Találgatások Huszein sorsáról

HÍRÖSSZEFOGLALÓ Szaddám Huszein sorsáról a katari brit hadműveleti parancsnokság szóvivője tegnap a BBC-nek azt mondta: Washingtonból először azt jelentették, hogy az iraki elnök meghalt az ellene megkísérelt újabb szövetséges támadásban, majd később ezt visszavonták. Al Lockwood szerint három különböző forrásból eredő, nagyon jó minőségű hírszerzési adatok utaltak arra, hogy a megcélzott épületben van az iraki elnök.

A szóvivő szerint a precíziós fegyverekkel végrehajtott légicsapással sikerült megsemmisíteni a létesítményt, de még vizsgálatra szorul annak kiderítése, hogy mi lett a benne tartózkodók sorsa. Lockwood nem részletezte, hogy korábban milyen washingtoni források jelentették Huszein halálát.
Amerikai repülőgépek keddre virradóra rombolták le Bagdadban azt a házat, amelyben Szaddám Huszeint és kíséretét sejtették.
A Moheet internetes újság közölte, egy francia tábornokra hivatkozva, hogy amerikai–izraeli terv született iraki tudósok meggyilkolására, és szerinte 150 izraeli kommandós specialista van Irakban a nemzetközi fegyverellenőrök listáján szereplő, az iraki fegyverkezési programok mögött álló, kb. 500 iraki tudós meggyilkolása céljából. Másfelől az iraki tájékoztatási miniszter, Muhammad Szaíd Asz-Szahaf elmondta, hogy az Ar-Rasíd katonai bázis szélén az iraki erők bekerítették az amerikai csapatokat, s saját tankjaikba való menekülésre kényszerítették őket.
Arab médiaszakértők óva intenek attól, hogy bárki is bedőljön azoknak a hollywoodi stúdiókban gyártott, Bászra elfoglalásáról szóló képeknek, amelyeket még az arab hírtévék is bemutattak, átvéve a felvételeket nyugati hírügynökségektől, és azokat az amerikai lélektani hadviselés részének tekintik. Bizonyítékként a brit hadügyminiszter utolsó beismerését hozzák fel: a brit erők messze vannak a város központjától, és ezzel elismerte hogy 20 napja kitartóan védik az irakiak a város közepét, de persze a nyugati sajtó ezt szándékosan elhallgatja. Ugyanez történt korábban Umm-Kaszr történetével kapcsolatban, amit már az első napon elfoglaltnak nyilvánítottak az amerikaiak, de később kiderült, hogy nem is a városban készült képeket sugároztak, hanem kuvaiti utcákon készültek a felvételek, és egy héten keresztül álltak ellen az irakiak.
Ha a támadások a jelenlegi ütemben folytatódnak, Bagdad ostroma egy héten belül véget érhet – nyilatkozta lapunknak Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. Az iraki védők gyengülő ellenállását mutatja, hogy az amerikaiak egyre nagyobb területeket kerítenek hatalmukba, köztük Szaddám Huszein palotáit is. Ennek ellenére a háborúnak még nincs vége, az iraki ellenállás gerillaharc formájában folytatódhat. Georg Spöttle úgy véli, még mindig nem dőlt el, az amerikaiak ostromgyűrűbe zárják-e Bagdadot, vagy az utcai harc mellett döntenek. Mégis inkább az utóbbi lehetőséget valószínűsíti, hogy nagy hevességgel zajlanak a főváros elleni támadások, és folytatódnak a „tűszúrásnak” nevezett behatolások is. Az amerikai offenzíva mellett szól az is, hogy a támadók fontos stratégiai pontokat – például hidakat – foglaltak el, és immáron nem törődnek a nagyobb véráldozattal sem, a hadvezetés kevésbé kíméli a civil lakosságot, mint a háború első napjaiban. Az amerikaiak eltökéltségét bizonyítja továbbá, hogy olyan városrészeket is lőnek, ahonnan iraki katonai mozgást, aktivitást eddig nem jeleztek.

Tankgyilkos. Az A–10-es (becenevén varacskos disznó) csatarepülőgép a hidegháborús idők Nyugat-Európájába készült, feladata lett volna a támadó óriási mennyiségű szovjet páncélos feltartóztatása. Noha ez a koncepció idejemúltnak tűnik, a regionális konfliktusok igazolják, hogy a lassú, alacsony repülésre kiválóan alkalmas, páncélozott és nehézfegyverzetű A–10-esnek manapság is megvan a helye az amerikai erők arzenáljában. Leghíresebb – a világon egyedülálló – fegyvere a beépített hétcsövű, harminc milliméteres gépágyú, amely a nehéz harckocsikat is képes megsemmisíteni. A gép ezenkívül tévé- és infravörös irányítású rakéták, hagyományos bombák, nem irányított rakéták bevetésére is alkalmas, sőt a legutóbbi módosítással nagy pontosságú lézerirányítású bombákat is dobhat. Az A–10-es előnye, hogy viszonylag igénytelen repülőtereken is üzemeltethető: az amerikai légierő egyetlen harcigép-típusa, amelyet a már elfoglalt, a háborúban károsodott iraki légibázisokról is alkalmazhatnak. (Z. G.)

Cáfolt híresztelés. Vaklármának minősítették amerikai tisztségviselők a bejelentést öt katona feltételezett mustárgázmérgezéséről. Az Irak középső részén, Bagdadtól délre lévő Nedzsefben öt amerikai katonán fedeztek fel olyan tüneteket, amelyek nyomán mustárgázmérgezésre gyanakodtak: hánytak és kiütések jelentek meg a testükön. Panaszaik azután jelentkeztek, hogy hétfőn egy iraki lőszerraktárt vizsgáltak meg. A katonákat kórházba szállították és alaposan kivizsgálták. A 101. légi szállítású hadosztály orvosa kijelentette: nem gondolja, hogy a katonák tüneteit mustárgázmérgezés okozta, véleménye szerint vaklármáról van szó. (MTI)