Gyakorlatilag nincs az életnek olyan területe, melyet ne érintett volna az uniós tagság: Portugália, amely Görögország után a legtöbb segélyt markolhatta fel (eleddig) Brüsszeltől, kétségtelenül tudott élni az EU adta lehetőségekkel. Az egyik leglátványosabb eredményt a gazdaság produkálta: 1986 óta a gazdasági növekedés (az 1993–95-ös időszakot kivéve) meghaladta az uniós országok átlagát, így az egy főre jutó GDP 1999-re már elérte az EU-átlag 76 százalékát. Jelentősen csökkent az infláció is, akárcsak a munkanélküliek száma – jelenleg a lakosság 4,1 százalékának nincs munkája, ez pedig kevesebb, mint az uniós átlag fele. Ugyanakkor az elmúlt időszak eredményei ellenére a portugálok nem feltétlenül optimisták. A bérek felzárkózása ugyanis jóval lassabb a GDP növekedésénél, s megfigyelők szerint ennek fő oka a termelékenység továbbra is viszonylag alacsony színvonalában keresendő.
A segélyeket egyébként az első időszakban főként a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésére, az egységes piacra való felkészítésre, valamint a versenyképesség erősítésére fordították. Nem feledkezhetünk meg az infrastrukturális fejlesztésekről sem: a támogatások 50-60 százalékát ugyanis az utak, vasutak fejlesztésére költötték. Korszerűsítették a Lisszabon és Porto közötti utat, és az EU jelentősen támogatta a Lisszabon–Madrid autópálya portugáliai szakaszának megépítését is. Arról nem is beszélve, hogy a Tejo felett átívelő Vasco da Gama híd megépítéséhez Brüszszel 311 millió eurót folyósított.
Kiemelt figyelem övezte a mezőgazdaságot is. Portugália mezőgazdaságát a csatlakozás előtt a mennyiség és a minőség tekintetében is az alacsony termelési színvonal jellemezte – mutatnak rá szakértők. A taggá válást követően a kiemelten fontos termékek esetében (ilyen volt a tej vagy a gabona) tíz-, a többi termék esetében (cukor, feldolgozott gyümölcs) hétéves átállási időszak következett. Az átállási periódusban fokozatosan átvették az uniós szabályozást, megkezdték a szerkezeti átalakítást, leépítették a vámokat. S noha megfigyelők szerint a termelők jövedelme – a támogatásoknak is köszönhetően – megnőtt, az ágazatból való elvándorlás és a verseny még mindig fejfájásra ad okot. (A termelők ugyanis nem igazán készültek fel a konkurenciára, így annak idején kellemetlen meglepetésként érte őket a nagy mennyiségű olcsó áru beáramlása – például a szomszédos Spanyolországból, ahol a termelés bizony kevesebbe került.)
Portugáliának tehát még mindig égető szüksége van az uniós segítségre, nem csoda hát, ha a sokak által Európa szegény emberének tartott országban nem kevesen vannak, akik ferde szemmel nézik a kelet-közép-európai államok csatlakozását. Kimondva-kimondatlanul ugyanis attól tartanak: az újonnan csatlakozók miatt az ibériai ország létfontosságú segélyektől eshet el.
origo.hu
Ez az étrendkiegészítő lehet a titok, ha pihentető alvásra vágyunk
