Horgászat: népszerű, de stagnál a piac

Hiába népszerű még mindig Magyarországon a horgászat, az elmúlt néhány évben stagnálás tapasztalható a kereskedelemben. Ennek okai többek között a viszonylagos magyarországi halszegénységben, a Balaton állapotában és az egyre emelkedő engedélyárakban keresendők. A legnagyobb hazai kereskedelmi cég ennek ellenére őrzi pozícióit a hazai piacon, sőt a magyar etetőanyagokat sikerrel forgalmazza keleti szomszédainknál is.
Pozitív változás a horgászok számára, hogy hatalmas mennyiségű árutömeg van az országban, ami persze a kereskedőnek megnehezíti az értékesítést – mondta Markóczy József, az Energofish Kft., a legjelentősebb hazai horgászcikk-nagykereskedés tulajdonosa, aki a bőség ellenére úgy látja, hogy a horgászat népszerűsége visszaesőben van Magyarországon. Ez a tendencia szerinte összefüggésben van a Tisza és a Balaton állapotával, de főleg a hazai vizek egyre gyérebb halállományával. Tizenöt évvel ezelőtt nem volt annyi áru, amit ne lehetett volna eladni, ma viszont hiába korszerűbbek a horgászfelszerelések, érezhetően visszaesett a forgalom – tette hozzá Markóczy József.
A szakember szerint a piacon nincs túl sok újdonság, az elmúlt másfél évtized legnagyobb slágere a tviszter volt, ami forradalmasította a ragadozóhal-horgászatot. Ezt annak ellenére látja így, hogy időközben megjelent a piacon a hagyományos damiloknál sokkal erősebb fonott zsinór, és népszerű lett a költséges boilis horgászat is. Ennek a horgászmódszernek a költségességét érzékeltetve elmondta, hogy egy közelmúltban megrendezett moszkvai kiállításon a komplett boilis felszerelés mellé tettek egy egyenlőségjelet is, feltüntetve, hogy annak árából egy Zsigulit lehetne venni. Itthon enynyire nem drámai a helyzet, de egy alacsonyabb kategóriájú szett is jó néhány tízezer forintba kerül.
A magyar horgászatnak az sem vált előnyére, hogy nem fejlődött együtt a versenysporttal, és elsődleges célja továbbra is az élelemszerzés maradt – utalt a magyar horgászok zömének pontycentrikusságára és a magyar horgászválogatott tavalyi világelsőségére Markóczy József. Ezen a felfogáson változtatni kellene, és nem a horgászat élelmiszerszerző, hanem sportjellegét kellene hangsúlyozni, bár ennek a horgászengedélyek és a napijegyek egyre magasabb ára gátat szab. Ugyanígy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a jelentősen visszaesett balatoni horgászturizmusra, amely korábban az öt-hat milliárd forintos hazai horgászcikk-kereskedelem harminc százalékát adta, ám aránya mára tíz százalékra esett vissza. Ez is azt mutatja – mondta Markóczy József –, hogy az elmúlt két-három évben stagnált a kereskedelem, ami a ’94–95-ös csúcshoz képest szintén visszaesést jelent. A piac telítettségét és a korábbi sikereket jelzi, hogy csak a fővárosban száz horgászbolt van, országosan pedig több mint 1300 üzemel.
A belföldi forgalomból jelentős aránnyal részesedő Energofish Kft. aprócikkekben nagyon erős, a cég által forgalmazott mintegy nyolcezer termék kilencven százaléka ebbe a kategóriába tartozik. E termékek zömét Markóczy József Kínában gyártatja, követve a világtendenciát. A horgászcikkek gyártása ugyanis az elmúlt tíz évben Japánból és Dél-Koreából fokozatosan áttevődött Kínába, az anyaországok csak az egyes márkák csúcskategóriáinak gyártását őrizték meg. A hazai kereskedő cég nemcsak itthon képvisel jelentős erőt, hanem külföldön is, bevételének fele keleti – orosz, román, szlovák, ukrán – exportból származik. Ezeken a piacokon azonban elsősorban magyar termékeket, azok közül is főleg etetőanyagokat és más csalikat árusítunk, komoly sikerrel – mondta Markóczy József.