Van hová fejlődnie hazánknak: a májusban csatlakozó új uniós tagállamok térségei közül csak a közép-magyarországi régió képes felmutatni az EU átlagos – 75 százalékos – értékét. Kutatók szerint ez sem igazából a térség „vívmánya”; a 81 százalékos ráta Budapest fejlettségének köszönhető. Bár a jómódúbb csatlakozó tartományok közé sorolja az Eurostat a Nyugat-Dunántúlt is, ez a terület a maga 54 százalékos mutatójával nem éri el a Brüsszel által meghatározott minimálszintet. Még lehangolóbb, ha Magyarország keleti részét vizsgáljuk: Észak-Magyarország, továbbá Észak-Alföld a 34 százalékos rátájával nemcsak a jelenlegi uniós tagállamokban számít kifejezetten szegénynek, hanem a tavasszal integrálódó tíz ország térségei között is. Olyannyira, hogy az említett két hazai régiótól csak néhány lengyelországi megye produktuma gyengébb.
Az Eurostat felméréséből persze az is kiderül, hogy ötszörös az eltérés az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) terén a jelenlegi 15 EU-tag leggazdagabb és legelmaradottabb térsége között. Ez az arány a tíz új tagállam belépésekor kilencszeresére növekszik.
Az unióban egyébként 213 úgynevezett NUTS–2 statisztikai térség létezik, amelyek közül a vásárlóerő-paritáson alapuló számítások alapján Londonban az EU-átlag 263 százaléka az egy főre jutó GDP, míg a legszegényebb régióban, a görögországi Dytiki Elladában 53 százalék, azaz alig valamivel több az átlag felénél. Németországban – a volt Német Demokratikus Köztársaság miatt – tíz ilyen régió van, Spanyolországban hét, Olaszországban öt, Nagy-Britanniában négy, Belgiumban kettő, Franciaországban pedig egy.
A 75 százalékos értéknek különös jelentőséget adhat, hogy az Európai Bizottság költségvetési elképzelései szerint a regionális támogatások mintegy négyötödére a 75 százaléknál kisebb értékkel rendelkező térségek tarthatnának igényt a 2007–2013 közötti időszak uniós büdzséjéből. Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP
12 017 euró volt 2001-ben Magyarországon, ami a tíz csatlakozó ország közül Ciprus (18 177), Málta (16 221), Szlovénia (15 843) és Csehország (14 156) után az ötödik helyet jelentette.
Az osztrák kamara Gazdasági Kutató Intézetének (WIFI) elemzése szerint az uniós csatlakozás hazánk régióit nem érinti egyformán. Az ausztriai szakértők szerint májustól további előnyre tehet szert a Nyugat-Dunántúl és Budapest: a Nyugat- és a Közép-Dunántúl ugyanis Burgenlanddal, Alsó-Ausztriával és a pozsonyi régióval még szorosabbra fűzheti gazdasági kapcsolatait. Ezzel szemben az ország fejletlenebb, keleti része lemarad. A magyar főváros ugyanakkor Bécstől veheti át a keleti hídfő szerepét – a WIFI szerint ezzel a versenyhelyzettel a császárvárosnak is számolnia kell.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
