Ott, ahol nem engedélyezte az önkormányzat a keresztény jelképek felállítását, a Jobbik más jogi módszerhez folyamodott: vízkeresztig tartó rendezvényt jelentettek be a rendőrségen – amelynek díszlete a kereszt –, s így teremtenek lehetőséget, hogy az emberek a vásárlási lázban elgondolkodhassanak az ünnep valódi értelmén. Az elutasító önkormányzatok közül Székesfehérvár hozzájárult a keresztek felállításához, így már csak Makó, Kecskemét, Szolnok, Békéscsaba, Vác, Győr, Budapest V. és VI. kerületének vezetőit, valamint Orosháza önkormányzatát irritálja a keresztény jelkép. Utóbbi város odáig ment, hogy elbontotta a keresztet. A rendőrség egyébként itt sem utasította el a szervezet rendezvényre vonatkozó bejelentését. A Jobbik sajnálattal vette tudomásul, hogy egy több mint 1000 éves keresztény államban ilyen nehézségekbe, ennyi elutasításba ütközik egy közterületen felállítandó kereszt. Az Összefogás az Emberi Jogokért Egyesülethez hasonlóan felkérik a történelmi keresztény egyházakat, támogassák ügyüket, s emeljék fel szavukat a vallás- és lelkiismereti szabadság védelme érdekében.
Gyulai Endre szeged–csanádi megyés püspök az orosházi önkormányzat intézkedésével kapcsolatban lapunknak kifejtette: nem érti, hogy egy kereszt felállítására miért nem lehet engedélyt adni, hiszen a vallási motívumok mögött nem szabad politikát sejteni. Hozzátette: amennyiben mégis a politika motiválta az önkormányzatot, akkor a híveknek ebből a következő választásokon mindenképpen le kell vonniuk a megfelelő konzekvenciát, és majd ez alapján kell voksolniuk.
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha