggel egyébként újrakezdődtek a fosztogatások Bagdadban, és felgyújtották a kereskedelmi minisztériumot is. A város központjában kereskedők lőttek az üzleteiket kirabolni szándékozó csőcselék közé, a lövöldözésben legalább huszonöten megsebesültek. A Katarban állomásozó amerikai középső parancsnokság brit szóvivője úgy véli, nem kell káosztól tartani, mert bár Bagdadban előfordulnak kisebb rendzavarások, a város nagy részét a szövetségesek tartják ellenőrzésük alatt. A szövetségesek péntekre virradóra légicsapást mértek Szaddám Huszein iraki elnök féltestvérének házára. Amerikai védelmi tisztségviselők „meglehetősen biztosak” abban, hogy sikerült megölniük Barzan Ibrahim al-Tikriti volt iraki ENSZ-nagykövetet, aki állítólag titkos pénzügyi és céghálózatot épített ki az iraki elnök számára.
Körvonalazódik a háború utáni rendezés terve is. Paul Wolfowitz amerikai védelmiminiszter-helyettes kongresszusi meghallgatásán háromszakaszos tervet vázolt fel. E szerint az első szakaszban Irakot az újjáépítéssel és a humanitárius segély elosztásával megbízott hatóság irányítaná. A második szakaszban az iraki etnikai és vallási csoportok – köztük a száműzetésben élő irakiak – képviselőiből felállítandó ideiglenes testület kormányozná az országot. Az iraki kormányt csak ezután alakítanák meg. A Pentagon szóvivője ismét nemmel felelt arra a kérdésre, hogy találtak-e tömegpusztító fegyvereket. Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője ugyanakkor kijelentette: „Majdnem bizonyosak vagyunk abban, hogy Irak rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel.”
Szintén a rendezéssel kapcsolatos hír, hogy Kofi Annan, az ENSZ főtitkára annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint az ENSZ fegyverzetellenőrei hamarosan visszatérhetnek Irakba. Megerősítette, hogy az ellenőrök megbízatása még mindig érvényes. Az amerikai vezetés mindazonáltal még nem értesítette arról a fegyverzetellenőrök vezetőit, hogy visszaküldhetik-e a szakértőket, ehelyett Irakban amerikai leszerelési csoportok ténykednek.
Mintegy kétszáz iraki síita ellenzéki hatolt be péntek reggel Irak teheráni nagykövetségének épületébe. A támadók a Mohammed Bakír al-Hakím ajatollah vezette Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa nevű síita szervezethez tartoznak. Az épületét elözönlő síiták az eltűnt iraki államfő, Szaddám Huszein elleni jelszavakat skandáltak, ugyanakkor felemelték szavukat az amerikaiak irányította bábrezsim felállítása ellen is.
***
Páncélosok réme. Bár az iraki harcok során az ősrégi, de máig hatékony RPG–7-es kézi páncéltörő rakéták hatásos alkalmazásáról szóltak a hírek, a védők más, hasonló célú, ám összetettebb fegyvereket is bevetettek a támadók ellen. Az iraki erők jelentős mennyiségben használták a szovjet–orosz gyártmányú huzalvezérlésű Fagot (AT–4) és Konkursz (AT–5) irányított páncéltörő rakétákat, melyek BTR, BMP járművekről és gyalogosok által egyaránt alkalmazhatók két kilométeren belül lévő célok ellen. Az 1990-ben bevezetett fegyverembargó ellenére a harctéri jelentések szerint valószínű, hogy nem hivatalos úton Bagdad a fenti fegyverek korszerűbb megfelelőit is beszerezte és bevetette. A Metisz-M (AT–13) típus szintén huzalvezérlésű, de gyorsabb robbanótöltete pedig tandem elrendezésű, azaz megsemmisítheti az előtétpáncélzattal felszerelt célokat is. A Kornet (AT–14) rakéták lézeres irányítása pedig nagyobb pontosságot és zavarvédettséget tesz lehetővé. (Z. G.)
origo.hu
Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára válnak, mi lesz a milliárdos vagyon sorsa?
