A halott slágerénekes, Zámbó Jimmy évekkel ezelőtti és a haldokló futballista, Fehér Miklós nemrég közölt Blikk-beli címlapfotója után Magyarországon is többeket felháborított az az érzéketlenség, ahogy a sajtó a tragikus eseményeket kezeli.
A március 11-i, kétszáz halálos áldozatot követelő madridi vonatrobbantásról beszámoló fotóriporterek megdöbbentő felvételeket készítettek. Bejárta a világsajtót az a fotó, amelyen egy leszakadt, véres emberi testrész látható a sérültek mellett. A spanyol napilap, az El País – amelynek fotósa, Pablo Torres Guerrero kapta lencsevégre a tragikus pillanatot – címlapon közölte a fotót, és az újság belső oldalán olyan képeket is közzétett, amelyen a felismerhetetlenségig öszszeroncsolódott holttestek láthatók. A négy brit politikai lap és a többmilliós példányszámú bulvárlapok – tartva az olvasók esetleges negatív reakcióitól – retusálták a képet. A két konzervatív brit újság, a Times, a Daily Telegraph és a botrányos képeiről híres, 3,5 millió példányszámban fogyó bulvárlap, a Sun az elborzasztó részt eltüntette a képről.
(A Sun nem véletlenül volt óvatos. Korábban a lap a Fehér Miklóshoz hasonló körülmények között életét vesztő kameruni futballista, Marc-Vivien Foe haláltusáját megörökítő fotóval jelent meg, mire több száz olvasó bojkottal fenyegette meg az újságot.)
A baloldali Independent és a Daily Mirror című bulvárlap fekete-fehérben jelentette meg a madridi mészárlást ábrázoló képet, míg a Guardian csupán elszürkítette a kavicsok között heverő végtagot.
– Nem volt minden szempontból tökéletes, de ez volt a legjobb megoldás – mondta az eljárásról a Guardian helyettes szerkesztője, Paul Johnson.
Azért eshetett erre a képre a szerkesztők többségének a választása, mert az valóban egységbe foglalta az emberi tragédia skáláját, a halottak mellett heverő sebesültek és a segítségükre siető emberek a vonat roncsai közelében már önmagában rendkívülivé tették a képet, de épp az ominózus részlet miatt vált teljesen sokkolóvá. A Guardian szerkesztősége nem akart semmit eltüntetni a felvételről, ezért választották a köztes megoldást.
A Daily Telegraph képszerkesztője, Bob Bodman a fotó megváltoztatásának pártján volt. Szerinte mire az újságok megjelentek, az olvasók a híradásokból tisztában voltak azzal, hogy a merénylet borzalmas volt. A kép ezen részlete pedig már nem számított különösebben, ráadásul volt elég szörnyűség azon a fotón e nélkül is. Bodman egyébként elárulta a Guardian újságírójának, a lap megjelenése után több telefont is kapott, beleértve az AFP hírügynökséget is, amely arról érdeklődött, hogy miért változtattak a felvételen. A szerkesztő elmesélte, hogy hosszas vívódás után, a kedvezőtlen tapasztalatok miatt döntöttek a retusálás mellett. A Telegraph ugyanis publikált az iraki háború idején egy fotót, amelyen egy robbantás során szétszaggatott iraki fiú holttestének darabjai voltak láthatók. Akkor a szerkesztőség úgy gondolta, a megdöbbentő részletek úgysem látszanak elég jól, az olvasók szeme és etikai érzéke azonban fejlettebb volt az újság készítőiénél. Bodman bevallotta, hogy még mindig kapnak panaszos telefonokat az egy éve közölt szörnyű kép miatt.
A fotót forgalmazó Reuters hírügynökség szerint a brit sajtó hajlamosabb konzervatívan közelíteni az ilyen képekhez. Szerintük már csak a fotóriporterek érdekében sem szabad változtatni munkáikon. A sötétkamrában történt műveletek elfogadottak, de azok a módosítások nem, amelyek a kontextust is megváltoztatják – jelentette ki a brit baloldali Guardiannek a Reuters szerkesztője, David Viggers.
A brit sajtó-panaszbizottság (Press Complaint Commission) szabálya egyébként a fényképeken is tiltja a pontatlanságot, a félrevezetést és a torzítást. Természetesen a kép hibáit ki lehet javítani, zavaró kontúrokat el lehet tüntetni, de minden más változtatás helyteleníthető.
Nagy kérdés, hogy az újság szerkesztőinek a fotósok művészi szabadságát, a kőbe nem véshető sajtószabályok tiszteletben tartását vagy inkább az áldozatok és az olvasók érdekeit kell szolgálniuk. A madridi merényletsorozatról szóló tudósítás kapcsán néhány érdekes momentumot figyelhettünk meg a hazai sajtóban: a Népszabadság mindenféle retusálás nélkül tette címlapra az EL País fotográfiáját. A múltkori botrány után a legnagyobb példányszámú napilap, a Blikk azonban csak belső oldalon hozta azt, és „kitakarta” az emberi testrészt. A Magyar Nemzet címlapfotója a tragikus eseményt halottak nélkül érzékeltette, amikor csak a vonatkocsi roncsáról közölt felvételt. A Magyar Hírlap pedig egy olyan felvétellel jelent meg a terrorcselekmény másnapján, amelyen a mentőegységek paravánt emelnek a fotósok elé, hogy az áldozatok ne legyenek láthatóak.
Az utóbbi két fotó sokkolás nélkül is ki tudta fejezni a borzalmat.
origo.hu
Videón, ahogy Magyar Péter emberei elmenekültek az Origo kérdései elől a balhéba fulladó közgyűlésen
