A hazai tejfogyasztás tízszázalékos növekedését ígérte a demonstráló gazdáknak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, mikor a maratoni tárgyalások után a szaktárca aláírta a tüntetéseket lezáró megállapodást. Szanyi Tibor arra alapozta bejelentését, hogy négy kereskedelmi lánccal – a Metróval, az Auchannal, a Sparral és a CBA-val – egyezségre jutott: a cégek felfüggesztik a gazdák által csak műtejnek nevezett készítmények forgalmazását.
A megállapodás óta eltelt bő hétben a piacon nem történt érdemi változás. Ami bizonyosnak tűnik, hogy a reggeli italok áfája emelkedik, emiatt ezek a termékek a közeljövőben drágulnak. A hazai tejfelesleg mennyisége azonban ettől különösebben nem változik, és az államtitkár ígérete sem válik valóra. A tej fogyasztói ára az utóbbi esztendőkben gyorsabban emelkedett, mint az infláció. A gyártók tartottak attól, hogy a kevésbé tehetős vásárlók körében visszaesik a tejfogyasztás, ezért „dobták piacra” a reggeli italokat – tárja fel érdeklődésünkre a készítmény eredetét Nagygyörgy Éva, a feldolgozókat képviselő Magyar Tejipari Egyesülés szóvivője. Felerészben tejből, felerészben tejipari melléktermékből készített élelmiszerről van szó. A melléktermék a tej ultraszűrésekor keletkező folyadék, az úgynevezett permeátum, mely fehérjét nem tartalmaz, de cukrot, vitaminokat, ásványi anyagokat igen. A reggeli italok általában 25-30 százalékkal olcsóbbak, mint az ultrapasztőrözött dobozos tejek, ez is oka kedveltségüknek.
Márpedig a tejpótlók népszerűsége az utóbbi két esztendőben meredeken emelkedett, legalábbis erről tanúskodik a GfK Piackutató Intézet felmérése. A legszembetűnőbb adat, hogy miközben a tejfogyasztás a háztartásokban 2002-ről 2003-ra lényegében nem változott, a „tiszta” tejtermékek mennyisége ezen belül mintegy húszezer literrel csökkent. A reggeli italoké pedig ugyanennyivel gyarapodott – 74 ezerről 94 ezer literre –, ezáltal elmondható, hogy a tavaly megvásárolt tejalapú termékek negyede már az imitátum volt. A tejpótlók 2002-ben 9,4 milliárdos „bizniszt” jelentettek, ez az összeg egy év alatt kerek kétmilliárd forinttal növekedett. A reggeli ital nagyon jó üzlet a feldolgozóknak – erősítette meg a fenti adatsort Marosi József, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) alelnöke, aki a Tej Terméktanács elnökségében is képviseli a mozgalmat. E minőségében osztja meg lapunkkal azt az információt, hogy a gyártóknak annak ellenére megéri a tejpótló készítmény piaci felfuttatása, hogy a terméktanács egyfajta „bírságként” tavaly félmilliárd forint befizetésére kötelezte a feldolgozókat. Az alelnök szívesen venné, ha a reggeli italok eltűnnének a boltok polcairól. Az OFE minap kiadott közleményében egyébként arra hívta fel a figyelmet, hogy a reggeli italból éppen azok az építőelemek hiányoznak, amelyek egészségessé teszik a tejet. Ugyanakkor az egyesület szóvivője, Újlaki-Vátz László azt is kiemeli, hogy hivatalosan engedélyezett élelmiszerről van szó, tehát betiltása nem indokolt. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség napirendjén is szerepel a reggeli italok kérdése. Mint ahogy Csajági Éva, az élelmiszer-biztonsági osztály vezetője egy televíziós fórumon kifejtette, „egy déli megyében” működő feldolgozót bírságoltak meg ötmillió forintra, mert tejitalként forgalmazta az imitátumokat. A bírság összege még ma sem érkezett meg a főfelügyelőség pénztárába, mert a cég a határozat ellen fellebbezést nyújtott be. A fogyasztóvédelmi hatóságnak egyébként szintén nem az a gondja, hogy a reggeli italok jelen vannak a boltokban. A főfelügyelőség amiatt emelt kifogást, hogy az imitátumokat a tejekkel azonos csomagolásban, azok mellett árulják, ezért a vásárlók könnyen azt hihetik, valódi tejet raknak a kosarukba. Ez a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkatársainak véleménye szerint a fogyasztók megtévesztésének számít. Információink szerint a külön csomagolást és árusítást az élelmiszertörvény már egy esztendeje előírja, ugyanakkor ez a paszszus láthatóan nincs különösebb hatással a kereskedelmi gyakorlatra.
A helyzet rendezését szeretnék azok a kereskedelmi vállalkozások is, amelyek az agrártárca kérésére igent mondtak, és határozatlan időre felfüggesztették a reggeli italok rendelését. Neubauer Katalin, a magyar tulajdonban lévő CBA-hálózat kereskedelmi igazgatója a szokatlan vállalást azzal indokolta, hogy a lánc segíteni szeretne a magyar gazdákon. Ugyanakkor nem tudni, hogy ez a jótékonyság meddig gyakorolható, hiszen a konkurencia továbbra is forgalmazza a reggeli italokat. A CBA-nál úgy tervezik, hogy két hónapig állják a sarat, utána előfordulhat, hogy ismét rendelnek tejpótlót a feldolgozóktól. Jaross Tamás, a Metro Holding Hungary Rt. vezérigazgatója szintén a rendelések leállításáról számolt be, ami havonta akár 8,5 millió forint forgalomkiesést is okozhat a társaságnak. A cég egy hónap után értékeli a tapasztalatokat, és dönt a folytatásról.
Igazán kézzelfogható következménye annak lehet, ha a kormány döntése nyomán a jelenlegi 12 százalékról 25 százalékra emelkedik a reggeli italok után fizetendő áfa. Emiatt biztosan drágulnak ezek a termékek, és közel annyiba kerülnek majd, mint a dobozos tejek. A tejpótlók ezzel csakugyan elveszíthetik fő vonzerejüket, hiszen a kereskedelmi felmérések szerint az elsősorban kis üzletekben vásárolt tejeknél is az ár a magyar vásárlók számára a meghatározó. Ugyanakkor Szanyi Tibor ígérete a hazai tejfogyasztás tízszázalékos növekedéséről csak akkor válhatna valóra, ha a reggeli italok vásárlói a jövőben – legalább ugyanolyan mennyiségben – csak „rendes” tejet innának. A kormányzat sem erre számít, legalábbis erről árulkodik az tény, hogy az áfaemelésből a pénzügyi tárca kétmilliárd forint többletbevételre számít.
Az ügy kipattanásának másnapján mindjárt híre terjedt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hamar véget vet a tejpótlók elleni fellépésnek. A hírek szerint kartellvád gyanújával kezdett vizsgálódni a hatóság. Szolnoky Péter, a GVH kartellcsoportjának irodavezetője elmondta: a hivatalnak minden esemény kapcsán kötelessége az információgyűjtés, most is csak ez történt. Kartellre utaló tények nem kerültek a birtokukba, mert az agrártárca és az üzletláncok között nem született írásos megállapodás, és a bejelentett négy társaságból három a napokban még árulta a reggeli italt.
Úgy tűnik tehát, hogy bár a kormányzat háborút indított a reggeli italok ellen, különösebb nem történt, legalábbis a tejválság az imitátumok elleni fellépéstől még nem oldódott meg. A gondot a 300-400 millió literre becsült hazai tejfelesleg okozza, aminek legfeljebb tizedét érintheti a reggeli ital. Ezzel szemben tavaly már – a terméktanács adatai szerint – 181 millió literre rúgott az importtej mennyisége, ami sokkal inkább eredője lehet a problémáknak. Nagygyörgy Éva szerint nem számíthatunk arra, hogy az uniós csatlakozás után csökken majd a behozatal, sőt növekedése várható, mert a vámkorlátok megszűnésével a nyugati cégek még inkább be akarnak törni majd a magyar piacra. De nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy felleljük az igazi veszélyforrásokat. A szomszédos Szlovákiában idén 57 forintért vásárolták fel a tejet, ami legalább tíz forinttal olcsóbb, mint a hazai alapanyag. Lengyelországban 37–40 forint az ár, igaz, ez jóval kifogásolhatóbb minőséget takar.
origo.hu
Halálos motorbaleset történt az M3-ason – fotók
