Hárommilliárd forintnyi működési és további hárommilliárd forintnyi felújítási támogatást kap a BKV a fővárosi önkormányzattól ebben az évben. A közlekedési vállalat támogatásának fejében a főváros intézményeinek hat százalékkal kell visszafogniuk a személyi és tizenkét százalékkal a dologi kiadásokat. Atkári János (SZDSZ) főpolgármester-helyettes szerint ez néhány esetben létszámleépítést jelent, több helyen azonban a szolgáltatás minőségét és mennyiségét kell visszafogni. A főpolgármester-helyettes közölte azt is, hogy várhatóan nem finanszírozzák tovább a nem kötelezően ellátott feladatok egy részét. Példaként a civil szervezeteket, a kulturális intézményeket említette, emellett utalt arra, hogy esetleg a BRFK sem kap anyagi támogatást idén a fővárostól.
Az ellenzék szerint nem lett volna szabad elfogadni a költségvetési koncepciót, mert az nem valós adatokra épül. Kupper András, a Fidesz–MKDSZ frakcióvezető-helyettese emlékeztetett: a koncepció szeptemberi adatok alapján készült, s novemberben terjesztették a közgyűlés elé, amikor a forint romlani kezdett. Azóta ráadásul leváltották a pénzügyminisztert is, s az új tárcavezető további megszigorításokat tervez – tette hozzá a városatya. Kupper szerint nem tudni, hogy a tervezett szigorítások mennyiben érintik a fővárost, mert a „koncepción nem futtatták át a Draskovics-függvényt”.
Gy. Németh Erzsébet, az MSZP frakcióvezetője lapunknak úgy nyilatkozott: a költségvetési koncepció azért fontos, mert végre elérték, hogy a BKV finanszírozása három lábon áll. – A menetdíjbevételek mellett a főváros és az állam is támogatja a közlekedési társaságot – mondta, hozzátéve: még mindig milliárdok hiányoznak a BKV büdzséjéből. Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes a Magyar Nemzet kérdésére közölte: az év végére elérheti a 35 milliárd forintot is a BKV adósságállománya. Ebből 15,6 milliárd forint még tavaly keletkezett.
A Fővárosi Közgyűlés meghallgatta tegnap Gergényi Pétert. A budapesti rendőrfőkapitány beszámolójában elmondta: hivatalba lépése óta Budapesten csökkent a betörések, a rablások és a zseblopások száma. Az emberöléseké emelkedett ugyan, ám ezen bűncselekmények felderítési mutatója javult – tette hozzá. Megjegyezte, hogy 31 százalékkal kevesebb kábítószerrel összefüggő bűncselekményt követtek el.
Juharos Róbert (Fidesz) a térfigyelő rendszer bővítését, a lakótelepi rendőrség felállítását és a kábítószerek elleni szigorúbb fellépést szorgalmazta. A politikus erre a célra 300 millió forint elkülönítését javasolta, ám a közgyűlés baloldali többsége ezen indítványát leszavazta. Marsi Péter Pál (MIÉP) pozitívumként említette a rendőrök kulturáltabb fellépését. A képviselő felhívta a figyelmet arra a – Gergényi Péter beszámolójában is említett – problémára, amely szerint a közoktatási törvény módosítása (a pedagógusok titoktartási kötelezettségére vonatkozó passzus) nem segítette a droggal összefüggő bűncselekmények felderítését.
Szálka Miklós (Fidesz) a gyorshajtók elleni szigorú fellépést hiányolta. Gergényi Péter válaszában bejelentette: a BRFK márciustól átfogó közlekedésrendészeti akcióba kezd, hogy megelőzze a gyorshajtás miatti baleseteket. Zsinka László (MIÉP) frakcióvezető arra hívta fel a figyelmet: az utóbbi időben az aluljárókba elkezdtek visszaszivárogni az illegális árusok, példaként az Örs vezér terei aluljárót említette. A főkapitány ígéretet tett arra: mától az Örs vezér térre két járőrt küld az eddigi egy helyett.
Áprilistól használati díjat kell fizetniük a budapesti taxisoknak a közterületi drosztokon a tegnap elfogadott rendelet értelmében. A díj pontos összegét azonban nem a közgyűlés, hanem a kereskedelmi bizottság határozza meg a későbbiekben. Az ellenzék és a taxisok képviselője a droszthasználati díj feleslegességét hangsúlyozta, s keveslik a drosztok számát is.
***
Atkári János (SZDSZ)
főpolgármester-helyettes
– Demszky Gábor szerint a 2003-as esztendő rosszabb volt Budapestnek, mint bármelyik „orbáni év”, 2004 pedig ennél is nehezebb lehet. Ön is így gondolja?
– Ez így igaz. Azt tudni kell azonban, hogy a Budapestet sújtó intézkedések döntő része az előző ciklusban született. A mostani kabinet ezek nagy hányadát nem orvosolta, sőt még újabb, számunkra hátrányos döntéseket hozott.
– A hitelképesség megőrzése miatt a fővárosnak jelentősen csökkentenie kell a személyi és a dologi kiadásokat. Miért kell enynyire ragaszkodni a kölcsönökhöz?
– A fejlesztési kiadások kilencven százalékát olyan beruházásokra fordítjuk, amelyek alapelemei a működőképességnek. Az ilyen beruházások finanszírozásához szükséges a kiadások visszafogása.
– A BKV adósságállománya év végére elérheti a 35 milliárd forintot. Mire elég a hatmilliárdos támogatás?
– Ez a pénz annyira jó, mint halottnak a csók. Az összeg csak arra elegendő, hogy a BKV fel tudjon venni egy húszmilliárd forintos hitelt. Előállhat év végére a csődközeli helyzet, és ennek következtében a főváros várhatóan az ideinél is magasabb mértékű tarifaemelésre kényszerülhet. Ezen változtatna, ha a kormány komolyan támogatná a nagyvárosi tömegközlekedést.
– A budapesti emberek számíthatnak-e idén életszínvonal-javulásra?
– 2004-ben nem várható javulás.
Kupper András (Fidesz–MKDSZ)
frakcióvezető
– A költségvetési koncepció vitájában többször is bírálták a nyolcszázalékos működési eredményt. Ez miért olyan fontos?
– Mert ehhez az eredményhez tulajdonképpen vissza kell fogni a kiadásokat, tehát az intézmények hat százalékkal kevesebbet költhetnek személyi és tizenkettővel kevesebbet a dologi kiadásokra. A városvezetés ezt ráadásul azért szorgalmazza, hogy az önkormányzat megőrizze a hitelképességét. A koncepció szerint azonban 2010-ben már húszszázalékos működési eredményre lesz szükség ehhez.
– Elegendőnek tartja a BKV-nak adott hatmilliárd forintos támogatást?
– Nem, és ugyanilyen kevés az a tízmilliárd forint is, amelyet az állam a nagyvárosi tömegközlekedésre fordít. Ebből alig több mint hétmilliárd jut a BKV-nak.
– Úgy gondolja, hogy nem változott a kormány Budapesttel szembeni politikája?
– Ezt nem én gondolom így. Demszky Gábor főpolgármester fogalmazott úgy: a 2003-as esztendő sokkal rosszabb volt, mint bármelyik „orbáni év”. Azt is Demszky Gábor mondta, hogy 2004-ben 30 milliárd forinttal jut kevesebb, mint tavaly.
– Az ellenzék miért nem szavazta meg a hétéves fejlesztési tervet?
– Mert csak az az egy nem látszik belőle, hogy Budapest fejlődik a terv következtében. A fővárosiak nem tudják meg belőle, hogy mitől lesz jobb az életük ebben a városban.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
