Hurka és határ

Leszúrtuk, áthoztuk, forráztuk, perzseltük, megmostuk, szétszedtük – idéz fel a népszavazás napján a kétszáz kilós disznó sorsának alakulásából néhány epizódot Czene Árpád ceredi polgármester. A falu vezetőjének portáján nagy a jövés-menés. Az asszonyok hurkabelet mosnak, a férfiak pedig ízesítik a húst, majd készülődnek a szalonnadarabok és csülkök felfüstöléséhez. Készül a hurka és a disznósajt is, a színhús pedig megy a kétszáz literes fagyasztóba. Az asztalon ceredi túróslepény, s előkerül a borzag- és a terebi körtepálinka is. A polgármester az ajtóhoz lép, s kiszól az udvarra:
– Kati! Van még egy csepp időd, fiam? Gyere egy kis májat melegíteni!
Aztán amikor az asztalra több púpozott tál kerül, kiderül: a gőzölgő máj mellé más húsok is kerültek, hogy legyen miből választani.
Fél hétkor volt a szúrás ideje. Mindez Czene Árpád bátyjának a portáján történt. Traktorral akarták áthozni az állatot, de gyenge a mezőgazdasági gép akkumulátora, és a jármű bizony nem indult be. Nem is csoda: mínusz három fok volt az éjszaka. Végül az Opel Astra után kötött utánfutóval hozták ide, a polgármester házába. Aztán nekiállt a rokoni csapat a szakszerű feldolgozáshoz. A hús fele helyben marad, fele meg Pestre kerül.
– A múlt héten akartunk vágni, de a sógoromnak más elfoglaltsága volt. Csúsztattunk egy hetet, de aztán eszünkbe jutott, hogy ez pont az EU-s szavazás napja. Mivel a disznót sem lehetett tovább tartani, nem halaszthattuk az időpontot… Az unióbeli állatvédelmi törvény szerint csak elektromos sokkolóval lehet majd elkábítani, illetve megölni az állatot, legalábbis a faluban élő Gál doktortól ezt hallottam. Márpedig ő biztosan jól tudja, hiszen a megyei állat-egészségügyi állomáson dolgozik. Szóval Jóska barátom ott az állatvédelmi felelős – szögezi le Czene Árpád.
Persze ne higgyük, hogy ilyen egyszerű ez. Ahogy körbekérdezzük a disznóölésen segédkező férfiakat, kiderül, hogy nem tudni, hogy milyen lehet az EU szabványnak is megfelelő disznóölő sokkoló. Ugyanis megérné falvanként tartani egy ilyen szerszámot, akár a polgármesteri hivatal is tárolhatná, de nem tudni, hogy hol lehet azt beszerezni. Kiderül, hogy Cereden is van valakinek egy sokkolója, de senki nem garantálja, hogy az biztonságos. Felemlegetik azt is, hogy néhány éve nemcsak a vágójószág, hanem a „böllér” is meghalt az áramsokk következtében egy dunántúli faluban.
Megegyezünk abban, hogy egyelőre biztosabb a gyors késszúrás az állat szívébe.
Cered, a Nógrád megyei falu, a szlovák határ közvetlen közelében található. Az egyik hegyecske tetejéről öt szlovák falut lehet látni. Áthozza a szél a templomharang hangját, s tán még a déli húsleves illatát is. Ceredtől betonút vezet a szlovák Tajti községbe. A falu egyik utcájának végén kettős sorompó. Slovensko, olvasni egy táblán. Innen ötszáz méterre egy motoros szlalomoz a szlovákiai házak mellett.
Évente két-három alkalommal emelik fel a sorompót, és ezek gyönyörű alkalmak arra, hogy a rokonság találkozhasson egymással. – Mert nincs olyan tősgyökeres ceredi, akinek ne lenne rokona a szomszédságban – szögezi le a polgármester.
A faluban élők számára a határnyitás jelenti az egyetlen lehetőséget a gazdasági fellendüléshez, ezért lobbizik tizenhárom év óta az aktuális kormánynál Cered önkormányzata is. A magyar és a szlovák parlament képviselői is támogatják a sorompófelemelési törekvéseket. A korábbi években ideiglenes jelleggel évente öt alkalommal: húsvét, pünkösd, Szent István napja, Mindenszentek és karácsony alkalmával nyílt meg a határ, az alkalmankénti 200 ezer forintos önkormányzati költségek miatt mára kénytelenek voltak csökkenteni az ilyen ünnepek számát.
Időszerű a kérdés, hogy EU-tagságunk esetén mi lesz a határnyitással, hiszen elvileg csak belső határok lesznek, de akkor is csak a kijelölt utakon lehet majd közlekedni.
– Zsolti (Becsó Zsolt fideszes, listás képviselő) tett fel erről kérdést a parlamentben a belügyminiszter asszonynak, s a válasz szerint csak 2007-ben, a schengeni határok bevezetésekor valósulhat meg az állandó átjárás – mondja Czene Árpád polgármester.
Cereden az idén június végén a nemzetközi enduróbajnokság miatt nyitják meg a határt. Tíz európai országból négyszáz versenyző érkezik a térségbe, a helyi postás már szórólapozza a portákat, mert azt akarják felmérni, hogy ki tud elszállásolni vendégeket. Augusztus végén a ceredi születésű Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész születési centenáriuma miatt emelik fel a sorompókat, másnap pedig a megyei vadásznap és a SzeptEmber fesztivál alkalmából egy 4250 literes üstben főzőcskéznek majd. A polgármester szavaival élve „borzasztó nagy vendégsereg” lesz, hiszen a losonci, nagykürtösi és rimaszombati járásból is jönnek vendégcsapatok a saját üstjeikkel.
Cereden a szavazásból hazaérkező és csincsillákat tenyésztő Kovács Béla őstermelő megmutatja féltett állatállományát. – Tizenhat tenyészanyával indítottam a vállalkozást, és még mindig tizenhat anyánál tartok – mondja, s ezzel a mondattal némiképp jellemzi is a nehézségeket. Huszonötezer forint volt a tenyészanyák darabja, és télen sem süllyedhet le a hőmérséklet 15-18 fok alá. Magas a fűtésszámla, inkább viszi a pénzt a vállalkozás, mint hozza.
A ceredi határnál Bóka István rendőr, körzeti megbízott, Misztarka István és Lázár László polgárőrök teljesítenek szolgálatot. Kora reggel mentek szavazni. EU-tagságunktól a határsorompó végleges felemelését is várják. Tavaly a polgárőrség vezetőjének bejelentésére 28 afgán határsértőt fogtak el itt, húsvétkor pedig néhány ittas szlovák fiú próbált átjutni a határon, hogy ceredi menyecskéket locsoljon meg.
Az idén húsvétkor nem nyílik meg a határ, sőt megerősítik a védelmet, hogy a határsértési próbálkozásokat megelőzzék és felderítsék.
A disznót ez már nem érdekelte.
Belőle szombat este a szavazatszámláló bizottság tagjai kaptak kóstolót.