Új európai kihívások

Az uniós csatlakozást követően komoly kihívást jelenthet a belépők számára érdekeik érvényesítése, a célravezető közös megoldások megtalálása. A két nappal ezelőtti madridi események azonban megmutatták: a kérdés még bonyolultabbá válik, mivel az öreg kontinens országainak immáron a terrorizmus térhódításával is mindinkább szembesülniük kell – nyilatkozta lapunknak Mádl Ferenc államfő.

A visegrádi országok találkozójának feladata a közös célok megfogalmazása, de mit gondol, uniós csatlakozásunk után milyen fórumok nyílhatnak meg Magyarország előtt, ahol érvényesíteni tudja saját érdekeit? A kérdésnek aktualitást ad, hogy a közelmúltban brüsszeli bírálatok érték a térséget, valamint hogy több kormányfői szintű találkozón Budapest csak alacsonyabb szinten képviseltette magát…
– Ilyen fórumot az Európai Unió nagy alkotmányos intézményei biztosítanak, mint például az Európa Tanács, ahol a stratégiai jövőt tárgyalják, vagy az Európai Parlament. Mindenhol ott leszünk, utóbbi helyen 24 képviselővel. Lesz magyar tag az Európai Bizottságban is, amely az európai állam motorja. Az Európai Bizottság intézményrendszerében több mint tízezer ember dolgozik, ebből néhány tucat, talán egy-kétszáz lesz magyar. Ezek azok az intézményes lehetőségei Magyarországnak, ahol érdekeit védheti. Az olyan együttműködés, mint amilyen a visegrádi négyek fóruma, az egész unió struktúráján kívül álló képződmény. A továbbiakban nem leszünk tagjai a CEFTA-nak, amely egy szabadkereskedelmi-gazdasági együttműködés, hisz azáltal, hogy beléptünk az unióba, megszűnik a tagságunk. Az európai szabadkereskedelmi övezetnek közvetve azonban tagjai leszünk, s a magyar, olasz, horvát és szlovén tagokat tömörítő Quadrelaterale szintén fontos politikai fóruma lehet a térség együttműködésének. Az eurorégiókban pedig a határ menti régiók megyéi fejthetik ki szűkebb együttműködésüket.
– A madridi merénylet ismét előtérbe hozta a terror általi fenyegetettség kérdését. A jelenség eddigi témaként szerepelt szinte minden fórumon, földrajzi közelsége azonban most testközelbe hozta a problémát. Ilyen fenyegetések és kihívások várhatnak ezután Európára?
– A terrorizmus olyan új jelensége az elmúlt éveknek, amit nagyon komolyan kell venni, s amely nemzetközi formákat öltött, és Európát sem kerüli el. Ennek más-más szerveződési formái vannak a világ különböző részein, mögötte pedig nyilvánvalóan a társadalom egyfajta frusztráltsága, szegénysége, elmaradottsága vagy nagyon-nagyon sok minden más állhat, s mindez táplálja a terror kibontakozását.
– A terror visszaszorítására létrehozott szövetségek számos fenyegetést kaptak már, de kontinensünket jó ideig elkerülték az iszlám fundamentalizmussal összefüggésbe hozott támadások. Magyarországot, mint az Egyesült Államok közeli szövetségesét fenyegetheti-e a madridihoz hasonló terrortámadás?
– Magyarországot, remélem, el fogják kerülni ezek az események, azonban íme, itt van Spanyolország példája. Igaz, nem lehet tudni, hogy honnét táplálkozott az akció, része lehetett-e benne az ETA terrorszervezetnek, vagy Madrid tényleg a nemzetközi terroristák célpontja lett. A szomorú az, hogy mintha bővülne a terrorizmus térnyerése. Az igazi kihívás a jövőt illetően az, hogy a valódi okokkal kell szembesülni, és azok gyógyítására világméretű erőfeszítéseket kell tenni.