Komoly problémák vannak az uniós támogatások megszerzéséhez szükséges hazai intézményfejlesztéssel – nyilatkozta lapunknak Boros Imre, az Orbán-kormány EU-pénzekért felelős minisztere, jelenleg országgyűlési képviselő. Állítását az EU által megfogalmazott levélre alapozza. A képviselő szerint a közösség is megfogalmazta ez irányú kritikáját. Az uniós pénzek zöme programok mentén érkezik, melyek előkészítésére, szelektálására, elfogadására és lebonyolítására meghatározott intézményi rendet kell kialakítani. Boros Imre úgy véli, ezeknek az intézményeknek egyes elemei a közeljövőben nem valósulnak meg, ez pedig nagyban veszélyezteti a pénzek lehívását, a programok megvalósítását.
Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti fejlesztési terv és EU-támogatások hivatalának politikai államtitkára lapunk megkeresésére kifejtette: a Boros Imre által említett dokumentum egy felmérés, melyet az uniós országok készíttettek. Az igaz, hogy ebben megkérdőjelezték a csatlakozó országok felkészültségét, ám a tízek között a magyarokról pozitív volt a véleményük. Az államtitkár hangsúlyozta: az intézményi felkészülés az EU elvárásának megfelelően napra pontosan halad. A felkészülési tervet decemberben hagyta jóvá egy kormányhatározat, amire azért nem előbb került sor, mert ahhoz el kellett készíteni a Nemzeti fejlesztési tervet (NFT) is. A feladatok végrehajtásának szeptemberig kell befejeződnie. s ez időpontig készen is lesznek. Baráth ma már sokkal optimistább, mint két hónappal ezelőtt, hiszen a vezetőket már kinevezték, a képzés elindult. Az NFT-n belül operatív programokat állítottak fel, melyekért a különböző minisztériumok felelnek. Az unió elvárásának megfelelően a tárcákon belül irányító hatóságokat állítottak fel, melyeknek minimum államtitkár-helyettesi szintű vezetővel kell rendelkezniük. Boros Imre kiemelte: minden irányító hatóságnak külön-külön vezetővel kell rendelkeznie. Boros szerint nagy hiba, hogy a versenyképesség, valamint a környezetvédelem- és infrastruktúra-irányító hatóságnak ugyanaz a vezetője, s ráadásul mindkét feladattal a gazdasági minisztériumban foglalkoznak. Ez ugyanis ellentétes az uniós szabályokkal, s mivel a közel egy év alatt a problémán nem tudtak úrrá lenni, ezért az EU is megfogalmazta ez irányú kritikáját. Erre a felvetésre válaszolva az államtitkár kifejtette: ez nem ellentétes az EU-szabályokkal, hiszen a közösség már lehetőséget ad arra, hogy a területeknek egy vezetője legyen, ha külön-külön önálló helyettesek vannak.
Boros Imre ismertette, hogy az operatív programok megvalósításáért az irányító hatóságok tehetők felelőssé, munkájuk segítéséhez azonban az unió engedélyezi közreműködő szervezetek bekapcsolódását is. A korábbi miniszter állítja, hogy az utóbbi hónapokban ezen szervezetek elszaporodása, „kirajzása” figyelhető meg. Közben a felkészült közreműködő szervezetek, mint például a regionális fejlesztési ügynökségek, elsorvadnak. A „kirajzásra” véleménye szerint azért került sor, mert a kormánypárti politikusok környezetébe tartozó személyek a privatizáció megdézsmálása után a következő nagy falatot az uniós pénzek megcsapolásában látják. Keservesen fognak csalódni, mert ez lehetetlen – tette hozzá Boros, majd megjegyezte: a közreműködő szervezetekkel nemcsak az a baj, hogy túl sok van belőlük, de a többségük nem is alkalmas a feladatra, s van közöttük olyan is, amelyet még meg sem alapítottak. A régiókban a két éve jól működő fejlesztési ügynökségekre az elsorvasztás, az eddig ki nem próbált VÁTI vidéki hálózatára fényes jövő vár.
A közreműködő szervezetekkel kapcsolatban Baráth Etele elmondta: általánosságban nem szabad kijelenteni, hogy felkészületlenek a közbenső szervezetek. Közöttük ugyanis van olyan, amelyről az EU is elismeréssel szólt, s vannak olyanok is, amelyekhez létszámot kell felvenni, ki kell őket képezni. Ilyenek például a regionális fejlesztési ügynökségek, melyeknek az év végéig kell felállniuk.
Boros Imre úgy látja: Kovács László irányításával csúsztat a kormány az uniós pénzek megszerzését illetően, s a lehívható legnagyobb keretösszeggel kábítja a polgárokat. Még az EU által elfogadott programok esetén sem biztos, hogy megvalósulnak a projektek. Egy program például a társfinanszírozás hiánya vagy a határidő elcsúszása miatt is meghiúsulhat. Az uniós tapasztalat is azt mutatja, hogy a veszteséggel számolni kell, amely egyes országok esetében ma is eléri a 25 százalékot. Így szemfényvesztés az uniós források egészének kiaknázásáról beszélni. Alapvetően azért, mert 2004-től már nemcsak igénybe veszünk forrásokat az EU-tól, hanem az első perctől kezdve 100 százalékos a fizetési kötelezettségünk. A problémák 2005-től jelentkeznek majd.
Arra felvetésre, hogy a kormány csúszat, Baráth Etele az alábbiakat válaszolta: nem érti, miért mondja ezt Boros Imre. Hozzátette: Boros a PHARE-pénzek esetében elismerésre méltó eredményeket ért el, s csupán elenyésző technikai veszteségek történtek. Ha ezt a PHARE-programmal sikeresen meg lehetett csinálni, akkor meg kell oldaniuk a strukturális pénzekkel is. Előre azonban nem lehet kijelenteni, hogy 2005–2006-ban a pénzlehívási képességünk nem lesz megfelelő. Az viszont valóban igaz, hogy ez nehéz feladat lesz.
Boros Imre komoly problémának látja, hogy a regionális ügynökségek működéséhez a költségvetési feltételek sem biztosítottak, s a legtöbb szervezet 10-20 milliós kifizetetlen számlával rendelkezik. Ez azért gond, mert ezeknek a szervezeteknek kellene közreműködniük a NFT-projektek szelekciójában. Baráth elismerte lapunknak, hogy a regionális ügynökségekkel kapcsolatban valóban vannak problémák, de ezt nem a pénzhiány okozza, hiszen a keret megvan, hanem a kifizetések technikai részletei.
Boros szerint az unió bővítésének májusra halasztása az EU részéről nagyvonalú gesztusnak tekinthető, hiszen hazánk befizetési kötelezettségeit csak 2004 májusától kell teljesíteni. Ezzel szemben az előcsatlakozási, valamint a strukturális és kohéziós alapokból az uniós források a jövő év első négy hónapjában is igénybe vehetők, s ehhez jön még, hogy a mezőgazdasági direkt kifizetések, az intézményi feltételek megléte esetén a teljes 2004-es évre igényelhetők. Ezzel a gesztussal hazánk 2004-es uniós pénzügyi mérlege jelentősen javítható. A felvetéssel az államtitkár is egyetért, mint mondta: ez hosszas tárgyalások eredménye.
Mindkét szakembert megkérdeztük Magyarország uniós csatlakozásáról. Boros Imre szerint a belépés mellett szól egyebek mellett az, hogy a tagság egyben gátat állít a baloldali kormányok bizonyos fokú voluntarista politikájának. Az unióban nem lehet majd gátlástalanul rombolni a valutát, inflációt gerjeszteni, s megfejni a legszegényebbeket. Mindezeken túl számos olyan korlát van a közösségen belül, amelyeket demokratikus jogállamban már nem lehet megsérteni. Az EU-tagságról Baráth Etele kifejtette: az elkövetkezendő években nehézségek is lesznek, ám mindennek ellenére ez az egyetlen út.
Válaszra várva. Szerettük volna megkérdezni a Nemzeti fejlesztési terv operatív programjait készítő minisztériumokban, miként áll a vidék- és területfejlesztés szempontjából létkérdést jelentő integrált irányítási és ellenőrzési rendszer kiépítése, továbbá a gazdasági versenyképesség növelését milyen módon kívánja elősegíteni a gazdasági tárca, s hogyan állnak az intézményfejlesztéssel. A gazdasági minisztérium illetékesét távolléte miatt nem lehetett utolérni. Az agrártárcánál nem válaszoltak megkeresésünkre. (Cs. A.)
origo.hu
Se pénz, se ház – Megszólalt az Origónak az életéért küzdő győri lottónyertes
