Mennyire kényelmes a parancsnoki szék? Jól ül?
– Köszönöm kérdését, igen.
– Mit gondol, meddig?
– Ezen még nem töprengtem. Inkább teszem a dolgom.
– Ön Arnold Mihályt váltotta a vámhatóság élén, aki lapunknak arról beszélt, hogy ma már gyengébb a konfliktustűrő képessége. Ön hogy áll ezzel?
– Úgy érzem, jól. Ám ezt nem nekem, hanem a kívülállóknak kell majd megítélni. Ez az első munkahelyem, 23 éve dolgozom a testületnél, s korábban országos parancsnokhelyettesként már találkoztam ezzel a kihívással.
– Arnold Mihály azt is mondta, hogy utóda egy jól működő hatóságot vesz át. Hozzátette: ha ön jól sáfárkodik, akkor sikeres lesz, ám ha nem ér el eredményeket, akkor sem biztos, hogy önben van a hiba. Miként vélekedik erről?
– Abban hiszek, hogy vezetőtársaimmal közösen egy olyan stratégiát tudunk kidolgozni, amelyben a célkitűzések megvalósíthatók.
– Nem arra utalt az elődje, hogy a kormányzati elvárásoknak már nem lehet megfelelni?
– Természetesnek tartom, hogy a mindenkori pénzügyi kormányzat elvárja a célként kitűzött bevételek teljesítését.
– Ez az idén sikerülhet?
– Korai még erről nyilatkozni. Jelenleg nincs ok az aggodalomra, de az már most látszik, hogy az év hátralévő részében minden energiánkat mozgósítani kell a tervek teljesítéséhez.
– Az ország európai uniós csatlakozásával számos változás várható. Az átalakítás során számol-e létszámcsökkentéssel?
– Legfontosabb és sürgős lépésnek tartom meghatározni az előttünk álló teendőket, s ennek létszámigényét. Például azt, hogy a feladatok mind belföldön, mind az ország külső határain mekkora állományt igényelnek majd. A jövőben pedig nemcsak a hazai, de az uniós költségvetés elvárásainak is meg kell felelnünk, ennek pedig nem lehet akadálya a létszám. Ráadásul az elmúlt évtizedben az új feladatok ellátásához sem mindig kapott létszámot a testület. A gyakorlati megvalósítás azonban nem ilyen egyszerű, hiszen amíg a nyugati határokon létszámfeleslegünk lesz, addig délen és keleten létszámigény jelentkezik. Sajnálatos, hogy az állomány nehezen költözik új helyre. Mi arra törekszünk, hogy mindenkinek biztosítunk feladatot például a belföldi mélységi vagy jövedéki ellenőrzésekben, netán más testületeknél.
– A csaknem nyolcezres állomány száma az uniós tagsággal hány főre változik?
– Ezt még nem tudom megmondani. A vizsgálatok zajlanak, s rajtunk kívül álló tényezők is vannak.
– Ön a csapatmunka hangoztatása mellett korszerű vezetési elveket valló és alkalmazó vezetőkre számít. Kinek kell rövidesen csomagolnia?
– Fent akarom tartani a jogot arra, hogy én választhassam meg a munkatársaimat. Most még korai változásokról beszélni, ám az uniós csatlakozás sok szempontból számos kihívással fog együtt járni. A más, korszerű módszerek alkalmazásának készsége mellett nagy hangsúlyt kap majd a nyelvtudás is. Úgy gondolom, sok olyan fiatal van a testületnél, aki képzettségéhez és képességéhez mérten jelenleg alacsony beosztást tölt be. Egyik legfontosabb célom: dinamizálni a vezetést.
– Arnold Mihálynak sikerült a politikát távol tartani a vámhatóságtól. Önnek sikerül?
– Elődöm jó úton járt, amikor ezzel kapcsolatos álláspontját és gyakorlatát kialakította. Erről az útról én sem szeretnék letérni.
– Mi lesz akkor, ha Doszpot Péter ismét vámtiszt akar lenni?
– Szokták mondani, hogy a hídon akkor kell átmenni, ha odaér az ember. Ezen a kérdésen még nem gondolkodtam el, de ha újra előkerül a téma, akkor megvizsgálom az ügyet.
– Nemrég bírósági pert vesztett a Fidesszel szemben Kovács László külügyminiszter, korábbi kijelentései miatt: az MSZP elnöke egy éve arról beszélt, hogy egy magyar állami vállalat külföldön készíttetett hamis MSZP-s röplapokat, amellyel a választási első forduló után vesztésre álló Fidesz érdeke és célja az volt, hogy a számára kedvezőtlen választási eredmény esetén azt a látszatot keltse, hogy a szocialisták választási csalást követtek el. A minap Kovács László arról beszélt az egyik televízióban, hogy érdekesen zajlott a termékek vámolása. Ön újra fogja vizsgáltatni az ügyet?
– Annak idején ezzel kapcsolatban lezajlott a vizsgálat. Azóta sem hallottam senkitől, hogy ezt felül kellene vizsgálni.
– Az előző parancsnok szerint biztosítani kell a végrehajtó szolgálat számára is a jogbiztonságot. Ön szerint mit kell tenni?
– Állítását kissé sarkos megfogalmazásnak tartom. Igaz, a jog általában csak követni tudja az élet generálta változásokat. Magyarország viszont már elérte a jogállamiság azon szintjét, amely már európai szintű jogrendszert takar, s az értelmezésben, alkalmazásban komoly fogódzkodók vannak. A konkrét jogi szabályozásban viszont lehetnek összhanghiányok, például hazánk és a szomszédos államok, valamint Magyarország és az uniós tagországok között. Ezek csiszolásra szorulnak, hogy a kiskapukat – vagy éppen a nagyokat – bezárhassuk.
– Létező probléma a vámoskorrupció, vagy ez csak az ügyek túllihegése?
– A kérdés összetett és bonyolult. Fontos feladatomnak tartom a testületen belüli korrupció visszaszorítását.
– Miért magas az arány?
– A társadalmi átlagnál nem magasabb, de szerintem tovább lehet csökkenteni. Azt, hogy ebben eredményesek lehetünk, talán arra is alapozhatom, hogy a Vámigazgatások Világszervezeténél én dolgoztam ki ennek áfogó, világméretű tervét. Hiba lenne, ha az ott szerzett tapasztalatokat nem alkalmaznám idehaza. Ennek egyik lépése lehet, hogy új etikai kódexet készíttetek, amelynek részletesen, konkrétan kell tartalmaznia majd az állomány teendőit arra az esetre, ha munkájuk során bárhol, bármikor korrupcióval találkoznak, s nem csak általánosságban ad instrukciókat.
– Mennyire fontos az állomány anyagi megbecsülése? Lehet-e ez az ellenszere a korrupciónak?
– Egyedüli ellenszere nem lehet, hiszen nálunk gazdagabb államok jobban kereső vámosai között is találkozhatunk a jelenséggel. Ugyanakkor fontosnak tartom az állomány megbecsülését, bár e téren nem lehet különbséget tenni a vám- és pénzügyőrség, valamint a többi rendvédelmi szerv között. Házon belül egyet ígérhetek: gazdálkodási keretünkből jutalmakkal, prémiumokkal szeretném még érdekeltebbé tenni közeli és távolabbi munkatársaimat egyaránt.
– Az EU-ban a szubvenciókkal és az áfával történő visszaélések komoly problémát okoznak a pénzügyőröknek, kormányoknak. Mit tesz, mit tehet ön ez ellen?
– Ez a terület még neuralgikusabb lesz hazánk unióba lépését követően, így a jövőben nekünk is komoly lépéseket kell tennünk a jelenség megakadályozására. Ennek egyik lépése lehet egy önálló osztály felállítása, valamint az uniós tapasztalatok figyelembevételével kialakított munka.
– A vámhatóság megkapta a nyomozati jogkört a kábítószer-kereskedelem felderítésére. Javulni fog e téren a mutatójuk?
– Vélhetően igen. Egyébként amikor 1982-ben az amerikai vámszolgálattal közösen elindítottunk egy oktatási programot a testületen belül, az amerikai kollégák azt mondták: Magyarország évek múlva komoly problémák elé fog nézni, s célzottabban figyeljünk oda erre.
– Megfogadták a tanácsot?
– Azt hiszem, nem. Az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt a kábítószer-fogyasztás. Ezt még a társadalom nem is érezte igazán át, pedig az utolsó percekben vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk a drámai helyzetet.
– Véleménye szerint a bűnözői csoportok már megkezdték az ön elleni támadások előkészítését?
– Nem tudom, hogy céltábla vagyok-e, de nincsenek pótolhatalan emberek. A testület pedig akkor működik jól, ha világossá válik, hogy a parancsnok elleni támadások nem érhetik el céljukat, hiszen ezekben az esetekben a kialakított működési struktúra továbblendíti a testületet, s ezáltal a törvénytelen akciók elleni fellépés nem szenvedhet csorbát.
origo.hu
Szellemváros lett az egykori sármelléki laktanya – fotó
