A legfrissebb adatok szerint tavaly jelentősen megugrott a Magyarországról kivitt külföldi tőke értéke. Szakértők szerint ennek számos oka van, ám tény: a multinacionális tőke érdeklődése immár nem a magyar gazdaság felé irányul, amit jól mutat, hogy az unióba belépni készülő országok közül 2003-ban hazánkban volt a legalacsonyabb a külföldi befektetések értéke. A beruházások alacsony szintje egyben azt jelenti, hogy tovább romlik az idei évre meghatározott deficitcélok elérésének esélye, hiszen a külföldi tőke révén egyre nehezebbé válik a folyó mérleg hiányának finanszírozása. Az előző két évben majdnem húsz százalékkal több profitot vittek ki a magyarországi külföldi tulajdonú cégek, mint a 2000–2001-es időszakban. A magyar gazdaság működőtőke-egyenlegének romló mutatóihoz lényegesen hozzájárultak az eltelt időszak gyárbezárásai és termelésleépítései is.
*
A gazdaságkutató intézetek és az elemzők az idei év tőkekivonásaira vonatkozóan sem optimistábbak: annak ellenére, hogy a társasági adó kétszázalékos csökkentése marasztaló hatású a külföldi tőke számára, a régió más országai hazánknál lényegesen kedvezőbb gazdasági környezetet tudnak biztosítani.
Nyeste Orsolya, a Postabank vezető elemzője lapunk kérdésére kifejtette: a Magyarországon található külföldi érdekeltségek éves profitkivonása annak ellenére magas volt, hogy decemberben – a forint látványos gyengülésének hatására – számos vállalkozás nem váltotta át nyereségét euróra, így nem is utalta haza az év végén megmaradt profitot.
– A megnövekedett tőkekivonás jól mutatja a lecsökkent beruházási aktivitást – mondta Barcza György, az ING Bank munkatársa. Az elemző szerint tavaly a Magyarországról történő tőkekivonulás mértéke igencsak megugrott, ebben számos hazai nagyvállalat – Mol, OTP Bank – külföldre irányuló beruházásai, valamint a multinacionális nagyvállalatok magyar gyárbezárásai egyaránt közrejátszottak. Barcza György úgy véli, a tőkekivitel mérlege idén sem lesz kedvezőbb a tavalyinál. A befektetési listán elfoglalt utolsó helyezésünkkel kapcsolatban az elemző hangsúlyozta: a cseh és szlovák mutatók azért is kedvezőbbek, mert ezekben az országokban most adják el a legnagyobb értéket képviselő állami tulajdonú nagyvállalatokat, ez a folyamat pedig hazánkban már 1996 és 1998 között végbement.
Erdős Szabolcs, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet munkatársa szintén úgy ítéli meg, hogy az idei év profitkivitelében nem várhatók lényeges pozitív változások. Erdős ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a különböző tanácsadói tevékenység címén történt kifizetések szintén nyereség-visszautalásokat jelentenek, a külföldi tulajdonosok mindössze kerülő úton teszik ezt meg.
A Financial Times tegnapi cikke szerint Magyarország problémás országnak számít az Európai Unióba belépni készülő államok között. A vezető gazdasági-pénzügyi lap úgy ítéli meg, hogy a belépők közül hazánkban a legnagyobb a valutaválság valószínűsége. Az újság a legsúlyosabb hibának a drága választási ígéretek teljesítését tartja.
A Financial Times idézi a Dresdner Bank véleményét is, miszerint két év óta egyre kritikusabban figyelik az egykori mintaországot, mely a folyó mérleg és az államháztartás rekordhiányai miatt most a válságjelöltek közé került. A bank szerint hazánkban katasztrofális volt a makrogazdasági helyzet alakulása, ennek oka pedig az elmúlt évek súlyos gazdaságpolitikai hibáiban keresendő.
origo.hu
Itt a megrázó felvétel arról, ahogy a tatabányai áruházban betörik egy férfi fejét - videó
