A televíziók, házi mozik, DVD-k esetében jellemző, hogy a forgalom 35-40 százaléka az utolsó negyedévben realizálódik. A teljes rendszerek esetében az értékesítés volumene egyenletesen oszlik el az év során, s a vásárlás inkább lakásfelújításhoz, házépítéshez kötődik, mintsem az ünnepekhez – mondta lapunknak Sütő István, az Annex Kereskedelmi Rt. menedzsere. Novák Imre Panasonic-márkakereskedő elmondta, hogy a karácsony előtti 2-3 hétben jelentősen megugrik a forgalmuk, s akár háromszor-négyszer több érdeklődővel és vevővel találkoznak mint máskor ennyi idő alatt.
A szakosodott cégeknél általában gyakoribb a készpénzes fizetés, mint a hitel. Hogy ebben mennyire játszanak közre a magas kamatok és magas teljes hiteldíjmutatók (THM), Sütő az alábbiakat felelte: nem nagy üzlet hitelre vásárolni. Erre leginkább a hipermarketekben, az alacsonyabb kategóriájú termékek esetében kerül sor. Akik ezekbe a konstrukciókba beleugranak, nem létező anyagi tartalék híján kénytelenek elfogadni a nem mindig kedvező feltételeket. Sütő István negatívan szólt az olcsó termékekről, s megjegyezte, a készülék gyakran már nem is működik, amikor a törlesztőrészletet a vevőknek még mindig fizetniük kell. Hozzátette: minél olcsóbb egy termék, annál több „feszültséget” okozhat a használat során. És ez nem a film miatt alakul ki, hanem a hangok, a zajok nem tökéletes megjelenítése következtében. A nem megfelelő berendezéseket úgy lehet felismerni, hogy azok tulajdonosai a használat során akár többször is kimennek a szobából, olvasgatnak, más tevékenységet végeznek, vagyis a moziérzés nem érinti meg őket. A film alkotójának mondandója így nem jön át, s elfárad az ember. De lehet olyan, mint a rossz bor, a negatív hatás sokszor csak később jön elő, s azt érzik az emberek, hogy elfáradtak a filmtől – tette hozzá a szakember.
A televíziókkal kapcsolatban Sütő megjegyezte: a 16:9-es képernyőméretet a gyártók és forgalmazók erősen szorgalmazzák, bár ma még az adások inkább 4:3-as képernyőre készülnek. Szinte minden gyártónak vannak már olyan szoftvereik, amelyek az utóbbi képernyőméretre sugárzott adást átalakítják a téglalap alakú 16:9-es képernyőméretre. Akik sok DVD-filmet néznek, azoknak érdemesebb ezt a formátumot választani, mert látványosabb, s az emberi szem is szívesebben alkalmazkodik az ilyen képernyőmérethez. Akik viszont döntően inkább tévéznek, azoknak célszerűbb a 4:3-as képarányt preferálni. Az igazsághoz tartozik, hogy a jövőben a 16:9-es méret terjed majd el. Például az USA-ban a szabványok alapján már csak az utóbbi méretben sugároznak az adók. A jövő az LCD-é és a plazmatévéké, s akadnak olyan gyártók is, amelyek már a közeljövőben sem gyártanak képcsöves tévéket. Sütő szerint a „küzdelem” nyertese hosszú távon az LCD lesz. Sikeres elterjedésének ma még az ára szab gátat, ám ha később a nagy tömegű sorozatgyártás miatt olcsóbb lesz, szinte mindenki ezt választja majd – tette hozzá a szakember, majd ismertette: ezek elkészítésére távol-keleti vállalkozások már ma is ráálltak, ám termékeik többsége nem jó minőségű. A nagy világmárkák is gyártatnak a Távol-Keleten, ám ezen LCD-termékeiket szigorú kontroll alá veszik. Novák Imre szerint a közeljövőben a fejlődés gyorsasága beláthatatlan eredményeket és technikai fejlesztéseket hozhat a szórakoztató elektronikában. A televíziókban a digitalizálásé a jövő. Már napjainkban is léteznek olyan készülékek, amelyekkel például egy autóversenyt a kép a képben rendszerrel több – akár tíz – kameraállásból is követni lehet.
Sütő István kiemelte: a kínaiak önálló DVD-szabványt akarnak bevezetni, ami az európai és japán gyártóknak akár veszteséget is okozhat. Ma már Kínában bármit le lehet gyártani, s minden csak pénz kérdése. Ráadásul rendkívül alacsony bérért dolgoznak, s ha az ottani átlag felett fizetik meg az alkalmazottakat, akkor igen precízen és jól végzik munkájukat. Nincs messze a realitástól, hogy ennek következtében akár meg is szűnhet az európai összeszerelés.
A televíziók vásárlásakor sokan nem tudják eldönteni, hogy a 100 vagy az 50 Hz-es készüléket vegyék meg. Sütő ismertette, hogy a 100-as dupla frekvenciával közvetíti a képet, ezáltal kisebb rajta a villódzás, ugyanakkor inkább képeslap jellegű a képe. Sütő István aláhúzta: a tévézés élvezetéhez rendkívül fontos a szabványos, jó minőségű antennarendszer használata. Aranyszabály, hogy rossz antennával bármely frekvencián dolgozó tévével csak kevésbé jó minőségű kép érhető el.
A menedzser kiemelte: nagyon fontos, hogy a vásárlás előtt az emberek kipróbálják a termékeket. A döntést a vevő hozza meg, bár az eladó komoly segítséget adhat. Tanácsként annyit javasolt, hogy a majdan megvásárolandó termékek körét érdemes leszűkíteni, s akár többször is visszamenni az üzletbe. Ha már a bemutatóteremben a készülékkel kapcsolatban valami zavarja az embert érdemes meggondolni a vásárlást, hiszen a zavaró jelenség otthon még inkább problémaként jelenik meg.
Sütő szerint a televíziózás és a házimozi-rendszer 10–15 éven belül egyetlen „dobozban” fog összeolvadni. Ez azért is érdekes, mert jelenleg még sokan jobbnak tartják, ha a DVD és a rádióerősítő külön-külön egységben van. Igaz, ma már vannak kiváló egybeépített termékek is. Arra a kérdésre, hogy a házi mozik esetében az egybeépített vagy a különálló egységekből összerakott berendezés a jobb, Novák Imre az alábbiakat felelte: az utóbbiak árban általában drágábbak. Az egybeépítettek esztétikusabbak, sok közülük már ma is felveszi a versenyt bármely különálló egységgel. Az átlagos rendszerek házimozi-hangon szólnak, míg az árban és minőségben magasabb kategóriájú berendezések hi-fi minőségben.
A menedzser véleménye szerint az ideális házi mozi kiválasztásánál rendkívül fontos a megfelelő hangfal megválasztása, s az igazi klasszikus hangdoboz fából készül. Érdemes odafigyelni a méretre is, hiszen kis méretű szobában a nagy hangfal rendkívül rossz, míg a nagy szobában a kis hangfal lehet akár jó is, de trükközni kell. Ma már léteznek festhető hangfalak is, amelyek az adott környezet színére festhetők – tette hozzá.
Az igényeknek és az álmoknak ma már csak a pénztárca szab határt. A különleges rendszerekről Sütő példaként az alábbiakat mesélte el: léteznek már a családi házakban kiépíthető, többszobás rendszerek, amelyekben a központi egységet egy helyen, a hangszórókat és a lekicsinyített kezelőegységet valamennyi szobába elhelyezik. Egy ilyen rendszer kiépítése pár százezertől indul, de ára elérheti a 20–25 millió forintot is. Vannak olyan cégek, amelyek a fürdőszobatükör mögé rejtik el a tévét, s az egy gombnyomásra előjön. Ennek ára elérheti a 3-4 millió forintot. Ma már az sem számít extrának, ha a projektor vetítővászna eltűnik a mennyezetben, s gombnyomásra jön elő.
A szakember szerint a mozi-érzést leginkább a projektor adja vissza, s a VHS-filmtől a DVD-ig mindent le lehet rajta vetíteni. A vetítő sok esetben olcsóbb, mint a plazmatévé, ráadásul négyszer akkora képet lehet vele elérni. A jó minőségű projektorok ára 1,5 millió, a vásznaké 500 ezer forint körül van. Más vélemények szerint ugyanakkor a plazmatévé lakberendezési tárgy – igaz, egyeseknél státusszimbólum is. A technikát ma már mindenre lehet használni. Sütő István ezzel kapcsolatban elmesélte: volt rá példa, hogy egy tengerparti ház nappaliján a tenger felé nem volt ablak, ezért a háztulajdonos felszereltetett egy hatalmas plazmatévét és egy kültéri kamerát, amely folyamatosan közvetíti a tengerparti panorámát a nappalijába.
Akik hibáznak
Sokan követnek el hibát, amikor úgy vásárolnak házi mozit, hogy a berendezést ki sem próbálják, vagy pedig azt a polc előtt állva veszik górcső alá. A hangzás ugyanis így nem jön ki. Szakemberek szerint a választékot érdemes leszűkíteni, s akár többször is visszamenni az üzletekbe. Az olyan „impulzusvásárlók”, akik berohannak a boltokba, s szinte futva választanak, gyakran csak gyenge minőségű termékhez jutnak.
origo.hu
Dömötör Csaba: Óriási érvágás lenne a területalapú támogatások kivezetése
