Meghallgatnák a MOB elnökét

Schmitt Pál és Jánosi György meghallgatását tervezi a jövő hónapban a Fővárosi Közgyűlés a 2012-es olimpia kapcsán, amelyet a testület baloldali többsége csak „szeretne”, de nem támogat. A MSZP és az SZDSZ továbbra sem békült ki Tóth Ilona ’56-os mártírral, akiről a XVI. kerületi önkormányzat kezdeményezése ellenére sem hagyták, hogy utcát nevezzenek el.

Csak szeretné, de nem támogatja a Fővárosi Közgyűlés, hogy Budapest 2012-ben olimpiát rendezzen. Az MSZP és az SZDSZ testületi többsége ugyanis leszavazta Balczó Zoltán (MIÉP) az esemény támogatására irányuló javaslatát.
Az MSZP a közgyűlés fórumán is kikelt Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke ellen, mivel szerintük, ha a sportdiplomatát a Fidesz alelnökévé választják, nem tölthetné be a MOB vezetői tisztségét. A szocialisták úgy vélik: Budapest nem kandidálhat felelőtlenül, megalapozatlanul a játékokra. Még olyan véleményeket is hangoztattak, hogy az ötkarikás játékok álma irreális, nem alkalmas eszköz a főváros fejlődésének céljára.
Bakonyi Tibor (MSZP) főpolgármester-helyettes előterjesztése alapján a következő közgyűlésre meghívást kapott Schmitt Pál és Jánosi György sportminiszter is, akiket a testület várhatóan meghallgat a kérdésben. A koalíciós képviselők előzetes bejelentése alapján a Fidesz alelnökjelöltjének kemény kérdésekre kell felkészülnie.
Deutsch Tamás, a fővárosi Fidesz–MKDSZ frakcióvezetője szerint az MSZP egy újfajta numerus clausust akar bevezetni. Az a világ természetes rendje, és az a jó, ha volt párttitkárok és baloldali politikusok MOB-tagok és sportklubelnökök, de ha egy független személyiség politikai tisztségre vállalkozik, aki a MOB elnöke, az már helytelen – jegyezte meg Deutsch. A volt sportminiszter úgy vélte, hogy az olimpia nem feltétlenül anyagi erőforrást jelentő gondolatot testesít meg, hanem a nemzeti önazonosság-tudatot segíti elő. Az esemény nem cél, hanem eszköz, a nemzeti felzárkóztatási program eszköze, amelyet lerövidítene – mondta a politikus.
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta tegnap az idei vagyongazdálkodási irányelveket, amely ellentmondásosan fogalmaz. A szöveg szerint idén nem terveznek előreláthatólag privatizációt, ugyanakkor a dokumentum melléklete úgy fogalmaz: harmincnyolcmilliárd forint értékben szükséges részvények, illetve részesedések értékesítése. Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője ezért azt kérte: a közgyűlés foglalja egy külön határozati javaslatba, hogy idén nem lesz privatizáció. Ezt a kérést azonban nem teljesítette a baloldali többség. A közgyűlés szavazott a Fővárosi Gázművek, a Csatornázási Művek és a Dísz- és Közvilágítási Kft. felügyelőbizottsági, illetve igazgatósági tagjairól is. Utóbbi testületekbe – amelyekben társaságoktól függően 180-200 ezer forintot pluszprémiumot kapnak a képviselők – az ellenzék továbbra sem delegálhatott tagokat.
A fővárosi önkormányzat gyermekvédelmi intézményeiben idén 5,2 százalékkal drágulnak a térítési díjak – döntöttek a városatyák, akik egyhangú szavazással 5 forinttal csökkentették a szennyvízszippantás és -szállítás díját.
Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek köszönhetően a XVI. kerületben nem nevezhetnek el utcát Tóth Ilonáról, az ’56-os mártírról, akit a megtorlás időszakában fiatalon végeztek ki. Az ellenzék padsoraiban nagy felháborodást váltott ki a szocialisták nem és a szabad demokraták tartozkodó szavazata. Gy. Németh Erzsébet, az MSZP frakcióvezetője lapunk kérdésére annyit közölt: így láttuk jónak a voksolást. Marsi Péter Pál, a MIÉP frakcióvezető-helyettese szerint az MSZP és az SZDSZ hihetetlenül undorító képmutatásról tett tanúbizonyságot, a ’56-os forradalmat a szívükben még mindig ellenforradalomnak tartják.