Medgyessy Péter miniszterelnök.
Olyan világba érkezünk, ahol nem kell választani haza és haladás között, nemzet és köztársaság között; gazdagabb, biztonságosabb, nyugodtabb világba, az újraegyesült Európába – mondta Medgyessy Péter miniszterelnök szombat este Budapesten, a Roosevelt téren. „A rendszerváltás idején nemzeti konszenzussal állítottuk magunk elé azokat a feladatokat, amelyeket teljesíteni akartunk. Ezek közül az egyik legfontosabb szüleink és nagyszüleink álmának teljesítése volt, visszatérni Európába; újraegyesíteni a szétszakadt és töredezett kontinenst, hogy gyermekeink, unokáink hazája Magyarország, otthona pedig az egész Európa legyen” – mondta a miniszterelnök. „Az egységes Európában gyógyírt találhatunk régi sebeinkre; a határon túl élő magyarok most ránk, anyaországi magyarokra figyelnek, velünk örülnek, mert a saját jövőjüket látják” – fogalmazott. A miniszterelnök azzal zárta ünnepi beszédét: „Magyarország – ahogy Ady Endre oly találóan nevezte: kompország – végre kikötni készül, közel az esély, hogy révbe érjen; Európa várja Magyarországot”.
Orbán Viktor volt miniszterelnök.
Most már biztosnak mondhatom, hogy Európa a jövőnk, de Magyarország a hazánk – jelentette ki Orbán Viktor volt miniszterelnök az uniós népszavazás után a Fidesz népligeti rendezvényén. Szerinte a legfontosabb tennivaló és egyben nemzeti érdek, hogy minden magyart a csatlakozás nyertesévé tudjunk tenni. Hozzátette: ez nem valósul meg automatikusan, csak kormányzati és parlamenti intézkedésekkel. A munka neheze még hátravan, nagy szavak helyett nagy tettekre van szükség – fogalmazott. A legfontosabb nemzeti érdekek közé sorolta, hogy az ország ne szakadjon ketté az EU-csatlakozásra igennel, illetve nemmel szavazók mentén. Az uniós kampányt egy székely anekdotával írta le. Eszerint a székely ember a fiával horgászik, és a fiú különböző kérdéseket tesz fel az apjának, amelyekre rendre azt a választ kapja, hogy nem tudom, fiam. Ekkor a fiú megkérdezi: nem baj-e, hogy túl sokat kérdez. Az apja erre azt válaszolja: nem baj, fiam, ha nem kérdezel, nem is okosodsz. – Ünneplésre sok, az ország felzárkóztatásához viszont feszítően kevés ez az idő – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra: a rendszerváltozás idején is vesztessé vált a vidéki Magyarország lakóinak egy része, illetve a lakótelepeken, panellakásokban élők, ezért mindent el kell követni, hogy ez ne ismétlődjék meg. Felidézte: Antall Józsefnek, a rendszerváltás utáni első miniszterelnöknek köszönhető a csatlakozási folyamat elindítása.
Kovács László, az MSZP elnöke
Kovács László, az MSZP elnöke történelmi döntésként értékelte a népszavazás eredményét. Szerinte a népszavazás eredménye azt is mutatja, hogy az unió igenlése nagy fölénnyel győzte le a kicsinyes pártpolitikai fanyalgást.
Kérdésünkre elmondta: nem azok fanyalogtak, akik nem mentek el szavazni, hanem azok a politikusok, akik azt állították, hogy a csatlakozásnak nagyon komoly hátrányai is lesznek. Orbán Viktor volt miniszterelnök évek óta szembeállította az uniós csatlakozást a nemzeti önérzettel – vélte Kovács László. Arra, hogy a volt kormányfő nyilvánosan és egyértelműen kiállt az igen mellett, azt választolta: Orbán Viktor volt az, aki korábban többször beszélt az unión kívüli élet lehetőségeiről, s „álnaiv, aggódó kérdéseket” tett fel, tulajdonképpen a csatlakozás vélt hátrányait sorolva. Úgy vélte: az ilyesfajta érvelés nem ösztönzi a választókat, hogy igennel szavazzanak. Ha a Fidesz lett volna kormányon, és az MSZP ellenzékben, akkor sokkal nagyobb lett volna a részvételi arány – közölte.
Szájer József, a Fidesz alelnöke.
Magyarországnak olyan unióhoz kell csatlakoznia, ahol az ország kiállhat a nemzet érdekeiért, és esély nyílik a támogatásra szorulók megsegítésére – fogalmazott Szájer József, a Fidesz és a parlament alelnöke szombaton a Népligetben. Hangsúlyozta: csak a lakosság kis része képes az akadályokat saját erőből leküzdeni, számukra a kormánynak aktív cselekvési programokat kell indítania. A Fidesz az emberek sikerének, ugyanakkor a kormány súlyos kudarcának tekinti a népszavazást. Szájer József a párt tegnapi elnökségi ülése után úgy nyilatkozott: a hárommilliárd forintot felemésztő, elhibázott, dilettáns kampány következtében Magyarországon a szavazók száma messze alulmúlta az eddigi legalacsonyabb európai uniós részvételi arányt, sőt hazai viszonylatban is megdöntötte a népszavazások negatív rekordját.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke
nem értékelte a csatlakozással kapcsolatos kampányt. Azt ugyanakkor elmondta: a kampány intenzívebb volt, mint az országgyűlési választások idején általában, és a pártok, a civil szervezetek és az egyházak is egy dolog mellett érveltek. – Ebből nagyobb részvételnek kellett volna kijönnie – tette hozzá, megjegyezve: „sokak fejében működhetett az, hogy ez egy eldőlt kérdés, hiszen minden erről szólt.” Bejelentette: azt javasolja, hogy Demszky Gábor főpolgármester vezesse az SZDSZ listáját a jövő évi európai parlamenti választásokon.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Egy nem lényegre törő, nem gyakorlatias és nem őszinte kampány ellenére sikeres a csatlakozásról szóló népszavazás – jelentette ki Dávid Ibolya. Az MDF elnöke kiemelte: több mint hárommillió igen szavazat igazolta a fórum rendszerváltó törekvéseit. Hangsúlyozta: pártja tisztelettel adózik Antall József néhai miniszterelnök előtt. Megvalósulni látszik, amiért egész életében küzdött, és amit betegsége miatt kormányfőként csak rövid ideig tudott képviselni, a demokratikus európai Magyarország. Úgy véli, hétfőtől minden erővel a következő évre kell készülni, azért, hogy a népszavazás Magyarországon a legtöbb ember számára azt jelentse: a csatlakozás nyertesévé válik. – Azok becsülik le a voksolók számát, „akik nemzetközi kapcsolataikban sikert akartak aratni egy sokkal jobb népszavazási eredménnyel”, akik rossz kampányuknak valamiféle ellensúlyát látták volna a nagyobb részvételben – mondta tegnap az Európa-hajón Dávid Ibolya.
Boross Péter volt miniszterelnök. Akik igennel szavaztak, tudatosan tették, és azok mentek el voksolni, akiknek véleményük van Európáról. Úgy véli, a „kormányzati propaganda nem tudott a magyar lélekhez hozzáférkőzni.” Emlékeztetett: 1998-ban, amikor a közelünkben dörögtek a fegyverek, a NATO-népszavazáson a lakosság 49 százaléka vett részt. – Veszélyimpulzus nélkül nem tekinthető rossznak a mostani népszavazás 45 százalékos részvételi aránya – jelentette ki.
Csurka István, a MIÉP elnöke.
Elszomorító a népszavazás részvételi aránya. Csurka István megjegyezte: a választójoggal rendelkezők 56 százaléka maradt távol a voksolástól. Szavai szerint azért is elszomorító a részvételi arány, mivel a nemzet huszonegyedik századi sorskérdése és jövője volt a tét. „Az állampolgárok többsége a kérdést nem érezte magáénak, nem kapott megfelelő tájékoztatást, és az a tapasztalat, amelyet a rendszerváltás óta megszerzett, passzivitásra, közömbösségre, közönyre vezette” – fogalmazott a politikus. Csurka attól tart, hogy „lesz még böjtje” a szavazástól való távolmaradásnak, amikor „a csatlakozás súlyos hátrányai előtérbe kerülnek”.
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke. Az uniós csatlakozásról tartott népszavazás a „magyar politikai elit csúfos vereségét jelenti”. A Munkáspárt elnöke szerint a politikai elit, a kormánypártok és a parlamenti ellenzéki pártok elveszítették szavahihetőségüket és társadalmi támogatottságukat.
***
Az EUKK elemzi az okokat.
Az EU-népszavazás alacsony részvételi arányának egyik lehetséges oka az lehet, hogy a társadalom jó része úgy gondolta: nincs tétje a referendumnak – értékelt tegnapi sajtótájékoztatóján Palánkai Tibor. Az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) kuratóriumának elnöke tudatta: az okokat szakértők bevonásával elemezni fogják, azonban ezen a kérdésen idővel túl kell lépni, hiszen a 2004. májusi csatlakozásig egy rendkívül fontos időszak következik, és a közalapítványnak is sok dolga van még. Somody Imre, a kuratórium elnökhelyettese úgy vélte, a választók nem megfelelő mértékben élték át azt, hogy szombaton ügydöntő népszavazás volt. A társadalom 70 százaléka szerinte már „lefutottnak” érezte a népszavazás kimenetelét. Somody azonban azt az EUKK sikereként említette, hogy a társadalom egy része a közalapítvány kampányának hatására ment el szavazni, valamint a bizonytalan szavazók egy része biztos igen szavazóvá vált. Az EUKK tegnapi értékelő sajtótájékoztatóján sem tudtak a közalapítvány vezetői pontos számadattal szolgálni költségvetésüket illetően. Suba János, az EUKK ügyvezető titkára csupán annyit közölt, hogy a közalapítvány idén év végéig 2,2 milliárdból gazdálkodik, melynek 10 százalékát saját működésére, a többit tájékoztatási munkára fordítja. A klasszikus reklámkampányra tegnapig 600 millió forintot költöttek. (Cs. Sz.)
origo.hu
Orbán Viktor beárazta Ukrajna uniós tagságát; Gyurcsányt eltakarították az útból; öngólt lőtt Szoboszlai elengedésével az olasz sztárklub
