Vitanap a „csatavesztésről”

Mezőgazdaságunk a koppenhágai csatavesztés után címmel vitanapot tartott tegnap a parlament. Napirend előtt a holokauszt áldozataira emlékezett Szili Katalin házelnök. Gyürk András (Fidesz) a kubai kommunista rezsim ellen szólalt fel.

2003. 04. 15. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szili Katalin házelnök napirend előtt a holokauszt áldozataira emlékezett. Mint mondta, az ország zsidóságának 60 százaléka esett áldozatul a vészkorszakban. A népirtás okozta veszteség az egész nemzet vesztesége. Az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy bár a magyarországi borzalmak előzménye hazánk német megszállása volt 1944 márciusában, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a magyar zsidóság üldözése a hazai hatóságok közreműködésével történt. Gyürk András (Fidesz) a kubai diktatúrával kapcsolatban szólalt fel napirend előtt. – Fidel Castro a napokban száz embert börtönzött be csak azért, mert népszavazást kezdeményeztek országuk demokratikus átalakításáról. A politikus hangsúlyozta: Magyarországnak is világossá kell tennie, hogy elítéli a kubai rezsim kegyetlenségeit. Erre reagálva Kovács László külügyminiszter leszögezte: nincs véleménykülönbség a Fidesz és a kormány között arról, ami Kubában az emberi jogokkal történik. Hazánk diplomáciai kapcsolatot tart fenn Kubával – mondta –, így közvetetten hatást gyakorolhat az állam vezetőire.

A parlament MDF-es kezdeményezésre tegnap Mezőgazdaságunk a koppenhágai csatavesztés után címmel vitanapot tartott. Kovács László külügyminiszter úgy vélte: a koppenhágai megállapodással a kormány olyan eredményt ért el, amellyel a magyar mezőgazdaság komoly előnyökhöz juthat a csatlakozás után. Kifejtette: hazánk az első évben a portugál vagy a spanyol gazdáknak nyújtott támogatások 90 százalékának megfelelő összeghez jut, a belépést követő második évben pedig annak másfélszeresét kapja. Németh Imre szakminiszter szerint még pozícióvesztés sem történt Koppenhágában.

Glattfelder Béla (Fidesz) hamisnak nevezte azt az állítást, hogy a koppenhágai megállapodás egyértelműen siker lenne. Lengyelország esetére utalva kifogásolta, hogy a Medgyessy-kormány nem ért el egyéni elbírálást. Úgy vélte, a magyar mezőgazdaság lemaradása az EU-tagállamokéhoz képest a csatlakozás után nőni fog. Glattfelder a családi gazdaságok megerősítését sürgette, kérve a kormányzatot: még az idén novemberben szülessen meg az a rendelet, hogy jövő májusig a gazdáknak kifizethető legyen a költségvetési támogatás.
Szent-Iványi István (SZDSZ) elismerte: a csatlakozás után nehéz helyzetbe kerülhetnek azok, akik nem felkészültek a versenyképes termelésre. Medgyasszay László (MDF) értékelésében azt mondta: a Horn-kormány mezőgazdasági programja elfogadható volt ugyan, de abból nem valósult meg semmi. Az Orbán-kabinet első három évében szerinte szinte semmi nem történt a mezőgazdaságban, csak a ciklus végén voltak üdvözlendő programok, például a családi gazdaságok támogatása. Medgyasszay bírálta, hogy a Medgyessy-kormány ezt a programot nem támogatta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.