Hét fő pontban több mint ötven javaslatot tartalmaz az a Magyar Nemzet birtokába került országgyűlési határozati javaslat, amelyet a mellékletek nélkül 39 oldalas jelentéstervezettel együtt a parlament alkotmány- és igazságügyi, önkormányzati és rendészeti bizottságának tagjaiból 2002 novemberében alakult többpárti lakásmaffia albizottság csaknem másfél éves előkészítő munka után hamarosan letesz a képviselők asztalára. Információink szerint az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló előterjesztést, valamint az említett jelentéstervezetet, amely összefoglalja mindazt, amit a bűncselekményfajtáról tudni lehet, még a nyár előtt vitára bocsáthatják.
Mint azt korábban már megírtuk, a lakásmaffia-albizottságot Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) elnök és Kosztolányi Dénes (Fidesz) alelnök vezeti, munkájában részt vesz Hajdu László és Nyakó István szocialista, Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes, illetve Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő.
Aláásott bizalom
A még el nem fogadott határozati javaslat megállapítja: súlyos anyagi és lelki károkat okoznak a sértetteknek azok az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések, amelyeket nem egy, az ország egészére vagy nagyobb területére kiterjedően tevékenykedő, maffia jellegű bűnszervezet, hanem egymástól független, időnként az erőszaktól sem visszariadó csoportok követik el. Ezek működésének jellemzői igen közel állnak a hatályos büntető törvénykönyv szerinti bűnszövetkezet fogalmi elemeihez, a cselekmények a társadalom széles rétegeiben gyanút, nagy- fokú veszélyérzetet keltenek, s az ingatlan-nyilvántartás közhitelességébe, végső soron pedig a jogrendszerbe vetett bizalmat ássák alá.
A határozat összehangolt együttműködésre kérné a kormányt a jogalkotás és a jogalkalmazás terén egyaránt. Ennek alapján a kormány évente beszámolna az Országgyűlésnek arról, hogy az adott időszakban milyen intézkedéseket tett, és mi az, amit a gyakorlati tapasztalatok alapján tenni kell a jövőben.
Devánszkiné Molnár Katalin lapunknak elmondta: a napokban is egyeztet az albizottság tagjaival, még formálódnak a javaslatok, de az összefoglaló jelentés lényege vélhetően nem változik. A szocialista politikus kiemelte: a munkában részt vevő képviselők pártpolitikai hovatartozásukat félretéve dolgoznak. Munkájuk során kiderült: az esetek többsége négy fő csoportba osztható.
Egyre többen úgy esnek a lakásmaffiák csapdájába, hogy ingatlant vásárolnak olyan személytől, aki nem is tulajdonos. Gyakran előfordul, hogy egy bérlő adja el a tulajdonos lakását annak tudta nélkül, sokszor önkormányzati lakást „dobnak piacra” így. Az sem ritka, hogy hirdetésre jelentkezőket teljes körűen hamisított lakásdokumentumokkal „elkápráztatva” beszélnek rá egy jónak látszó üzletre, hiszen általában a piaci ár alatt lehet hozzájutni a lakáshoz, igaz, az áleladóktól szerzett áltulajdonból végül ki kell költözni, s az érte fizetett pénznek is csak bottal üthetik a nyomát. Az úgynevezett akarathibás szerződések pedig úgy jönnek létre, hogy a tettesek megtévesztik kiszemelt áldozatukat, akik sokszor azt sem tudják, hogy mit írnak alá. Elsősorban elesett, szegény, egyedülálló, idős, beteg, netán alkoholista vagy drogos embereket csapnak be így, akiket anyagi támogatás vagy kedvező lakáscsere, illetve olcsó lakáshoz juttatás reményében kényszerítenek addigi otthonaikból nemegyszer elhagyatott tanyákra, nyomortelepekre, lepusztult házakba. Ők azok, akiknek nagy valószínűséggel semmi esélyük sem marad az emberi méltóságot biztosító életre. A harmadik nagy csoportot a kölcsönszerződésesek alkotják, akik többnyire kisvállalkozók, és magánszemélyek által kínált, kecsegtető hitelajánlatokat elfogadva belemennek olyan egyezségekbe, hogy kölcsönmegállapodás helyett adásvételi szerződést kötnek a fedezetként szolgáló ingatlanra.
Trükkös árverések
A negyedik kategóriába a különféle tartozásokra, adósságokra hivatkozva megtartott szabályos vagy szabálytalan ingatlanárverések sorolhatók. A károsultak legtöbb esetben családok, akik elmaradtak a törlesztéssel, és tájékozatlanságuk miatt nem ismerik fel a vevő rossz szándékát.
– Utóbbiaknál felvetődhet a bírósági végrehajtók szerepe is, azonban az illetékes kamara sokáig mereven elzárkózott az albizottság megkeresésétől, és semmiféle vizsgálatba nem egyeztek bele – emelte ki az elnök asszony. Kifejtette: az albizottság elsősorban az ingatlan-nyilvántartás szigorítását tartja szükségesnek, vita legfeljebb a részletkérdésekben lehet. Közöttük szerepel, hogy azonnal nyomon követhető iktatószámot kapjanak a beadványok, a tulajdoni lapba való bejegyzés előtt – gyanú esetén – a földhivatal vezetője kérhessen fel szakértőket, s magára az okiratra a jogerős döntést vezessék rá késedelem nélkül. Devánszkiné különösen fontosnak tartja, hogy az ügyvédek ellenőrizhessék az általuk ellenjegyzendő szerződésekhez szükséges okiratok valódiságát, továbbá azt is, hogy a lakásmaffiaügyekben nyomozó, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Kaptár alosztályához hasonlóan, az ország minden megyéjében működjön ilyen egység.
Kosztolányi Dénes szerint csak akkor lehet hatékonyan fellépni az ingatlancsalókkal szemben, ha a kormány egységesen, minden részletre kiterjedően végrehajtja majd a határozatot. Mint azt a fideszes képviselő elmondta: az alkotmány- és igazságügyi, az önkormányzati, illetve a rendészeti bizottság javaslatára a parlament napirendjére két pontból álló javaslat kerülhet. Az egyik az albizottság jelentése, a másik pedig a határozati javaslat, amelyhez módosítási indítványokat tehetnek a képviselők. – Öszszegeztük az elvégzett munkát, feltártuk a lakásmaffiaszerű bűncselekmények folyamatát, s megtaláltuk, hogy milyen intézkedésekre van szükség – fogalmazott a politikus, aki ugyanakkor határozottan állítja: javaslataik végrehajtásához – bár pontos kalkuláció nem készült – jelentős költségvetési összegek kellenek. Márpedig az idei büdzsé összeomlott, ezt már csak a kormány nem ismeri el. Azonban egy végrehajtási határidőkkel elfogadott határozat újabb érvet szolgáltat az EU-csatlakozás után amúgy is elengedhetetlenné váló pótköltségvetés elkészítéséhez – tette hozzá az alelnök, aki szorgalmazza, hogy a 2005-ös költségvetésben különítsenek el pénzt a lakásmaffiák áldozatainak kártalanítására.
Mielőbbi jogszabály-módosításokra van szükség ahhoz, hogy a rendőrség hatékonyabban tudjon fellépni a lakásmaffia jellegű bűncselekmények elkövetőivel szemben – jelentette ki lapunknak Döhrmann Gábor százados, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vagyonvédelmi osztálya Kaptár alosztályának vezetőhelyettese. Mint mondta, napi kapcsolatban állnak a lakásmaffia-albizottsággal.
– Elsősorban a földhivatalok működését szabályozó törvényt kellene módosítani, ugyanis az ügyek 90 százalékában döntő szerepe van az ingatlan-nyilvántartásnak – emelte ki a százados, hozzátéve: tudják, hogy a bűneseteket gyakran ügyvédek közreműködésével követik el, esetenként közjegyzők és bírósági végrehajtók ellen is felvetődhet a gyanú. Utóbbiak szerepét azonban a rendőrség nem vizsgálhatja, hiszen az ügyészségi hatáskör. Ugyanakkor a jogszolgáltatás előbbi képviselőinek részvételét is nagyon nehéz bizonyítani. Döhrmann Gábor úgy véli: jelentősen korlátozná az ingatlancsalások lehetőségét, ha az ügyleteket „szentesítő” ügyvédek (itt természetesen a tisztességes többségre gondol) akár az interneten keresztül ellenőrizhetnék a hozzájuk benyújtott, személyes okiratok valódiságát. A rendőrök tapasztalatai szerint ma már a hamisítók előtt nincs akadály, minden okiratot el tudnak készíteni, jó minőségben. Ugyanakkor a hatósági nyilvántartással összevetett adatok megismerése alapján, az ügyvéd adott esetben megtagadhatja például az adásvétel ellenjegyzését, sőt, a rendőrséget is értesítheti. Az osztályvezető-helyettes azonban találkozott már olyan kitöltetlen tulajdoni lapokkal is, amelyeken hologramos bélyeg, pecsét és aláírás is volt. Szerinte el kellene gondolkodni a bélyegzőkészítés szigorításán is, mivel a hatályos törvények nem büntetik a bélyegzők hamisítását.
– A BRFK-n 2001 júniusában létrehozott Kaptár csoport, amelyet egy év múlva alosztállyá alakítottak, komoly sikereket és nagy fogásokat is fel tud mutatni. Munkánk során több mint száz törvénytelen ingatlanügyletre derítettünk fényt, és a bírósági visszajelzések szerint egyre több jogerős ítélet születik a bizonyítani tudott bűncselekmények elkövetői ellen. Jelenleg több mint hatvan ügyben nyomozunk – húzta alá Döhrmann Gábor, aki attól tart, hogy a rendőrség átszervezése során megváltozhatnak a kis létszámú alosztály feladatai. Hozzátette: jó együttműködést alakítottak ki a BRFK bűnmegelőzési alosztályával, és a megyei rendőrkapitányságokkal is. A budapesti szálak gyakran vezetnek az ország más részeibe, s a szervezett bűnözőknek vidéken is egyre nagyobbak a lehetőségeik.
A lakásmaffia áldozatainak érdekképviseletére alakult Sors-Társak Egyesület támogatja az albizottság javaslatait, ugyanakkor szemléleti változást szeretnének elérni az igazságszolgáltatásban, mert úgy vélik, a bíróságok egymástól elkülönülten, empátia nélkül tárgyalják a lakásmaffiás ügyeket. Ők is tettek javaslatot, többek között a bírósági végrehajtók felelősségre vonhatóságára, a tulajdoni lapok letilthatóságára.
Kártérítést követelnek
A rendőrségtől minden esetben teljes körű nyomozást szeretnének, az ügyészségtől viszont elvárják a nyomozati iratok felülvizsgálatát. Török Szabó Erzsébet, az egyesület elnöke elmondta: mindenekelőtt kártérítést követelnek az államtól, mert szerintük azért lettek sokan földönfutóvá, mert nem biztosították számukra az alkotmányban rögzített jog- és közbiztonságot.
Hozzáfűzte: maga is elvesztette a lakását, mert egyik legjobb barátnője vállalkozási kölcsönéhez azt ajánlotta föl fedezetként egy magánszemélynek. Csakhogy formailag adásvételi szerződést kötöttek, a „barátnő” később eltűnt, mint kiderült, Kanadába távozott, a hitelező pedig kitette őt otthonából. Akkor határozta el, hogy egyesületet alapít a hozzá hasonlók százainak összefogására. Az ország minden részéből jelentkeztek a sorstársak. Az állami kártérítés kiharcolása mellett az is céljuk, hogy a csalárd módon kötött szerződéseket nyilvánítsák semmisnek.
Munka a minisztériumoknak. Az országgyűlési határozattervezet elsősorban az Igazságügyi, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak adna feladatokat. Felveti például a jelenleg egységes nyilvántartás kettéválasztásának a lehetőségét, a kiadott, de jogerőre nem emelkedett határozatok ellenőrizhetőségét, a bélyegzők használatának, előállításának szigorítását. Módosítanák a polgári törvénykönyvet, a büntető törvénykönyvet, a polgári perrendtartásról, a büntetőeljárásról, a bírósági végrehajtásról és a szabálysértésekről szóló törvényeket, továbbá a már említett ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt, a lakástörvényt, a társasházi, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvényt. A dokumentum tartalmazza az ügyvédekre, a közjegyzőkre, a bírósági végrehajtókra és a kamaráik működésére vonatkozó szabályozás esetleges felülvizsgálatát, a jogosultsági körök, hivatalos okiratok ellenőrzési lehetőségének kiszélesítését. A Belügyminisztériumnak ki kellene alakítania az ügyészség és a rendőrség országos adatgyűjtő és elemző informatikai rendszerét. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium feladata lenne, hogy a krízishelyzetbe került családok számára dolgozzanak ki egyfajta állami támogatási rendszert. A Pénzügyminisztériumra többek között a vétlen és rászorult kárvallottak számára nyújtandó anyagi segítség kidolgozását bíznák.
Mire vigyázzunk?
Rendőrök, ügyvédek, politikusok, ingatlanszakértők szinte egybehangzó véleménye szerint nagyobb körültekintéssel jóval kevesebb lehetőségük lenne a csalásra a lakásmaffiózóknak. Mire kell ügyelni? Adásvételnél például arra, ha a kiszemelt ingatlant jóval áron alul kínálják. Kérdés, valóban saját tulajdonát kínálja-e az eladó. A tulajdoni lapba mindenképpen célszerű betekinteni az illetékes földhivatalnál, de tanácsos érdeklődni a közös képviselőknél, a lakóknál, a szomszédoknál, nagyobb ingatlanvásárlásnál pedig nem szabad sajnálni a pénzt attól, hogy értékbecslőt fogadjunk. Fontos tudni, önkormányzati lakást nem lehet venni az ingatlanpiacon, legfeljebb csak az önkormányzattól bérlőként vagy meghirdetett árverésre jelentkezőként. Akkor is érdemes gyanút fogni, ha a bérleti jogot árulják, hiszen a bérleti szerződés módosításához az önkormányzatnak is hozzá kell járulnia. Ugyanez vonatkozik a cserékre is. Amennyiben valaki anyagilag megszorul, vagy vállalkozásának fejlesztéséhez hitelre van szüksége, ne dőljön be mindenféle csábító ajánlatnak. A banki kamatokhoz képest jelentős kedvezményekkel kecsegtető magánszemélyek többnyire – a pénzintézetekhez hasonlóan – ingatlant kérnek fedezetként, ám, ha a törvény szerinti jelzálogbejegyzés helyett adásvételi szerződést akarnak kötni, az már több mint gyanús. Azokban az esetekben viszont, amikor idős, beteg, gyakran egyedülálló emberek vagy olyanok, akik önhibájukból valamilyen szenvedély rabjai lettek, saját tudatlanságuk, hiszékenységük következtében kerülnek a lakásmaffia hálójába, elsősorban a hozzátartozóknak vagy az illető környezetében lévőknek kellene jobban odafigyelniük, szükség esetén közbelépniük, mielőtt jóvátehetetlenül becsapják, megkárosítják őket. Kriminológusok szerint ugyanis az ilyen ügyek többségében döntő szerepe van az úgynevezett sértetti közrehatásnak, azaz legtöbbször éppen az áldozatok segítik hozzá az elkövetőket céljaik eléréséhez.
origo.hu
Teljesen kikészült a magyar baloldal Trump elsöprő győzelem miatt
