Míg Magyarország néhány millió dollárt költ arra, hogy turistákat csalogasson az országba, addig a hasonló adottságokkal rendelkező európai országok jelentős, százmillió dolláros kampányokkal próbálnak meg utazókat országaikba csalogatni. Amikor Horvátországban 250– 400 ezer forintos négyzetméterárak mellett tengerparti ingatlant lehet vásárolni, akkor nem szabad csodálkoznunk, hogy a Balaton partja miért néptelenedik el.
A Nemzetközi Utaztatók és Utazásszervezők Szövetsége tavalyi felmérése szerint az elmúlt néhány évben a kelet-közép-európai térség jelentős visszaesést mutatott a turizmus területén. A román tengerpartot szinte alig látogatják, hasonló állapotokat lehet tapasztalni a Krím-félszigeten, valamivel jobb a helyzet a bolgár tengerparton, de Albániában siralmas állapotok uralkodnak. A tengerparttal nem rendelkező országok közül Szlovákia és Magyarország áll annak a ranglistának az elején, mely országokban a legkevesebb éjszakát töltenek el a látogatók. Sokkal többen veszik célba Csehországot és Lengyelországot, sőt Oroszországba is lényegesen többen látogatnak el, mint Magyarországra.
A tanulmány a nyugat-európai állampolgárok szokásait vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy a negyven év alatti korcsoport inkább a zsúfolt üdülőövezeteket preferálja, a korábbi években felfutott Kanári-szigetek után a brit és a német állampolgárok a Baleári-szigetcsoportra, Ibizára, Mallorcára utaznak a legszívesebben. A földközi-tengeri szigetek közül az említett spanyol fennhatóságúakat az olaszok követik (Szardínia, Capri, Szicília), majd a rangsorban következik Görögország (Korfu, Kréta) és az adriai-tengeri, horvátországi szigetvilág, és szinte az utolsó helyen található az adóparadicsomként is ismert Ciprus.
Az európai tengerpartra (nem szigetekre) látogató turisták a spanyol és az olasz partokat keresik fel legszívesebben, ezen két tengerpartot főként a holland, a francia és a német ajkúak veszik célba. Sokan indulnak el Törökország ázsiai részére is, de oda már csak repülővel, és ott átlagosan 5–9 éjszakát töltenek el.
Az elmúlt években egyre távolabbi vonzó célpontok kerülnek a turisták elé, bár 2001. szeptember 11. óta jelentős, visszafogó erő volt a terrorizmus, a látogatók jelentős hányada meg akarta tekinteni a Jordániában fekvő Petra romjait, valamint az egyiptomi műemlékeket.
Az utaztatók minden esztendőben felsorolják a slágereket, volt olyan év, hogy az utak 45 százaléka Thaiföldre vezetett, hasonlóan volt célpont Mexikó is. A szakértők szerint a legnagyobb kereslet a luxusutazások iránt van, az óceánjáró hajókon történő utazás, valamint a vadregényes, lakatlan szigetek közötti vitorlázási igény kiegészült az egy-két hétre Robinson-életmódot választó turistáskodásokkal. Az elmúlt néhány évben Latin- és Dél-Amerika volt a legvonzóbb, ezek közül is a Karib-szigeteki utazás, és főként a még kommunista hatalom alatt létező Kuba. Havanna és a környező tengerpartok, valamint néhány Kubához tartozó sziget azért vonzza a látogatókat, mert az emberek szeretnének megnézni még utoljára egy szocialista rendszerrel működő országot és vezetőjét, Fidel Castrót. Várhatóan a kubai vezető távozása esetén a turizmus is vissza fog esni, illetve átalakul.
Hasonló célpont manapság Dél-Afrika, ahol a látogatók a gyémántbányák, a gazdagság, a csillogás képét keresik, korábban ezt az Egyesült Államokban találták meg, de a műanyagváros, Las Vegas hamar elvesztette fényét. Az Egyesült Államokba irányuló turizmus azért gyengült meg, mert sok ország még a mai napig vízumkötelezett, sőt a turisták nagy része tart az Amerikára vetülő terrorfenyegetettségtől. A 2001-es évet követően jól látszott, hogy az utazók nagy része a légi közlekedés helyett inkább a közútit vagy a vasútit veszi igénybe, hogy eljusson célállomására, ezért az európai nyaralóhelyek jelentős felfutást mutattak az elmúlt két évben.
origo.hu
Kigyulladt kamion bénítja a forgalmat az M7-esen
