Edwardsnak mindössze egyetlen államban, a déli Georgiában sikerült megközelítenie Kerry eredményét, ám mindenhol másutt jelentős mértékben, 20–40 százalékkal lemaradt tőle. A vezető demokrata elnökjelölt csak egy helyen lett második, ám itt sem Edwards mögött: Vermontban az állam egykori kormányzója, a versengésből már két hete kiszállt, kezdetben éllovas Howard Dean földcsuszamlásszerű győzelmet aratott hatvan százalék körüli eredménnyel.
Bár a demokrata elnökjelölt-állító eljárás összetettsége miatt matematikailag még most sem zárható ki fordulat (a nyári demokrata konvencióra most megválasztott küldöttek húsz százalékának nem feltétlenül kell majd arra a jelöltre voksolnia, akinek a támogatására megválasztották), a tendenciák egyértelműsítik Kerry elnökjelöltségét. Ezt tükrözi, hogy John Edwards tegnap odahaza, az észak-karolinai Raleighben pontot tett kampánya végére. Lépése egyben lehetőséget teremt neki, hogy – a demokrata szavazók többségének akaratával összhangban – egyezkedni kezdjen Kerryvel az alelnöki jelöltségről.
*
George Bush már kedd éjszaka telefonált Kerrynek, és gratulált győzelmeihez, mintegy elismerve, hogy az ősszel vele szemben kell megvédenie elnöki székét. A demokrata elnökjelöltség immár biztos várományosa mindazonáltal beszédében ismét támadta a jelenlegi államfőt, mint aki kedvez a gazdagoknak, elidegeníti Amerika szövetségeseit és megosztja népét. Kettejük párbaja igazából csak most veszi kezdetét, s annak várható intenzitását előre jelzi, hogy rekordösszeget költenek a kampányra.
A tehetős republikánus kötődésű cégeknek és magánszemélyeknek hála Bush stábja hivatalosan 140 millió dollárral (28 milliárd forint) gazdálkodhat, ettől jelentősen elmarad a Kerry-kampány 32 milliót tartalmazó pénztárcája. Fontos kérdés, hogy Kerry jelöltségének megszilárdulásával kit választ maga mellé alelnökjelöltnek. Minél előbb történik meg a kiválasztás, annál inkább sikerülhet magabiztosságot, komolyságot sugárzó képet nyújtani, ami nélkülözhetetlen egy hivatalban lévő kormányzat elmozdítása érdekében.
Ebből a szempontból nem hagyható figyelmen kívül, hogy Kerry győztes nyilatkozatában megbecsüléséről biztosította a versenyt feladó Edwardsot, méltatva vitakészségét és szónoki képességeit. Az elkövetkező években a párt vezető személyisége lehet – mondta, ám hozzátette, hogy egyelőre korai az alelnök személyéről beszélni. A fiatal jelölt is alighanem jövőjére gondolt, amikor Kerryt olyan ügyvédnek nevezte, „aki kitűnően képviseli azokat az ügyeket, melyekben mindannyian hiszünk”.
Az előválasztások alkalmával megkérdezett szavazók véleménye alapján körvonalazódik, hogy melyek lesznek a novemberi általános választások legfőbb témái. Eszerint a gazdasági és az életszínvonalra vonatkozó kérdések messze vezetnek az olyan új keletű problémák előtt, mint az azonos neműek házassága, de az iraki háború és vele a jelenlegi kormányzat szavahihetősége sem ígérkezik központi fontosságúnak.
***
Legyőzhető-e Bush?
Most, hogy egyedüli riválisa az utolsó lehetőséget sem tudta kihasználni beérésére, gyakorlatilag bizonyossá vált, hogy John Kerry lesz az az ember, aki véget vethet George Bush kormányzásának. Európai szemmel így lehetne summázni az amerikai elnökválasztási „szuperkedd” fejleményeit, tekintettel arra, hogy az óceánon innen a jelenlegi amerikai elnök tevékenysége szinte kizárólagosan negatív visszhangot kapott. Az esemény fontosságát – amit Bush telefonos gratulációja is alátámaszt – úgy érdemes elismerni, hogy közben pillantást vetünk Kerry esélyeire.
Ha elfogadjuk azt a kiábrándító tényt, hogy a nyugati demokrácia egyre inkább a pénz függvénye, Kerry esélyei nem tűnnek túl bátorítónak. Kampányolásra ugyanis alig egyötödnyi pénzt költhet, mint a címvédő, aki ráadásul hatalmi pozícióját is felhasználhatja – és fel is használja – újjáválasztása érdekében. Ez a tény Kerry számára akkor is nyomasztó lehet, ha Bush viseli vállán a kormányzás terhét, s rajta csattan az ostor minden ballépésért és negatív eseményért, ami Amerikát éri. Ellensúlyozza-e Bush pénze azokat a kínos jeleneteket, amikor neki kell megválaszolnia a recesszió miatt elbocsátottak kérdéseit, vagy enyhítenie az Irakban elesett katonák hozzátartozóinak gyászán? Az elnököt csak közvetve érintő demokrata előválasztási hajrá csúcsán úgy tűnt, hogy nehéz lesz pozíciójának védelme, hiszen a potenciális kihívók közül kiemelkedő Kerry viszonylag hamar megelőzte a közvélemény-kutatások szerint. Csak most, hogy a felmérésekből eltűnik az előválasztásokra irányuló, túlzott médiafigyelemnek betudható mérési hiba, lehet majd megállapítani egymáshoz viszonyított valós helyzetüket.
Kerry esélyeit vizslatva mindazonáltal nem hagyhatók figyelmen kívül olyan jelek, amelyek fontosabbak lehetnek a hivatalosan bevallott kampányösszegeknél vagy a közvéleménynél. Függetlenül attól, hogy a demokrácia hazájáról van szó, Amerikában igenis vannak „királycsináló” tényezők – például lobbicsoportok –, amelyek nemcsak csekkeket töltenek ki egy-egy jelölt számára, hanem hatalmuknál fogva rendezgetik a választási hadszínteret. A pénz persze itt sem nélkülözhető, elég, ha a hivatalosan nem demokrata párti, gombamód szaporodó „le Bushsal” vezérelvet követő civil szervezetekre gondolunk, amelyeknek például Soros György tőzsdeguru szolgáltatja a zöldhasú üzemanyagot. A hírneves Newsweek hírmagazin – amely elsőként hozott közvélemény-kutatási adatokat Kerry Bushsal szembeni előnyéről – sem vádolható azzal, hogy közvetlenül vesz részt a kampányban, mégis érezhető hatást vált ki, mint azok a republikánus weboldalak, amelyek Kerryről terjesztenek nem bizonyított pletykákat és manipulált képeket. Hasonlóképp nem hivatalosan szólhatnak bele a kampányba egyes nagy tudású (amolyan állam az államban típusú) kormányhivatalok – például titkosszolgálatok –, amelyek mondjuk a Bush által beszűkített diplomáciai mozgástér miatt szeretnének változást.
origo.hu
Ezt kell tudni a román elnökválasztás esélyeséről
