Véleménye szerint hol van jelenleg a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) helye a magyar politikai életben?
– A MIÉP-et szándékos kirekesztés veszi körül, és ebben mind a két oldalnak a keze benne van. Útban vagyunk a globalizmus hatalmasságainak, de sajnos az úgynevezett nemzeti jobboldal is erősen tart tőlünk, ezért jobban örülnének annak, ha már nem volnánk. Ez a MIÉP megalakulása óta így van. Ennek ellenére létezünk, az EU-népszavazás is megmutatta, hogy a mi gondolatainkat sokkal többen osztják, mint amennyit a közvélemény-kutatások mutatnak.
– Csakhogy az utóbbi egy évben több népszerű politikust vesztett el a a párt a kizárásokkal vagy kilépésekkel. Most is távozott néhány önkormányzati képviselő.
– Erről már többször írtam és beszéltem. Nincs jelentőségük, hiszen arra senkit nem lehet kötelezni, hogy magáénak vallja egy párt programját, és azért dolgozzék is. Az viszont becstelenség, hogy valaki szakít a MIÉP-pel, ugyanakkor élvezi a párt által szerzett jogosítványokat. A becsületes lépés az volna, ha ezek az emberek visszaadnák az önkormányzati mandátumukat a MIÉP-nek. Az országos gyűlés egyébként pontot tett kizárásokra, 84 százalékos többséggel hagyta helyben azokat, engem pedig újraválasztott elnöknek. Ezzel befejezettnek tartom az ügyet.
– Évekkel ezelőtt az egyik – Magyar Nemzetnek adott – interjúban azt mondta, hogy a MIÉP-ben a hármas halomhoz hasonlóan van három olyan személy, akikben nagyon megbízik, s akik közül kerülhet ki az ön utódja.
– Akikben akkor bíztam, azok javarészében még most is bízom. De ez a bejelentés tulajdonképpen egy próbatétel volt. Nyilvánvaló, hogy az új körülmények között új embereket és új tehetségeket lehet felfedezni. Azok közül, akikre korábban gondoltam, sajnos nem mindenki bizonyult elég tehetségesnek.
– Mit gondol, meddig tudja még irányítani a MIÉP-et?
– Ameddig kell, addig tudom. Sohasem gondoltam és sohasem mondtam, hogy örökké fogok élni, de hála istennek, szellemileg energiáim teljében vagyok, és továbbra sem félek senkitől. Azok az intézmények, amelyeket alapítottam a MIÉP-pel együtt, a Bocskai István Alapítvány részeként most is működnek.
– Nem gondolja úgy, hogy beteljesítette politikai küldetését, kitaposta a nemzeti radikalizmusnak az útját, amelyen tovább lehet haladni egy fiatalabb generáció vezérletével?
– Ezek a kérdések azoktól származnak, akik elárultak.
– Nem a Nemzeti Frontra gondoltam.
– Az annyira jelentéktelen, hogy arra én sem gondolok. De vannak mások is, akik nagyon feszengenek, és Fidesz-megbízatást teljesítve szeretnék, ha végre kidőlnék a sorból.
– Kikre gondol?
– Majd elolvassák az interjút, és tudni fogják. Akik az ilyen kérdéseket sugallják, már fél lábbal eltűntek a MIÉP-ből. De megvárom, míg teljesen eltűnnek. Nyilvánvaló, hogy azokra az emberekre nem bízhatom a MIÉP-et, akikben nincs állhatatosság, erkölcsi tartás, s csak a saját pecsenyéjüket sütögetik. Hála istennek, léteznek olyan fiatalok és idősebbek egyaránt, akik úgy vállalják a küzdelmet, mint amikor a párt elindult, egyedül.
– A Jobbik Magyarország Mozgalom bejelentette, hogy párttá alakul. Egynéhány MIÉP-es már át is igazolt…
– Várjuk meg a kibontakozását. Egyelőre egy mozgalom és egy bejelentés van. A 2002-es választásokon egy trükkel sikerült jó néhány szavazatot elvenni a MIÉP-től és a Fidesztől a Centrum létrehozásával. Most idejében elindítanak a MIÉP leszerelése céljából különféle kisebb-nagyobb kezdeményezéseket. Ezeknek semmi esélyük nincs a parlamentbe való bejutásra. A cél az, hogy töredékeket, fél százalékokat lopjanak el a MIÉP-től.
– A MIÉP talán az egyetlen olyan párt, amelyben a szerkezeti felépítést illetően elmaradtak a reformok. Szinte mindenki önnel azonosítja a pártot.
– Olyan reformok, mint amilyenek az MSZP-ben voltak, nálunk soha nem lesznek. Nekünk nincs szükségünk „Kádár apró dögeire”, akik a megújult MSZP-t erősítik. Viszont olyan reformok sem kellenek, mint amilyen a Fidesznél, amikor a szövetség szövetséget köt a szövetséggel, és minden marad a régiben. Mi az országos gyűlésen valós reformokat fogadtunk el, új alapszabályt írtunk, és ennek jegyében fog felállni az új vezető testület. A párt munkáját az aktuális feladatokra helyezzük elsősorban. Nem vagyok hajlandó folyton köldöknézéssel foglalkozni és egyes kívülről sugallt igényeknek megfelelni. A párt az alapszabálya szerint megy a maga útján, és nincs megijedve attól, hogy elhallgatják, hiszen eddig is ezt tették. Ennek ellenére elég nagy hatással van a magyar életre. Még egyszer hangsúlyozom, ezek a kérdések azért kerülnek előtérbe, mert az EU-népszavazáson 56 százalék távol maradt, vagyis a társadalom többsége közömbösséget mutatott az európai kérdések iránt. 17 százalék nemet mondott, és ezt csak mi közvetítettük igazán komoly erőként. Most ezt a hatalmasra felnövekedett erőt akarják lejáratni olyan kérdésekkel, amelyek nem lényegesek.
– A MIÉP indulni kíván az európai parlamenti választásokon. Ez nem áll ellentmondásban azzal, hogy az unió ellen kampányoltak?
– Bennünket éppen a népszavazás eredménye kötelez arra, hogy elinduljunk, mint egyetlen olyan párt, amelyik nemet mondott az EU-ra. Nincs ellentmondás, éppen ellenkezőleg. Az Európai Parlamentben folytatott munkát csak az tudja hitelesen ellenőrizni, aki erősen kritikus szemmel nézi. Bennünk bízhatnak a választók, mert mi nem azért szeretnénk az EP-be kerülni, hogy vagyont gyűjtsünk, hanem azért, hogy képviseljük azokat, akik nemmel szavaztak, és féltik a magyar életet. Ott leszünk és mindenképpen megakadályozzuk mindazt, ami a magyarság ellen hat. Van feladat bőven, hiszen az EU jelenleg egy nemzetközi balliberális szervezet, amely teljes mértékben kiszolgálja az Egyesült Államokat. 2006-ban már késő lesz, itthon és az EU szervezeteiben is most kell cselekedni.
– Milyen cselekedetre gondol?
– Ellenállást kell szervezni.
– Ezt hogy érti?
– Komoly demonstrációkra, nem áldemonstrációkra, hanem adott esetben általános sztrájkra van szükség, mint amilyenek Nyugat-Európában is előfordulnak.
– Ezekkel a szakszervezetekkel milyen sztrájkot lehetne szervezni?
– Ha van 12 ezer polgári kör, azok érnek annyit, mint ezek a korrupt szakszervezetek, persze tisztelet a kivételnek. Már van is egy érdekes jelenség: az egészségügyi dolgozók néhai kommunista vezetése együtt demonstrál a polgári körökkel. Én ezt nem tartom elvetendőnek, ámulva nézem Cser Ágnest, de nem szólhatok ellene semmit, mert ez esetben igaza van. Hogy milyen megfontolások vezérlik, nem tudom. Az országban óriási az elégedetlenség a kormánnyal szemben.
– A Medián szerint javult, illetve jó a kormány tevékenységének megítélése.
– Sőt, az MSZP szerint is…
– Tudna egy pozitívumot mondani az elmúlt egy évből?
– Az egyetlen pozitívum, hogy élünk. Nem tudok egy átütő sikerről sem beszámolni. Nagyon sokan akarják, hogy ne éljünk, és ez nemcsak a MIÉP-re vonatkozik, hanem a magyarságra. Még látom a nemzetben a pislákoló erőt, lángot. Visszatérve a kérdésre, talán a legnagyobb pozitívum, hogy 56 százalék lényegében nemet mondott az EU-ra egy ilyen erőszakos, szájbarágós kampány ellenére is.
– Lesz új programja a MIÉP-nek?
– Igen, lesz. A programot az országos gyűlés fogja jóváhagyni, most a legfontosabb feladat az európai parlamenti választásokra való felkészülés. Reménnyel tölt el, hogy a világ nagy erői, amelyek háborút tudnak nyerni, de békét nem, összeomlófélben vannak.
– Tervezi esetleg, hogy előáll egy új irodalmi művel?
– A könyvhétre megjelenik a Magyar szemmel harmadik kötete, a nyári hónapokban a Heti Magyar Fórumban nyolc szépirodalmi novellát ajándékozok az olvasóknak. Kettő már elkészült.
– A színházak mikor játszották utoljára az ön darabjait?
– Ezerkilencszáznyolcvankilencben.
– Ezek szerint a Nemzeti Színház új igazgatója, Jordán Tamás sem kereste meg olyan ötlettel, hogy újra színre vinnék a korábban telt ház előtt játszott drámáit.
– Jópofa felvetés… Viszont ma, a trianoni emlékezésünk előnapján avatunk fel egy színházat. Trianon a magyar költészetben című régi előadásunkkal a Bocskai szabadegyetem részeként. Ez a kis színház a Szabadság téren működik majd a református templom alagsorában, ahol azelőtt raktár volt.
– Ez egy állandó teátrum lesz? Színészeket szerződtetnek?
– Ez egy állandó színház lesz, állandó székhellyel. Jó magyar darabokat játszunk majd a Bocskai Színház színészeivel. Éppen abban az időben kezdi meg működését, amikor Az ember tragédiáját leveszik a Nemzeti Színház műsoráról. A Tragédiát persze még nem tudjuk eljátszani, kicsi a színpadunk, de reméljük, egyszer majd erre is sor kerül.
origo.hu
Magyar Péterék hazudtak a rendezvényük költségeiről
