Harmincezer engedély nélkül létesített hulladéklerakó található az ország különböző pontjain – állapította meg egy, a közelmúltban környezetvédők által készített felmérés – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tagja, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség zöldtagozatának alelnöke. Hozzátette: a szabályszerűen működő szeméttelepek száma 2000-2500, azonban átlagosan tíz százalékuk felel csak meg az Európai Unióban elfogadott előírásoknak. A környezetvédelem mellett elkötelezett politikus szerint a jelenlegi uniós tagországokban már rájöttek: nem az újabb és újabb hulladéklerakók kialakításával, hanem a feleslegesen keletkező szemét – zömmel a fogyasztási cikkek csomagolóanyagai – mennyiségének csökkentésével lehet kezelni a problémát.
Illés szerint ennek érdekében szigorú jogszabályokat kell alkotni, főként a multinacionális cégeket kell arra kényszeríteni, hogy változtassanak a különféle áruk csomagolástechnikáján, illetőleg egyes termékeknél – például a szörpös vagy kompótos üvegek esetében – vezessék be a betétdíjat.
Az unióban jelenleg érvényes szabályozás szerint tonnánként 30 eurót kell fizetniük mindazoknak, akik tevékenységükkel szemetet termelnek.
Illés Zoltán szerint alapvetően elhibázott a fővárosi önkormányzat elképzelése, hogy hulladékszigetek százait alakítják ki, s az emberek majd ide viszik a szemetet. – Európai tapasztalatok alapján a szelektív hulladékgyűjtésre már a lakóházaknál meg kellene teremteni a lehetőséget.
Ezzel szemben Vajda Pál főpolgármester-helyettes úgy véli, a négy szemetesedényből álló hulladékszigetek rendszere Párizsban is bevált. Budapesten jelenleg 14 hulladékudvar működik, ezek fogadják például a veszélyes hulladékokat, így a gépjármű-akkumulátorokat is. Terveik szerint az idén 100 hulladékszigetet létesítenek, és a következő években megduplázzák ezt. Addig, mint mondta, rendszeresen elhordatják a bejelentett, illegálisan lerakott szeméthalmokat.
Derce Tamás, Újpest polgármestere szerint a szemétszállítási díj bevezetésével, illetve folyamatos emelésével növekedett meg az engedély nélküli lerakók száma. – Évente 40-50 millió forintot költünk, hogy a főváros helyett elhordjuk a városképcsúfító és egészségtelen szemetet – húzta alá a polgármester. A IV. kerületben több olyan terület található, amelyet kifejezetten kedvelnek a szemétszállításért fizetni nem akarók. Évek óta reménytelen harcot folytatnak például a Berda József utcában, ahol újra és újra „kialakul” egy, a környék lakóit is zavaró bűzös szemétdomb.
– Számtalan ötletet eszeltünk ki a szemetelők ellen, azonban a küzdelem reménytelen – tájékoztatta lapunkat Csire János, Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere. A III. kerületben ugyanakkor évi 10 millió forintért szelektív papírgyűjtést vezettek be, s több ház kapujában helyeztek el ilyen konténereket. Hozzátette: az önkormányzat saját költségén elviteti a tudomására jutott, illegálisan elhelyezett szemetet, s amennyiben az érintett ingatlan tulajdonosát elérik, „bevasalják” rajta. A kerületben rendszeresek a környezetvédelem fontosságára figyelmet felhívó „szemétszüret” akciók, azonban a „tudatformálás” csak lassan halad. Előfordult, hogy egy üres területet az önkormányzat védelemből elkeríttetett, ám a teherautókkal tonnaszámra hulladékot szállítók nem riadtak vissza a kerítés ledózerolásától sem.
Sinka József Márton, a XIII. kerület jegyzője szerint a jelenlegi jogszabályok is szigorúak, ám csak a polgárok szemléletváltozása oldhatná meg a gondokat. A szabályozás szerint 30 ezer forintig terjedő bírság szabható ki az engedély nélküli hulladékelhelyezésért. Az önkormányzat vagyonkezelő cége az idén összesen 20 millió forintot költ szemétszállításra, ennek 20 százalékát teszi ki az elhordott illegális hulladék. A jegyző szerint azonban gondot okoz, ha a telektulajdonos külföldi vagy huzamosan külföldön tartózkodik. A hatóság ilyenkor gyakorlatilag tehetetlen.
origo.hu
Teljesen kikészült a magyar baloldal Trump elsöprő győzelem miatt
