Újabb megszorító kormányintézkedések

Tízmilliárd forintot von el a kormányzat az önkormányzati szférától – ismerte el tegnap Lamperth Mónika belügyminiszter. A Draskovics-csomag tehát a szocialisták korábbi nyilatkozataival ellentétben nem kerüli el a helyhatóságokat sem, sőt a csőd szélén lévő BKV-nak is újabb milliárdokkal növeli adósságát.

A szigorítás egy különösen érzékeny területet is érint, mégpedig a nagyvárosi tömegközlekedést. Ennek támogatására korábban tízmilliárd forintot különített el az állam a költségvetésben, s a legnagyobb mértékben a BKV részesült volna ebből a pénzből.
Lamperth Mónika az Országgyűlés önkormányzati bizottságának tegnapi ülésén úgy tájékoztatott: a költségvetési megszorítások következtében csak a fejlesztési forrásokból von el a kormány. A pénzmegvonás érinti a címzett támogatásokat, csökken a kistérségi fejlesztésekre szánt összeg, valamint a közforgalmú közlekedés normatívája. Utóbbi kettő három-három, míg az első fejezet négymilliárd forintot veszít. Konkrétumokat egyelőre nem hozott nyilvánosságra a belügyminiszter, ám úgy vélte, hogy az önkormányzatok zavartalanul készíthetik költségvetésüket, az elvonások nem érintik mindennapi működésüket, az uniós társfinanszírozás forrásait, a szociálpolitikai és esélyegyenlőségi juttatásokat, valamint a metróberuházást.
A Fidesz önkormányzati tagozata felháborítónak tartja, hogy a korábbi százmilliárdos elvonás után még tízmilliárd forintot vesznek el az önkormányzatoktól. A kormány nemhogy béremelésekre, de a bérek kifizetésére sem biztosítja a szükséges pénzt – állítja Szita Károly, a tagozat elnöke.
*
Atkári János (SZDSZ) főpolgármester-helyettes kifejtette: eredetileg arról volt szó, hogy a nagyvárosok 25–30 milliárd forintos keretösszegben részesülnek a tömegközlekedésük finanszírozására. Ez az összeg nem lett volna elegendő az ágazat stabilizációjára, de a tömegközlekedés csődhelyzete elkerülhető lett volna – mondta. Szerinte a tízmilliárd forintos normatíva fővárosnak juttatandó részével csak azt tudták volna elérni, hogy az idei évet „kihúzza a BKV” egy nagyarányú hitelfelvétellel. Ennek az összegnek a megnyirbálása viszont arra jó, hogy romoljon a közlekedési társaság hitelképessége, s újabb milliárdokkal növekedjen a BKV vesztesége – jegyezte meg.
Ismert, csak az év második felében juthatnak hozzá az önkormányzatok a tömegközlekedési normatíva összegéhez. A BKV-nak ez a pénz és a főváros hatmilliárd forintos támogatása nem elegendő a stabil működéshez. Legutóbb 15 milliárd forintos hitelfelvételt engedélyezett a fővárosi önkormányzat a BKV-nak, ám további hitelek szükségesek a működés finanszírozásához. A BKV tartozásállománya meghaladhatja azt a szintet (38 milliárd forint), amelyen 2002 végén az állam konszolidálta a céget. Atkári János szerint 2004 végén az államnak újra át kell vállalnia a BKV adósságát.