A kormány nemzeti lakásprogramjának súlyponti kérdése, hogy sikerüljön bevonni a vállalkozói kört a bérlakások építésébe, valamint folytatni lehessen a megkezdett felújítási programokat – mondta Csabai Lászlóné kormánymegbízott tegnap, az Otthon Európában című konferencián. Mint kiemelte: a hazai négymilliós lakásállományon belül alig 7-9 százalékot képviselnek a bérlakások, és ez rendkívül kevés. Az elmúlt két és fél évben 1700 új bérlakás épült, ezért mindenképpen nyitni kell a vállalkozók irányába. A lakáspolitika megújításához szükséges az ingatlan- és építési szabályozás korszerűsítése. A társasházi törvény tervezetét a múlt héten fogadta el a kormány, míg a lakásszövetkezeti törvény tervezete még ebben a hónapban a kabinet elé kerülhet. A lakástörvény ezt követően legkésőbb júniusban kerülhet a kormány elé, és megszületett a politikai döntés a lakbér-támogatási rendszer bevezetéséről is. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára jelezte, hogy az építési törvény módosításánál – amely legkorábban jövő januárban, esetleg márciusban léphet életbe – a jelenlegi 650 elsőfokú építésügyi hatóság helyett egy kisebb számú, de hatékonyabb szervezetet kell létrehozni. A módosításnál gondolni kell az építési felügyeletek visszaállítására, mert ezt az intézményt a nyolcvanas évek végén megszüntették.
A Széchenyi-tervre épül a lakásprogram. Elkészült a kormány új, 15 évet átfogó nemzeti lakásprogramjának tervezete – mondta Lamperth Mónika belügyminiszter, a Construma és a Hungarotherm szakkiállítások tegnapi megnyitóján, a Hungexpo Rt. Budapesti Vásárközpontjában. Mint jelezte: a nemzeti lakásprogrammal összhangban néhány napon belül meghirdetik az idei lakáspályázatatokat, melyek némi módosítással a korábbi Széchenyi-terv programját folytatják.

Szellemváros lett az egykori sármelléki laktanya – fotó