Meggyőzés trükkökkel és technikával

Az amerikai–brit haditervekben jelentős szerepet játszott a pszichológiai hadviselés, melynek elsődleges célja az iraki erők demoralizálása volt, valamint annak elérése, hogy az iraki civilek ne megszállóként, hanem felszabadítóként várják a támadókat. A feladatra primitív és rendkívül korszerű eszközöket, eljárásokat egyaránt bevetettek, ám még kérdéses, hogy ezeknek milyen szerepe volt a szobordöntögetésekben, a bevonuló csapatok helyenként lelkes üdvözlésében.

Furcsa hangokra figyelhettek fel a helyiek minden egyes iraki településen az amerikai előrenyomulást megelőző éjszaka. Nagy teljesítményű hangosbeszélőn a város határáról az amerikai vagy brit csapatok intéztek hozzájuk üzenetet élőben vagy felvételről. Figyelmeztették őket az ellenállás értelmetlenségére és arra, hogy „felesleges meghalni egy haldokló rezsimért”. A vegyi és biológiai fegyverek bevetésének esetére pedig azt ígérték, hogy hogy háborús bűnökért teszik majd felelőssé őket. Az ideológiai meggyőzés mellett „gyakorlati információkat” is közöltek. Megemlítették például, hogy mindenki célpontnak minősül, akinek fegyvert látnak a kezében, legyen az akár civil ruhában.
A meggyőzésre külön technikai eszközöket rendszeresített minden haderőnem. A tengerészgyalogság és a speciális erők például a HMMMV többfeladatú dzsip tetejére szereltek nagy teljesítményű hangszórókat, mellyel üzeneteiket több száz méterre is elküldhetik. Persze nemcsak szöveget, hanem más hangeffektusokat is lejátszhatnak, mellyel például egy közeledő páncéloshadosztály zaját utánozzák. A légierő is kiveszi részét a műveletekből: a C–130-as katonai szállítógép EC–130 Commando Solo változata lényegében egy repülő rádió-, illetve tévéadó, melyen az amerikai propagandát sugározzák a lakosságnak és az iraki csapatoknak. Speciális kazettás bombákba pedig kiszórandó résztöltetként nem robbanóeszközöket töltenek, hanem röplapokat. A háborút megelőzően és azóta is sok millió ilyet juttattak el az irakiakhoz. Némelyek a haderőnek szóltak, fényképekkel alátámasztva, hogy milyen félelmetes fegyverekkel kell szembeszállniuk egy olyan küzdelemben, melyben nincs semmi esélyük.
Gyarmati tapasztalataik miatt a brit haderőktől sem áll távol a pszichológiai hadviselés gondolata. Bászra ostroma idején rádióadót üzemeltettek a körzetben, amely a hírek arab nyelvű (angolszász értelmezésű) változatán kívül arab és nyugati zenét játszott. Ezzel párhuzamosan több ezer apró rádiót osztottak szét a lakosok között, melyeken csak egyetlen frekvenciát, természetesen az általuk sugárzottat lehet fogni.
Ám hiába a néha látványos, néha a kulisszák mögötti hadviselés, a ráfordítás „megtérülése” sohasem volt egyértelmű. Vietnamban hasonló módszereket alkalmaztak, mégis, a nappal oly kedves civilek éjszaka a vietkong partizánjaiként csaptak le az amerikaiakra. Irakban a következő hónapok, évek eseményei döntik majd el, hogy milyen eredménnyel járt a propagandahadjárat.