„Magyarországon aki akar, az tud dolgozni! Ezt támasztja alá az is, hogy az alulfoglalkoztatottság hazánkban a harmadik legalacsonyabb volt az Európai Unió tagországai között” – írja vasárnapi Facebook-posztjában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A tárcavezető részletezi a posztban, hogy mit jelent az alulfoglalkoztatottság. Az Eurostat munkaerőpiaci felmérése kitér azon munkavállalókra is, akik bár szeretnének teljes állásban dolgozni, erre nem nyílik lehetőségük, így csupán részmunkaidőben tudnak elhelyezkedni. Őket nevezi a statisztika alulfoglalkoztatottaknak.
Magyarországon 2025 első negyedévében 22,8 ezer fő, a foglalkoztatottak mindössze 0,5 százaléka volt alulfoglalkoztatva, ami Bulgária (0,3 százalék) és Csehország (0,4 százalék) után a harmadik legalacsonyabb értéket képviselte, míg a szlovák mutatóval megegyezett.
Az EU átlaga ugyanezen időszakban 2,7 százalék volt, vagyis uniós szinten arányaiban ötször annyian vannak az alulfoglalkoztatottak.
A többi régiós országban a hazainál magasabb alulfoglalkoztatottság volt megfigyelhető: Lengyelországban a foglalkoztatottak 0,9, Romániában 1,, míg Németországban 1,2 százaléka nem tudott teljes állásban dolgozni annak ellenére, hogy szeretett volna. Éves alapon még csökkenteni is sikerült az alulfoglalkoztatottságot, szemben például Szlovákiával és Csehországgal, ahol növekedés történt, vagy Lengyelországgal és Németországgal, ahol nem változott a helyzet az előző évvel összevetve.
A nők munkaerőpiaci helyzetét jellemzően rosszabbnak ítélik meg a férfiakénál, azonban az alulfoglalkoztatási adatokat tekintve hazánkban nincs érdemi különbség a két nem esetében, sőt, az egy évvel korábbihoz képest még javult is a helyzet. Ezzel szemben Romániában a férfiakat, míg Csehországban, Lengyelországban, Németországban, de az EU egészében is a nőket magasabb arányban jellemezte alulfoglalkoztatottság.
A magyar foglalkoztatottság Európa élmezőnyéhez tartozik, 2010 óta már 1 millióval többen – több mint 4,7 millióan – dolgoznak Magyarországon, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.
A fizetések ráadásul egyre többet is érnek, több mint másfél éve folyamatosan nőnek a reálbérek, ami a magyar családok számára egyre nagyobb anyagi mozgásteret biztosít. A teljes foglalkoztatottság elérését szolgálja a 30 év alatti fiatalokat és inaktívakat támogató Ifjúsági garancia plusz program, valamint a hasonlóan uniós forrásból megvalósuló, 30 év felettieket segítő program. A kezdeményezések keretében az álláskeresők bértámogatást, valamint lakhatási és utazási térítést kapnak. Eddig több mint 48 ezer regisztrált álláskereső talált munkát a programok révén, több mint 56 milliárd forint uniós támogatásból.
Nem állunk meg, tovább dolgozunk azért, hogy aki akar, tudjon Magyarországon dolgozni! Megvédjük a magyar családokat!
– zárta bejegyzését Nagy Márton.
