Érdektelenség kíséri az EP-választásokat?

Az euroszkeptikus britek szerint az Európai Parlament (EP) nem több mint valamiféle kevéssé fontos vitaklub. Talán ezzel magyarázható, hogy az utóbbi évtizedben rohamosan csökken a részvétel a testület képviselőinek választásain, legutóbb az Egyesült Királyságban a lakosság 24 százaléka járult az urnák elé, az idén várhatóan alig 18 százaléka teszi majd ugyanezt. Az unió jelenlegi tagállamaiban a polgárok alig egyharmada ígéri biztosan, hogy elmegy a júniusi voksolásra. Még ennél is roszszabb az arány a tíz ez évben csatlakozó országban, itt az Eurobarométer tavaly októberi felmérése alapján alig 26 százalékos részvétel várható. Mindez sok kérdést felvet a legitimációval kapcsolatban.
Az alacsony részvételt a választásokon Julie Smith, a cambridge-i egyetem külpolitika tanszékének helyettes vezetője lapunknak azzal magyarázza, hogy a polgárokat jobban érdeklik a nemzeti kérdések, és nem ismerik eléggé az európai intézményeket. Hozzátette ugyanakkor, hogy az urnák elé járulók száma nemcsak az EP-, hanem a nemzeti választásokon is csökken Nyugat-Európában. Ez a trend az egyik legjellemzőbb, sajnálatos vonása a modern demokráciának. S bár az új tagállamok állampolgárai a helyi referendumokon nagymértékben helyeselték az EU-tagságot, ez nem jelenti azt, hogy hasonló mértékben támogatják majd a brüsszeli intézményrendszert is. Nyugat-Európához hasonlóan itt sem lehet nagyarányú részvételt várni, sőt az is előfordulhat, hogy megfelelő ismeretek hiányában ez még kisebb lesz, mint más tagországokban – véli az elemző.
A European Voice befolyásos angol nyelvű brüsszeli hetilap is különös figyelmet szentel a júniusban esedékes választásoknak, és véleménye szerint azzal lehetne növelni a részvételt, ha az EP három legnagyobb frakciója, a konzervatív, a szocialista és a liberális, megnevezné saját jelöltjét a bizottság elnöki posztjára. Ha a fenti pártszövetségek elkezdenének összeurópai pártként viselkedni, akkor talán a szavazókat is könynyebben lehetne mozgósítani. Az alacsony részvétel ugyanis azt eredményezheti, hogy a szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali pártok sokkal könnyebben jutnak be az Európai Parlamentbe. Dermott Scott, az EP londoni irodavezetője az alacsony részvételt azzal magyarázza, hogy az embereknek sokkal nagyobb az EU-fóbiájuk, mint amennyit az integrációról tudnak. Az EP-választásokon való magasabb részvétel érdekében a parlament brüsszeli adminisztrációja úgy döntött, hogy ez esetben nemcsak a médiában kampányolnak, hanem az unió mind a 25 országában élőben buzdítják majd voksolásra a lakosokat. Némely tagállamban persze könnyű dolguk lesz, Belgiumban, Luxemburgban és Görögországban például alkotmányosan kötelező részt venni a választásokon, így talán nem csoda, hogy öt évvel ezelőtt a belga lakosság 90, míg a luxemburgiak és a görögök 70 százaléka pecsételt az EP listáira.