Megérte a többéves elutasítás, kitartás és vajúdás: Böszörményi Zsuzsa dolgozatát méltó elismeréssel fogadta az idei filmszemle zsűrije; a legjobb női főszereplő, a legjobb férfi mellékszereplő, a legjobb rendezés és a legjobb producer díját elnyert alkotás rendezőnőjét hosszú taps kísérte a film Uránia-beli díszbemutatója után. A Mélyen őrzött titkok szerdai premierjén részt vettek a film alkotói, többek között a meglepően fiatal Bagaméri Eszter is, aki rászolgált a rangos díjra: az leendő anya anyátlanságával szembenézni kényszerülő állami gondozott szerepét korát megszégyenítő érettséggel és átéléssel hozta. Mert Böszörményi Zsuzsa a szülei – a Böszörményi– Gyarmathy házaspár – nyomdokait követve nem szabott pihekönnyű gúnyát a főszereplőre. A társadalom ugyanis kíméletlen. Leginkább önmagához. Látja jól ezt, akinek szeme van hozzá.
A filmbeli nagykamasz lányt nem az otthon melege érleli meg, azaz éppen az otthoné, az intézeté, ahol rács mögött festi a lábkörmét a gondozott, akit tizennyolc esztendeje a szülőszobán felejtett a köddé vált anya. Az ilyen lányra nem vár süteményekkel kacérkodó nagymama a bejáratnál, csak tetovált vállú lánykereskedők, akiknek annyit ér a koszos laboratóriumban „kitenyésztett” leánygyermek, amit testével esetleg kitermel valahol a nagyváros útvesztőiben.
Vessen keresztet, ki nem ártatlan fogoly többé.
Az emberi arcra koncentráló fényképezés, a szereplők zaklatott lelkivilágát és sodródását tükröző vágás érzékenyen rekonstruálja a főhős belső utazását. A csendes fiú (Nagy Ervin) iránt érzett, el sem hitt szerelem mellett leginkább béranyahálózat és csecsemődíler (Kati Outinen) vár a lányra, hogy magzatát tárgyként adja tovább egy álomvilágba; meglelt, ám hamis anya (Györgyi Anna) vár rá, aki csak a nevét bitorolja; karrierért a lelkét is eladó, megtört nagyapa (Garas Dezső), és végül a Kanadába szakadt édesanya, aki egy nyomorult civilizáció peremén szédelegve cigarettától rekedt hangon, kócosan suttogja: az emberek jók.
A sodródásnak vége: a lány megérzi, hogy az élete anyja sorsára rímel. A film egyik legmegkapóbb jelenete: Torontó szegénynegyedében, egy ház odavetülő árnyékában áll a tizennyolc esztendeje áhított, s most visszakapott, összeaszott szülőanya (Fullajtár Andrea játéka lenyűgöző). Gyermeket váró, mindeddig árva lánya kivonja magát az öleléséből, kilép az árnyékból a fényre. A napos út mellett dönt.
A napos út pedig a végtelenül emberi, egyszerű szerelem felé vezet, ahol eltűnhetnek a rácsok, a stricik, a béranyák, az árulók és a pénzért lelkekkel kereskedő nagyapák. Nincs szükség ünnepélyességre és fennköltségre.
origo.hu
Elbénázott bankrablás – saját bombája végzett egy nővel Görögországban
