Visszalépés nyugdíjügyben?

Eltérően vélekednek a politikusok arról, hogy a kormány nyugdíjpolitikája garantálja-e az ellátások értékállóságát, illetve felzárkózását az Európai Unió átlagnyugdíjához. A Fidesz úgy véli, az előző kormányzati ciklushoz képest visszalépés történt a nyugdíjemelés mértékét illetően, a kormány szerint azonban a felzárkózás éppen most kezdődött el.

Jelenleg nincs garancia a nyugdíjak felzárkózására – jelentette ki lapunknak Mátrai Márta, az Országgyűlés szociális és családügyi bizottságának fideszes elnöke. Szerinte a Medgyessy-kormány megszüntette az előző ciklusban megkezdett programot, amely a törvényben előírtnál 3 százalékponttal magasabb emelést biztosított. Ehelyett 13. havi nyugdíj címén egyheti pénzt adnak alamizsnaként az időseknek az idén, ami ráadásul nem is épül be a nyugdíjalapba. A Harrach Péterrel (Fidesz) közösen benyújtott határozati javaslatukban – amelyet az Országgyűlés szakbizottsága nem vett tárgysorozatba – felkérték a kormányt, hogy terjessze be azokat a jogszabályi módosításokat, amelyekkel a nyugdíjak megőrzik reálértéküket az uniós csatlakozást követően is.
Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint a jelenlegi törvényi szabályozás is garantálja a nyugdíjak értékállóságát, s az eddigi intézkedésekkel a felzárkóztatás is megkezdődött: elindul a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése, illetve az özvegyi ellátások növelése. A csatlakozással Magyarország nem kap „ajándék pénzt a nyugdíjemeléshez”, amivel az irreális javaslatok teljesíthetők lennének. A gazdaság fejlődésével és a bérek emelkedésével viszont a bevételekből többet lehet fordítani a nyugdíjakra is.
Béki Gabriella (SZDSZ), az Országgyűlés szociális és családügyi bizottságának alelnöke is felvetette újabb intézkedés lehetőségét. Kósáné Kovács Magdával (MSZP) jegyzett határozati javaslatukban – amelyet a bizottság általános vitára alkalmasnak talált – felkérik a kormányt, hogy vizsgálja felül a nyugdíjemelés meghatározásához használt indexálást, ami magasabb emelést garantálna az időseknek (jelenleg a tárgyévre tervezett infláció és a nettó átlagkereset-emelkedés átlaga adja ki a nyugdíjemelés mértékét). Szerinte a gazdaság olyan időszakában, amikor a bérek emelkedése tartósan meghaladja az inflációt, meg kell vizsgálni, hogy nagyobb arányban vegyék figyelembe a keresetemelkedés mértékét. Annak megakadályozására is javaslatot tesznek, hogy a megélhetést nem biztosító, alacsony nyugdíjakat állapítsanak meg.
Boross Péter exminiszterelnök a jövő évtől havonta 8 ezer forintos többletjuttatást szorgalmaz a 68 évesnél idősebb nyugdíjasoknak. Ez jövőre 50-60 milliárd forint pluszkiadást jelentene, amit – Boross szerint – a gazdaság el tudna viselni. Azt azonban elismerte a politikus, hogy irreális a korábbi javaslatuk, miszerint minden nyugdíjas megkapná a pótlékot.