Beigazolódtak az infláció felpörgését prognosztizáló elemzői vélemények: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi közleménye szerint a pénzromlás februári üteme rosszabb lett a januári adatoknál. Míg januárban 6,6 százalékos volt az éves viszonylatban mért infláció, februárban tovább nőttek a fogyasztói árak, s a pénzromlás üteme elérte a 7,1 százalékot. Az egyhavi áremelkedés valamivel több mint egyharmadát az áfa- és jövedékiadó-emelések okozták.
A statisztikai hivatal adataiból kitűnik, hogy az előző hónaphoz viszonyított árszínvonalat legnagyobb mértékben a háztartási energia drágulása emelte meg: egyetlen hónap alatt az elektromos energia ára 11,6, a vezetékes gázé pedig 11,5 százalékkal lett magasabb. Éves szinten az elektromos energiáért 32, a vezetékes gázért 19, a távfűtésért pedig 12 százalékkal fizetünk többet. Kiugróan magas a gyógyszerek és gyógyáruk térítési díjainak emelkedése is: éves viszonylatban itt átlagosan 19 százalékos a drágulás üteme. A szolgáltatások átlag feletti, majdnem nyolcszázalékos áremelkedése mellett a szeszes italok és a dohányáruk árnövekedése szintén magasabb volt az átlagosnál. E termékcsoport drágulását a jövedékiadó-emelés magyarázza, mely másfél év alatt mintegy 95 százalékkal lett magasabb.
Hazai és külföldi elemzők az infláció további emelkedését prognosztizálják a következő hónapokra. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője éves átlagban a tavalyi évet meghaladó, 7,3 százalékos inflációra számít idén. A bank április–májusra várja az infláció idei tetőzését nyolc százalék fölötti értéken.
Jeff Gable, a Deutsche Bank londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokért felelős alelnöke szintén a drágulási ütem további gyorsulását jósolja. Az elemző szerint a magas inflációs értékek mellett nem valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank derűlátóbban ítélné meg a következő hónap kilátásait, ezért egyelőre nem várható a régióban igen magasnak számító jegybanki alapkamat csökkentése sem.

Menczer Tamás: Elfogtam egy levelet!