Idén tovább nő a munkanélküliség

Miközben a Medgyessy-kormány a munkaerő-piaci folyamatok alakulását sikersztoriként állítja be, addig kutatók szerint idén a munkanélküliség tovább nő, hiszen az államigazgatásból elbocsátott dolgozók zöme az utcára kerül. Az OECD arra figyelmeztet: alacsony a foglalkoztatás szintje hazánkban.

Sikerpropagandának állítja be a Medgyessy-kormány a magyarországi munkaerő-piaci folyamatok alakulását, noha egyre több anomália mutatkozik ezen a téren. A 2002. évi 5,9 százalékos munkanélküliségi rátához képest a tavalyi esztendő végére ugyan 5,6 százalékra mérséklődött a mutató, a csaknem 6 százalékos adat viszont egykönnyen „visszatérhet”. A GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb tanulmánya szerint 2004-ben a korábban előrejelzetthez képest többen kerülhetnek az utcára. A szakértők szerint azért, mert a kormány által leépítendő nyolcezres köztisztviselői karból kevesen találnak új munkalehetőséget. Az érintettek helyzetét nehezíti, hogy a hazai versenyszférában egyre kisebb igény mutatkozik az államigazgatási gyakorlatra, valamint az elbocsátandó középkorúak – nyelvtudás és piacképes diploma hiánya miatt – egyébként sem keresettek a honi munkaerőpiacon. További probléma, hogy uniós csatlakozásunk révén megváltozhat a munkaerő-mobilitás is.
*
Májustól elvileg olcsó szlovák vagy lengyel dolgozók áraszthatják el a hazai munkahelyeket, esetleg kiszorítva a „költségesebb” magyar alkalmazottakat. A veszély valós, hiszen az Európai Unió jelenlegi tizenöt tagállama korlátozásokat vezet be az újonnan csatlakozó államok munkavállalóival szemben. Ez pedig annyit jelenthet, hogy azokból az országokból, ahol egyébként is nagy a munkanélküliség – Szlovákia és Lengyelország –, a hazainál jóval olcsóbb munkaerő érkezhet. Mint emlékezetes, Magyarország csak a kisebb-nagyobb diszkriminációt alkalmazó uniós államokkal szemben tervez viszonosság címén hasonló intézkedéseket.
A világ legfejlettebb 30 tagállamát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmánya szerint a foglalkoztatási ráta hazánkban a második legkisebb az OECD-tagálla-mok körében. A szóban forgó mutató a statisztikák szerint mindöszsze 56 százalék, vagyis a 15–64 éves korú népességen belül ennyien aktívak. Bármilyen meglepő: elsősorban a legaktívabb, 25–54 éves korosztályhoz tartozó férfinépesség foglalkoztatása marad el a nemzetközi átlagtól. Ennek a mérsékelt aktivitásnak több oka is van: még mindig alacsony a nyugdíjkorhatár, kicsi a lakásmobilitás, továbbá gond van a részmunkaidős foglalkoztatással és a távmunkával is. Az OECD úgy látja, probléma az is, hogy az adóztatás hazánkban általában magas: az összes adóbefizetés a megtermelt bruttó nemzeti össztermék (GDP) 38 százalékát teszi ki. Az OECD szerint javítani kell a nemzetközi versenyképességet, mielőbb megteremteni az euró bevezetésének feltételeit, továbbá kiaknázni a munkaerő eddigi rejtett forrásait.