Budapesti közterületen nem állíthatják fel Teleki Pál egykori miniszterelnök szobrát – határozott tegnap a Fővárosi Közgyűlés. Az erről szóló napirendi pontról részben érzelmes, részben történelmi jellegű, részben pedig szakmaiatlan vita alakult ki. A Fidesz–MKDSZ-frakció nem vett részt a szavazáson, mindössze egy felszólalásuk volt, amelyben Kupper András frakcióvezető kifejtette: Teleki szobrának van létjogosultsága, de nem a közgyűlésnek kell kimondania az erről szóló döntést. Szerinte óhatatlanul politikai vitává vált az emlékmű kérdése, amelynek nagyon rossz üzenete van, s ezért a politikus azt akarta elérni, hogy a kulturális bizottság hatáskörébe utalják vissza a döntést. Egyben furcsállta Demszky Gábor pálfordulását, hiszen korábban ő is támogatta a szoborállítást.
Marsi Péter Pál, a MIÉP frakcióvezető-helyettese azt kezdeményezte, hogy amennyiben Telekinek nem lesz szobra Budapesten, úgy távolítsák el a főváros közterületéről Károlyi Mihály emlékművét is, hiszen utóbbi megítélésében sincs társadalmi konszenzus.
*
Javaslatát a közgyűlés elvetette. Danielisz Béla az MSZP részéről kiragadott idézeteket olvasott fel, részben Teleki Páltól, amelyben arra próbált rámutatni, hogy az egykori miniszterelnök igenis felelős volt a zsidótörvényekért, sőt, ő még azoknál is szigorúbbakat alkotott volna. Mint fogalmazott, nem a társadalmi konszenzus hiánya miatt, hanem a súlyos történelmi cselekedetei miatt nem állhat szobra a fővárosban. Zsinka László, a MIÉP frakcióvezetője szintén mondatokat idézett, többek között Winston Churchilltől – akinek szintén áll szobra a fővárosban –, mondván, az angol államférfi fehér Britanniáról és a cionizmus elleni harcról beszélt aktív politikusként korábban. Demszky Gábornak pedig a következőket mondta: Teleki Pált az utolsó vacsorája után telefonhoz hívták, Göbbels volt a vonal másik végén, akinek a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy nem. Utána Hitlert adták telefonon Telekinek, akinek szintén nemet mondott. Kívánom magának, tiszta szívemből, egyszer ön is mondjon nemet azoknak, akik önnek utasításokat adnak – jegyezte meg Zsinka László. Demszky Gábor erre reagálva visszautasította, hogy neki bárki utasításokat adna. A főpolgármester elmondása szerint Göncz Árpádhoz és Mádl Ferenchez hasonlóan ő is úgy gondolta korábban, hogy lehet emlékművet állítani Teleki Pálnak. Ám utóbb kiderült, hogy sokakban azt a téves benyomást kelthetné a szoborállítás, hogy a városvezetés legitimálni akarja a korábban elkövetett bűnöket. Nem történt meg a múlttal való szembenézés, ezért nem támogatta a főpolgármester a Teleki-emlékbizottság javaslatát.
Nem vette napirendre a közgyűlés Endrédy István (MKDSZ) javaslatát, amely szerint törölni kell Sztálint a díszpolgárok sorából. A politikus szerint megdöbbentő, hogy indoklás nélkül döntött így a közgyűlés baloldali többsége. Ennek két oka lehet: netán vannak olyanok, akik még mindig szimpatizálnak Sztálinnal, esetleg az volt a probléma a javaslattal, hogy az ellenzéktől érkezett – vélekedett. Megemlítette, az Európai Néppárt nemrég foglalkozott a kommunista múlt lezárásával, és annak hordalékának közéletből való kiiktatásával.
– Ezért is kezdeményeztem a kommunista diktátor kitüntetésének visszavonását, s úgy gondoltam, erről az uniós csatlakozásunk küszöbén egyetértés lesz – mondta. Endrédy István a jövőben minden egyes közgyűlésen benyújtja ezt az indítványát.
Reálértéken három-négy százalékkal csökken idén a főváros intézményeiben dolgozók fizetése, emellett idén több száz fős elbocsátásra lehet számítani, elsősorban az oktatási ágazatban. A költségvetés főbb számait ugyan elutasította a közgyűlés, ám az már biztos, hogy intézményracionalizálásra hivatkozva számos hivatalt, iskolát szüntet meg és von össze a főváros. A büdzsé ismét koalíciós feszültséget okozott. Mindkét párt azt állítja: a másik fél belső vitái gátolják a megállapodást.
A két változatban beterjesztett költségvetési javaslat közül a kevésbé szigorúra egyetlen igen szavazat sem érkezett. A másik változatra csak az SZDSZ voksolt igennel. Demszky Gábor főpolgármester ismét éles kritikákat fogalmazott meg az Országgyűlés által elfogadott áfaváltozások kapcsán, mondván, ezzel a lépéssel egy kész átverés show résztvevőivé tették az önkormányzatokat. A főpolgármester elmondta: a központi szennyvíztisztító beruházása és a csatornafejlesztési munkák is ellehetetlenülhetnek, ezért Bőhm András (SZDSZ) a parlamentben kezdeményezte a jogszabály új paragrafusainak hatályon kívül helyezését. Kupper András, a Fidesz–MKDSZ frakcióvezetője mindenekelőtt furcsának nevezte, hogy éppen Demszky Gábor és az SZDSZ bírálja az Országgyűlés döntését, hiszen pont a szocialisták és a szabad demokraták fogadták el a helyhatóságokat sújtó rendelkezéseket. Szerinte Budapest költségvetési tervezete egy másodállású főpolgármester másodosztályú büdzséje, utalva ezzel arra, hogy Demszky Gábor már Brüsszelben érzi magát. Mint fogalmazott: a büdzsé éppen csak a budapestiekről feledkezett meg, semmilyen megoldást nem ad például azoknak, akiknek házában az elöregedett vezetékek miatt szünetel a gázszolgáltatás a téli időszakban. Szintén nem veszi figyelembe a büdzsé azon emberek gondjait, akiket a leginkább sújtottak a közműdíjemelések, amelyek kivétel nélkül infláció felettiek – tette hozzá. Kupper András hangsúlyozta, hogy a jövőben 110 milliárd forintos adósság zúdul a fővárosiakra, intézménybezárásokra és privatizációra kell felkészülni. Ez a költségvetés nem a feszes gazdálkodás büdzséje, hanem a megszorításé – jegyezte meg végül.
Gy. Németh Erzsébet, az MSZP frakcióvezetője előrelépésnek nevezte, hogy 8,8 milliárd forinttal növekedett a költségvetés bevétele, így a BKV-nek kétszer hárommilliárd forintos támogatást tudnak nyújtani, és nem kell erős megszigorításokat alkalmazni idén. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy legyen pénz idén is az ingyenes tankönyvekre, a rendőrség és a közterület-felügyelet támogatására. – Utóbbiakra ugyanis a tervezet egy szép nagy kövér nullát irányoz elő – fogalmazott. Danielisz Béla (MSZP), a városrendészeti bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy alapjaiban dönti romba a közbiztonsági stratégiát az előterjesztés. Szerinte a forráshiány veszélyezteti a közterületek védelmét, s miközben a főváros egyre több biztonsági intézkedést követel a hatóságoktól, nem ad azokra pénzt.
Hock Zoltán (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy idén 42,5 milliárd forintos hitelfelvétellel számol a városvezetés, amely az eladósodáshoz vezet.
Atkári János (SZDSZ) főpolgármester-helyettes elmondta: az MSZP belső vitái miatt nem született megállapodás. Közölte azt is: az idei költségvetés annyira feszített, hogy például a BRFK számára csak akkor adható 160 millió forintos támogatás, ha ezt a pénzt egy vagy több másik intézménytől vonják el. A fejlesztési kiadásokat sem lehet tovább csökkenteni, mert az már szerződésszegéssel járna – állítja a főpolgármester-helyettes. Lapunk kérdésére elismerte: több száz fős létszámleépítésre lehet számítani, illetve intézménybezárásokat és -összevonásokat terveznek.
Gy. Németh Erzsébet frakcióvezető szerint inkább az SZDSZ belső vitái miatt nem született meg a döntés a költségvetés fő számairól. A politikus azt közölte: a két frakció tárgyalódelegációi három hete egyeztetnek a büdzséről, s szerda délután már közel voltak a megegyezéshez. – A jelek szerint azonban az SZDSZ-frakció a megállapodást nem tudta elfogadtatni Atkári Jánossal – vélekedett Gy. Németh. Emlékeztetett: az elmúlt években tízmilliárd forint körüli
összegekről vitáztak a koalíciós pártok a költségvetés elfogadása előtt, most azonban mindössze másfél milliárd forintról van szó. Bőhm András, az SZDSZ frakcióvezetője szerint nem igaz Gy. Németh állítása. A kialakult helyezet a szabad demokraták értékelése szerint semmit nem változtatott. Atkári János szerint még mindig közel a megállapodás, csak az MSZP nem tudja felmutatni az általuk igényelt többletkiadások fedezetét.
Minimális összegért adja át a földhasználat jogát a főváros a Rác fürdő felújítását és a mellé tervezett szálloda felépítését végző cégnek. Mint arról már lapunkban beszámoltunk, most a mélygarázshoz, és a szálloda mellől a Gellért-hegyre vezető sikló építéséhez szükséges földterületről döntött a közgyűlés. Az eredeti előterjesztést, amely havi 700 ezer forintot tartalmazott, még a főpolgármesteri kabinet is elutasította, mert kevesellte az összeget. Az újabb előterjesztés – amelyet tegnap a MIÉP ellenszavazataival elfogadott a közgyűlés – még ennél is kevesebbet tartalmaz. Az első tíz évben ugyanis havi 300 ezer, a következő negyven esztendőben pedig 605 ezer forintot kell fizetnie a beruházónak. Zsinka László (MIÉP) ezt úgy kommentálta: ha az MSZP tárgyal, hogy több pénzt kérjen, akkor a végén a beruházó kevesebbet fizet.
Helyreigazítás
Lapunk 2003. szeptember 11-i számában, a Medgyessy csapdában, illetve az Inter-Európa Bank: buktafesztivál címeket viselő cikkben – azt a hamis látszatot keltettük, mintha dr. Medgyessy Péter miniszterelnöknek az Inter-Európa Bank Rt.-nél betöltött igazgatósági elnöki tisztsége nem 2001. szeptember 30-án szűnt volna meg, illetve hogy az elnöki tisztség ezen időpontban történő megszűnését semmilyen okirat nem igazolja. A valóságban dr. Medgyessy Péter igazgatósági tagsági és elnöki megbízatása az Inter-Európa Bank Rt.-nél a részvénytársaság 3/1998 számú rendkívüli közgyűlési határozata értelmében 3 éves határozott időtartamra szólt, az 1998. október 1. és 2001. szeptember 30. közötti időre. A döntést nyilvánosságra hozta a Magyar Tőkepiac 1998. szeptember 30-i száma. A megbízatás a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 30. § (1) bek. a) pontja alapján automatikusan, külön jognyilatkozat nélkül megszűnt. Ezt a tényt igazolja a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 2003. szeptember 2-án kelt, 01-10-041105/232. számú végzése.
