Késik a bagdadi rendezés

Jay Garner, az iraki átmeneti kormány élére kijelölt nyugalmazott amerikai tábornok egy kedden közölt interjúban aggodalmát fejezte ki, amiért még nem láthatott munkához. „Tulajdonképpen már egy hete Bagdadban kellene lennem” – mondta a Kuvaitban várakozó 64 éves, háromcsillagos tábornok a USA Today című amerikai országos napilapnak, hozzátéve, hogy reményei szerint még a héten az iraki fővárosba mehet. „Most éppen az a félelmem, hogy minden nap késlekedéssel újabb lehetőségeket mulasztunk el, s betömődnek olyan rések, amelyeket nem szeretnénk betömve látni” – mondta.

Az iraki Újjáépítési és Humanitárius Segítségnyújtási Iroda (ORHA) élére januárban kinevezett Garner szavai szerint „Bagdadban továbbra is sok ellenállási fészek van, ezért a(z amerikai) parancsnokok még húzódoznak attól, hogy egy csomó civilt odaengedjenek.” Ezzel együtt úgy vélte: lehet, hogy vállalva a kockázatot, mégis oda kell menniük. Az ORHA egy 35 fős előőrse már múlt kedden megérkezett a dél-iraki Umm-Kaszr kikötőjébe, míg az iroda több mint kétszáz, nagyobbrészt amerikai hivatalnoka még egy kuvaiti támaszponton várakozik. Az amerikai tervek szerint Jay Garner elnököl majd az iraki ellenzéki szervezetek násziríjai tanácskozásán, ami szóvivője szerint a főpróbája lesz a tervezett amerikai vezetésű kormányzatnak. A találkozó előtt néhány órával a legjelentősebb ellenzéki szervezetnek számító Iraki Nemzeti Kongresszus (INC) bejelentette, hogy elnöksége hamarosan Bagdadban tart tanácskozást. Az INC vezetőjének, Ahmed Csalabinak a képviselője hozzátette: „Nem akarjuk, hogy az amerikaiak mozgassanak bennünket. Egyszerűen azt akarjuk, hogy befolyásunk legyen a jövőbeni választásokra.”

Irakiak ezrei, többségükben síiták tüntettek kedd reggel a dél-iraki Násziríjában, elítélve a városban kezdődő tanácskozást, amelyen Szaddám Huszein iraki elnökkel szemben álló szervezetek képviselői vesznek részt. „Szabadságot igen!”, „Iszlámot igen!”, „Amerikát nem, Szaddámot nem!” – ilyen jelszavakat ismételgetett a helyszínen tartózkodó újságírók által mintegy 20 ezer főnyire becsült tömeg, amely a városközpontban gyűlt össze. „A tüntetést szervező népi és vallási erők úgy vélik, hogy a nedzsefi Hauza (síita vallási iskola) az egyetlen képviselője az iraki népnek, amely 80 százalékban síita – hangoztatta az AFP hírügynökségnek nyilatkozva a tüntetést vezető Varrád Naszrallah imám. – A Hauza dolga, nem pedig az Egyesült Államoké és Nagy-Britanniáé, hogy kiválassza a nép képviselőit.”

Nem hivatalos és általában elfogadott adatok szerint egyébként Irakban körülbelül 65 százalék a síiták aránya – jegyzi meg tudósításában a francia hírügynökség. A tüntetők főként azért bírálták a násziríjai tanácskozást, mert arra az Egyesült Államok égisze alatt, az iraki átmeneti kormány élére kijelölt nyugalmazott amerikai tábornok elnökletével kerül sor. Jay Garner tábornok a The New York Timesnak adott interjújában megjegyezte, hogy missziója – a Szaddám Huszein vezette iraki rezsim utáni politikai rendszer megteremtése – nehéz és ellentmondásos feladat lesz. A Reuters tudósítója szerint mély szkepticizmus érzékelhető az iraki ellenzéki erőknek a találkozóra gyülekező képviselői között, akik csak két dologban értenek egyet: a Szaddám bukása miatti örömükben és abban, hogy nem szeretnének az Egyesült Államokhoz túl közel állónak mutatkozni. Az egyik fő szervezet csak alacsonyabb szintű képviselőket küldött, egy másik pedig még bojkottálja is a rendezvényt. A tanácskozásnak közép-európai idő szerint reggel nyolc órakor kellett kezdődnie, de még nincs hír arról, hogy valóban megkezdődtek-e a tárgyalások.

Bagdadban több mint ezer iraki tüntető demonstrált az amerikai megszállás ellen, és követelték az új iraki kormány megalakítását tisztán az iraki nép választása által, a dél-iraki Násziríjában viszont több mint 20 ezer iraki tüntetett Szaddám és Amerika ellen – számolt be a Moheet internetes újság.

Az amerikaiaknak továbbra is az a véleményük, hogy Irakban tömegpusztító fegyverek vannak, de szerintük ezek felkutatásában sem az ENSZ fegyverzetellenőrei, sem más nem vehet részt, csupán az Irakban lévő szövetséges erők. Vincent Brooks tábornok, az iraki hadjáratot irányító amerikai középső parancsnokság szóvivője keddi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a hadsereg felügyelete alatt folyik a fegyverek utáni kutatás. Hozzátette: különleges berendezéseik vannak arra, hogy az iraki vegyi, biológiai és atomprogramokhoz kapcsolható, föld alá rejtett tárgyak után kutatva átfésüljék az iraki sivatagot. Találtak már teljes harci repülőgépeket eltemetve, és legutóbb Kerbelánál, egy lőszergyár mellett 11 elföldelt konténerre bukkantak. Az ENSZ fegyverzetellenőreinek lehetséges bevonására vonatkozó kérdésre a tábornok azt felelte: amint megtalálják a keresett fegyvereket, nyilvánossá teszik a kutatási folyamatot. Addig is azonban türelemre intett, mondván: „Vannak olyan emberek, akik tudnak ezekről a vegyi, biológiai és atomprogramokról, csupán idő kérdése, hogy eljussunk hozzájuk.”

Csalabi izraeli kapcsolatai.
Muhammad Hádzsi Mahmúd, a kurd szociáldemokrata párt vezetője megerősítette, hogy az Egyesült Államok két évig teljes felügyelet alá akarja vonni és három – egy északi, egy közép és egy déli – szektorra akarja felosztani Irakot, amelyeket három amerikai és három volt iraki miniszter kormányozna, kihagyva ezzel a két legfontosabb kurd vezetőt. Az Al-Manar palesztin napilap szerint a Rumsfeld amerikai védelmi miniszter jó barátjának tartott, egy jordániai bankrablással is kapcsolatba hozott, mellesleg pedig amerikai ügynöknek vélt 58 éves iraki ellenzéki vezető, Ahmed Csalabi Izraelbe látogatott egy héttel ezelőtt, ahol katonai és politikai vezetőkkel tárgyalt, mielőtt Kuvaitba repült volna egy izraeli magángéppel. (A. F. M.)