Wiki wiki

A világhálón több ezer önkéntes írja jelenleg is a Wikipédiát, amely a résztvevők reményei szerint egy szép napon a fellelhető legnagyobb és leglátogatottabb interneteslexikon lesz. A címszavak száma rohamosan növekszik, ám a hagyományos enciklopédiák készítői egyelőre mégsem tartják igazi konkurenciának az internetes változatot.

Mindössze három éve kezdték el gyűjteni az angol nyelvű Wikipédia (www.wikipedia. org) anyagát, amely ma már közel kétszázezer bejegyzéssel büszkélkedhet. Ez a szám azonban folyamatosan változik, a lexikon ugyanis mindenki számára nyitott, ami azt jelenti, hogy bárki készíthet szócikkeket, sőt a már meglévőkbe is belejavíthat.
Az enciklopédia ötlete egyébként két amerikai úriember, Jimmy Wales – aki akkoriban egy internetes cég vezetője volt – és Larry Sanger filozófus fejéből pattant ki. Az első tizenhárom hónapban Sanger felügyelte a szerkesztést, ám mivel idővel nem jutott pénz a fizetésére, 2002 elején távozott. Feladatait a továbbiakban a másik alapító, Jimmy Wales látta el, no meg azok a lelkes „wikipédisták”, akik azóta is – ahogy mondani szokás – önként és dalolva bővítik az internetes lexikont.
Szigorú értelemben vett főszerkesztője nincs a Wikipédiának, a készítők azonban ügyelnek arra, hogy sületlenségek ne jelenjenek meg az oldalakon, valamint a már meglévő szócikkeket ne lehessen eltüntetni. A résztvevők folyamatosan szerkesztik egymás munkáját, és a bejegyzések egészen a kezdet kezdetéig, azaz az alapcikkig visszakövethetők. A készítők szándékai szerint a Wikipédia nem szótár és nem szószék, ha azonban valamilyen témában nézeteltérés támad a szerkesztők között, akkor lehetőség van rá, hogy az úgynevezett vitaoldalakon mindent megbeszéljenek. „Átszerkesztési háborúkat a szócikkek közvetlen szövegében nem folytatunk” – áll a Wikipédia alapszabályai között.
A résztvevők reményei szerint a Wikipédia egy szép napon a világ legátfogóbb lexikonja lehet, ám a hagyományos enciklopédiák hívei és készítői egyelőre nem látnak benne igazi versenytársat. A német Brockhaus szóvivője, Klaus Holoch például egy alkalommal úgy vélekedett: ha valakinek megbízható adatokra van szüksége, akkor jobban jár, ha hozzájuk fordul, ahol minden szócikket legalább háromszor átvizsgálnak.
A Wikipédia egyik legnagyobb erénye a gyorsasága és az aktualitása. (Az elnevezés egyébként a „wiki wiki” kifejezésből ered, amely hawaii nyelven annyit tesz: gyors.) Csak egy példa: alig huszonnégy órával azután, hogy a március 7-i görögországi választásokon győzelmet aratott a konzervatívok jelöltje, Kosztasz Karamanlisz, a Wikipédián megjelent a politikus részletes életrajza. A szócikkek terjedelmének nem szab határt a papír, így – eltérően a hagyományos lexikonoktól – itt csak a szerkesztők szorgalmától függ, hogy mennyi teret szentelnek egy-egy témának. Az érdeklődők egyébként számos kategória között válogathatnak a politikától a természettudományokig, a sci-fitől a komolyzenéig. Az internetes lexikon több tucat nyelven olvasható, a megújult magyar változat pedig 2003 júliusától hozzáférhető.
Noha a magyar Wikipédia (www.hu.wikipedia.org) szerkesztői szerint a honlap látogatottsága folyamatosan növekszik, tartalmában még meglehetősen hiányos. Az irodalom címszó alatt például csak Kertész Imre, Moldova György és Petőfi Sándor neve alatt van némi – foghíjas – ismertetés, és alapvetően nagyon sok a csonka szócikk. Ez azt jelenti, hogy valaki elkezdte a cikk megírását, de valamiért nem volt módja (ideje, kedve) dolgozni rajta. A folytatás, befejezés lehetősége viszont mindenki előtt nyitva áll.
A Wikipédia szerelmesei abban reménykednek, hogy az internetes enciklopédia egy napon ugyanolyan ismert lesz, mint a Google keresőprogram. Sőt vannak, akik ennél is továbbmennek, és azt mondják: egyszer talán ez lesz maga a nagybetűs lexikon.