Napokon belül összeül az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi, önkormányzati és rendészeti bizottságának tagjaiból 2002 novemberében alakult többpárti lakásmaffia-albizottság, hogy eleget tegyen az ügyben vállalt kötelezettségeinek – mondta el a Magyar Nemzetnek Kosztolányi Dénes fideszes parlamenti képviselő, az albizottság tagja. Rajta kívül részt vesz a munkában a bizottságot vezető Devánsziné Molnár Katalin, Hajdu László és Nyakó István szocialista, Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes, illetve Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő. A tényleges munkáját egy évvel ezelőtt megkezdő testületnek februárban kell az Országgyűléshez benyújtania javaslatait. Fő céljuk olyan jogszabályi és rendészeti környezet megteremtése, amely meggátolja a nehéz helyzetbe került emberek kisemmizését. A vizsgált körbe nemcsak a magántulajdonú, többnyire társasházi lakások tartoznak, hanem az önkormányzati bérlakások is, mivel a lakásmaffiák egy része bérlemények megszerzésére specializálódott.
Kosztolányi hozzátette: a témában egy év alatt rengeteg anyagot, számtalan adatot dolgoztak fel. Az egyik legátfogóbb dokumentumot az Országos Kriminológiai Intézetben tavaly készítették el a bizottság számára.
A lapunk birtokába került, csaknem ötvenoldalas kutatási jelentés a lakásmaffia-jelenség jogi környezetének bemutatásán, a száraz statisztikai adatok közlésén túl megtörtént esetekkel ábrázolja a ma már az alkotmányos jogrend iránt is bizalmatlanságot keltő helyzetet. Jelentésükben a szerzők – Póczik Szilveszter és Nagy László Tibor – nagymértékben támaszkodnak társadalomtörténeti, szociológiai, büntetőjogi és kriminológiai tanulmányokra, az érintettek gyakorlati tapasztalataira, a különféle médiumokban elhangzott vagy megjelent riportokra, cikkekre. Mint írják, a lakásmaffia elleni kezdeményezések közül ki kell emelni a Budapesti Rendőr-főkapitányság úgynevezett Kaptár-alosztálya, a megyei rendőrségek, az Országgyűlésben, továbbá a Fővárosi Közgyűlésben létrehozott szakbizottságok, a sértettek ügyét felkaroló civil szervezet, a Sors-Társak Egyesület, valamint több szakmai kamara munkáját, javaslatait.
A lakásmaffiák bűncselekményeinek vizsgálata címet viselő munka előzménynek tekinti a rendszerváltozást követő tömeges lakásprivatizációt, amellyel szélesre tárult az ingatlanpiac, teret adva a bűnelkövetőknek is. Az első ilyen esetek a hajléktalanok nagy számának növekedésével, családok tömegeinek jelentős eladósodásával, kiszolgáltatottá válásával kapcsolatban kerültek reflektorfénybe. Mint olvasható, a lakásmaffia-jelenség lényegében ingatlancsalások sorozata. Ezek során kisebb bűnszövetségek vagy egyéni elkövetők, nemegyszer korrupt közhivatalnokok, ügyvédek, bírósági végrehajtók, közjegyzők, közvetítők, álvevők segítségével, hamisított okiratok felhasználásával fosztanak meg lakástulajdonosi vagy -bérlői joguktól embereket, többnyire elesett, a fenti módon szorult pénzügyi helyzetbe került, kiszolgáltatott embereket. A kényszerrel vagy csalárd módon létrehozott szerződések formailag legtöbbször kifogástalanok.
A jelenség a Legfőbb Ügyészség 2003-as jogi definíciója szerint „bűncselekmény, amelyben természetes vagy jogi személyiségű sértett tulajdonában vagy jogszerű rendelkezése alatt álló lakás megszerzésére – vagy annak megkísérlésére – jogellenes módon, különösen erőszakkal, fenyegetéssel, akaratnyilvánításra, illetve védekezésre képtelen állapot kihasználásával, megtévesztéssel, hivatali kötelesség megszegésével, hivatali hatáskör túllépésével, jogtalan előny juttatásával vagy annak ígéretével kerül sor”.
A büntető törvénykönyv a mai napig nem tartalmaz olyan bűnözési kategóriát, hogy lakásmaffia, ezért a kutatóknak nehéz dolguk volt az 1999 és 2002 közötti időszak statisztikai feldolgozásával. A nyomozó hatóságoktól kért adatok beszerzése is nehezen ment, ugyanis nem minden ügyészség tudott vagy akart segítséget nyújtani. Három megyében például azt a választ adták, hogy területükön nem fordult elő lakásmaffia jellegű bűncselekmény, míg volt olyan városi és budapesti kerületi ügyészség, ahol még a vezető ügyész kérését is elutasították. Így összesen 12 főügyészségtől kaptak értékelhető információt. Szerencsére azonban a vizsgálati területek hazánk valamennyi régióját reprezentálják. Ezek alapján 210 eljárásról szóló ügyiratot vehettek górcső alá. Mivel közülük nem mindegyik tartozott egyértelműen a lakásmaffia jellegű cselekmények körébe, végezetül 77 ügylapot, 259 elkövetői és 285 sértetti kérdőívet sikerült feldolgozni. Kiderült: a legtöbb ingatlancsalást Budapesten (35 százalék), Pest megyében (17 százalék), valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13 százalék) követték el. A megyékben is zömmel a városi ingatlanok a legnépszerűbbek a bűnözők körében.
Az esetek döntő többsége csalás, amellyel egy időben, annak végrehajtása érdekében vagy abból következően számos más bűncselekményt is elkövetnek. Utóbbiak közül legjellemzőbb a közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás. A lakásmaffiózók egy része erőszakhoz is folyamodik: leggyakrabban a zsarolás, a személyi szabadság megsértése, valamint a kényszerítés büntetendő eszközeihez. A szintén előforduló önbíráskodásra vélhetően a sértettek „vetemednek”. Összességében 23 lakásmaffiás bűncselekményt követtek el a tettesek; a fentieken kívül szerepel még sikkasztás, vesztegetés, ügyvédi visszaélés, hamis tanúzás, bűnpártolás, orgazdaság, emberölés, rongálás, befolyással üzérkedés, jogosulatlan pénzintézeti tevékenység, számviteli fegyelem megsértése, bankkártyával visszaélés, hivatali visszaélés, könnyű és súlyos testi sértés, továbbá lopás.
A vizsgálat három fő elkövetési módot különböztet meg: az esetek 53 százalékában megtévesztéssel, 34 százalékában a tulajdonos tudta nélkül, míg 13 százalékában erőszakkal, fenyegetéssel hajtják végre a bűncselekményt. A lakásmaffia felhajtói általában szabályszerű nyomozást folytatnak leendő áldozataik után, beszélgetésbe elegyednek a parkokban sétáló idős emberekkel, gyakran az önkormányzatok szociális osztályain, rendelőkben ismerkednek. Megtörtént, hogy jótékonysági szervezeteknél érdeklődtek beteg, rászoruló, többnyire egyedül élő nyugdíjasokról. Nem egyedi az sem, hogy albérlőként, eltartóként férkőznek áldozataik bizalmába, hogy később rábírják őket a lakás adásvételi szerződésének aláírására. A terepet sokszor hirdetések iránt érdeklődve mérik fel, majd hamis okiratokat készítve magukat tüntetik fel tulajdonosnak, s így adják el más lakását. Kedvelt fogás a bérlakások értékesítése, valamint a rászorult időseknek, sőt vállalkozóknak – ingatlanfedezetre – biztosított kölcsön. Ezeknél kölcsönszerződés helyett adásvételre kényszerítik a megtévesztetteket. A papírokat rendszerint ügyvédek készítik, tanúként a bűnszervezet tagjai szerepelnek, s a lakás a későbbiekben többször is gazdát cserél, hogy a hatóságok minél nehezebben találjanak rá az eredeti elkövetőre.
A jogi és intézményi környezet zavaros: a jogászok számára nagy az extraprofittal kecsegtető kísértés, míg az esetlegesen korrumpált hivatali emberek fizetésük sokszorosát tehetik zsebre, amikor passzívan vagy akár aktívan vesznek részt egy-egy csalásban. Az ingatlan-nyilvántartás anomáliái szinte tálcán kínálják a lehetőségeket a bűnözőknek. A tulajdonilap-kikérés jelenlegi rendszere szintén nem csökkenti az elkövetők veszélyérzetét, bár újabban különleges papírra nyomtatják az okiratokat. Ugyanakkor a profi csalóknak még mindig könynyebb a hibátlan tulajdoni lapnak megfelelő személyi okmányokat hamisítani – szögezi le a jelentés.
A szerzők összegyűjtötték a lakásmaffiák tevékenységének megakadályozására tett legfontosabb javaslatokat:
– Ki kell alakítani a lakhatási támogatások átfogó rendszerét, készüljön adatbázis a hajléktalanságnak kitett vagy állandó lakcímmel nem rendelkező családokról.
– Szülessen átfogó szociális törvény és annak keretében egy speciális lakossági csődtörvény.
– Hivatali mulasztás vagy tévedés esetére lakásalapot, a jogsértettek kártalanítására állami pénzalapot kellene létesíteni.
– Tisztázni kell az ingatlan-nyilvántartás végleges igazgatásszervezési helyét, továbbá egyeztethetővé kell tenni a lakcímnyilvántartással. A földhivatal értesítse a tulajdonost arról, ha valaki kikérte a tulajdoni lapot, vagy akár csak a tulajdonos juthasson hozzá a dokumentumhoz.
– Jogszabály-módosítással – német mintára – lehetővé kell tenni, hogy az adásvételi szerződés végrehajtását egészen a tulajdonjog bejegyzéséig a szerződést ellenjegyző közjegyző kötelezően felügyelhesse, s ha szükséges, a vételár átutalása is közjegyzői számlán keresztül történjen.
– Be kellene vezetni az úgynevezett lakástörzskönyvet.
– A jogszabály csak akkor ismerjen el valakit lakástulajdonosnak, ha bejegyzési kérelmét már jogerősen elbírálták.
Több olyan javaslat is született, amelynek egy része már megvalósult, például a társasházi törvényben. Ilyen a közös képviselők által kiállítandó hátralékmentességi igazolás, a jelzálogjog bejegyzésének szabályozása. Ugyanakkor kimaradt több olyan javaslat, amely a tulajdonjog erősítését, a szomszédjog biztosítását, a jogi személyiséggé válást s az ügyészségek törvényességi felügyeletének bevezetését célozta.
***
Elképesztő esetek.
A kutatók a lakásmaffiák bemutatására elképesztő eseteket gyűjtöttek csokorba. A bűncselekményeket jó néhány alkalommal végrehajtók főszereplésével követték el. Mindegyik – karcagi – ügyben közös, hogy a kilakoltatással végződő árveréseket ugyanazok intézték, s az ellenjegyző ügyvéd személye minden esetben megegyezett. Az érintett lakások vevői között szintén visszaköszönő nevek vannak: egy szűk kör mozog azon a piacon, ahol látszólag törvényes keretek között, ám fondorlatos módon néhány tíz- vagy százezer forintos adósság fejében milliós ingatlanokat lehet szerezni. Egy banknak tartozó család lakótelepi lakását például úgy árverezték el, hogy a bank nem kért végrehajtást, mert a fizetésképtelenné vált adósok helyett a kezes folyamatosan törlesztette a hitelt. Egy 80 ezer forintos bankhátralékkal rendelkező idős ember házát úgy hirdették meg licitre, hogy közben adósságát folyamatosan vonták a nyugdíjából, sőt a részleteket mind a mai napig törleszti. Nagy port vert fel, amikor egy harmadik gyermekét váró család háromszázezer forintos tartozás miatt került utcára. Elárverezték 8-10 millió forintot érő házukat, holott a családban három, jövedelemmel rendelkező ember fizetéséből – levonással – ki tudták volna egyenlíteni a hátralékot. A családfő egy cégnek tartozott, és egy ügyvéd tanácsára kifogást emeltek, összegyűjtötték a pénzt, majd az igazolással jelentkeztek a végrehajtónál, aki azonban közölte: felesleges, már megvették az ingatlant. A bíróság is jogszerűnek ítélte meg az eljárást. A vevő pedig folyamatosan fenyegetőzött, hogy a család hagyja el a házat. Végül megállapodtak, a kiköltözés ellenében egy cigánytelepen vehetnek bérbe házat, csakhogy amikor odamentek, kiderült: ott egy háromgyermekes asszony lakik, akit az ügylet érdekében tettek ki azonnal a lakásból. A család végül vett egy komfort nélküli házat, s azóta is pereskednek. Az egyik legmegdöbbentőbb történet Budapesten zajlott: egy két gyermeket nevelő asszony megözvegyült, s egy budavári, 70 négyzetméteres önkormányzati lakás cseréjére kényszerült. Megismerkedett egy férfival, aki felajánlotta segítségét, mivel ügyvédként éppen ingatlanokkal foglalkozik. Csakhogy a hivatalos megbízások helyett inkább a kocsmákat járta, alkoholisták után kutatva. A kiszemelt, majd leitatott áldozatokat végül lakásaik eladására, elcserélésére kényszerítette. Az özvegy végül egy hármas cserével került egy másik budai ház pincéjéből kialakított lakásba. Az illetékes önkormányzat és a ház sokáig pereskedett – a lakók kifogásolták, hogy a pincerészüket kiadták mint önkormányzati bérleményt –, míg végül az asszony megvehette a lakást, amit azonnal el is adott. Ám az érte járó összeg csak tartozásának kifizetésére volt elegendő, így gyermekeivel együtt hajléktalan lett. Közben a budavári ingatlant – a nő eredeti, 70 négyzetméteres lakását – megkapta egy országgyűlési képviselő, aki később, mivel a házból szálloda lett, több millió forintos kártérítést kapott. Az esetek között jellemző a kedvezményes vállalkozói hitel felkínálása, de előfordult, hogy egy doktornőt betegei szó szerint kitúrtak a házából. (Sz. Zs.)
origo.hu
Teljesen kikészült a magyar baloldal Trump elsöprő győzelem miatt
