Öt év alatt ötmilliárd forintot költött a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. az úgynevezett szűrő-forgató program végrehajtására, amelynek során a társaság által üzemeltetett közfürdők medencéiben e technikával váltották föl a régi töltő-ürítő módszert – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kiss Ferenc, a fővárosi cég fürdőüzemeltetési osztályának helyettes vezetője. Elmondta: a program befejeződött, ez évben már csak a Csepeli strandfürdő termál- és gyermekmedencéjét kellett átalakítani. A munkálatok miatt ezeket várhatóan csak május 15-től lehet használni. Ezért a többihez hasonlóan a május elsején megnyitott strandra még a tavalyi áron, 1000 forintért lehet bejutni.
A napi szekrényesjegy-árak mindenütt emelkedtek, az olcsóbbnak számító fürdőhelyeken 200, a drágább nagy strandokon 100 forinttal. A két legnagyobb és legnépszerűbb vizes létesítmény, a Palatinus és a Római belépője egyaránt 1500 forintba kerül, a Dagály strandon 1400, Pünkösdfürdőn 1100, a zuglói Paskálon pedig a legkevesebbet, 1000 forintot kérnek a pihenni vágyó felnőttektől. A gyermek- és nyugdíjasjegyeket valamennyi helyen 100-200 forinttal olcsóbban árulják. A gyermekeknek 2–18 év között kell jegyet váltani. A nők esetében 62, férfiaknál 65 éves kortól nem kérnek nyugdíjszelvényt, csupán egy életkort igazoló okmányt.
Az idén megint lesznek délutáni kedvezmények. Ez azt jelenti, hogy a zárás előtti utolsó órára 100-200 forinttal kevesebbet kell fizetni. A nyitvatartási idő általában reggel 8 órától 19 óráig tart, azonban ettől eltérően üzemel a Dagály (6 óra és 19 óra között), illetve a Római és a Pünkösdfürdő (9 óra és 20 óra között). A pénztárak már egy órával a zárás előtt „lehúzzák a redőnyt”, így az olcsóbb délutáni jegyet ez előtt lehet csak beszerezni. A május elsejei csatlakozásunk után a strandok valamennyi kedvezményét immár az uniós polgárok is igénybe vehetik.
– Magyarországon szigorúbbak a közfürdőket érintő rendelkezések, mint az Európai Unióban, így lényegében ezen a területen nem változott és nem változik semmi. Az EU-ban csak a természetes vizek használatára született egységes szabályozás, a tagországok maguk döntenek a fürdők, a strandok működtetésének előírásairól. A szűrő-forgató rendszerek bevezetését a 121/1996 (VII. 24.) számú kormányrendelet írta elő, eredetileg 2002. december 31-i határidővel, ezt később 2005 áprilisáig meghosszabbították. Ugyanakkor nem kell ilyen berendezésekkel felszerelni a gyógyászati céllal üzemeltetett medencéket, mert ezekben a forgatás miatt adott esetben a gyógy- és termálvizek hatása károsodhat.
Kiss Ferenc hozzáfűzte: a nyitás előtti műszaki, biztonsági, közegészségügyi szemléken minden fürdő megfelelőnek bizonyult. A vendégek biztonságára az előző évek gyakorlatához hasonlóan a személyzet mellett őrző-védő cégek vigyáznak, és együttműködnek a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal is.
Magyarországon tizenkét év óta nem volt bizonyítottan a strandok vize által terjesztett tömeges megbetegedés – közölte lapunkkal Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) közegészségügyi főosztályának vezetője. – Az EU-csatlakozás a strandokkal kapcsolatban közvetlenül nem ad többletfeladatokat a hatóságoknak, csak a korábban előírt jogszabályokat kell betartatni. Ennek megfelelően a hivatal már tavaly július elseje után csak azokban a fürdőkben engedélyezi a töltő-ürítő rendszerű medencéket, amelyek átalakítása alól maga a hivatal adott felmentést, vagy a munkálatok már folyamatban vannak. Ez elsősorban – a fentiekben már említett (a szerk.) – gyógymedencéket érinti, más esetekben egyedi döntés szükséges, ugyanis ezeknek a 44 százaléka bakteriológiailag nem megfelelő, mivel a medencék hidrodinamikája többnyire elavult – fejtette ki Ócsai Lajos. Mint elmondta, 2004 legfőbb feladata az akadálymentesítés: a fogyatékkal élők, a mozgáskorlátozottak számára év végéig mindenütt ki kell alakítani a biztonságos eljutás műszaki lehetőségét a gyógymedencékhez. Közegészségügyi szempontból viszont változást hozott a csatlakozás napja az élelmiszerek előállítására, forgalmazására vonatkozó előírásokban. Ezen a területen az úgynevezett HACCP belső minőségbiztosítást valamennyi vállalkozásnak alkalmaznia, s a későbbiekben folyamatosan tanúsítania kell. A hatóságok mindenütt, így a strandokon működő fagylaltozókban, kolbászsütőkben, büfékben, kifőzdékben, vendéglátóhelyeken is kiemelten ellenőrzik az élelmiszerek származását, tárolását, a sütés-főzést, illetve a kiszolgálást. Aki nem felel meg a HACCP-nek, az nem kap engedélyt, illetve a meglévőt visszavonják – magyarázta a főosztályvezető.
Mindezt megerősítette Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivője is. A szervezet az élelmiszerbiztonsági tanúsítványok ellenőrzését helyezi előtérbe az idegenforgalmi főszezonban. Tavaly 1521 egységet vizsgáltak, s közülük 1034 esetben emeltek valamiért kifogást. A hatóság akár több százezer forintos bírságot is kiszabhat a szabálytalanságokért. – Ugyan nem kiemelten, de mindenképpen foglalkozunk a strandok úgynevezett mutatványosberendezéseivel, például a csúszdákkal, amelyek szintén komoly veszélyforrások – fogalmazott Siklósi Máté.
Tomka Júlia fővárosi tisztiorvos lapunkat arról tájékoztatta, hogy a budapesti strandokat nyitás előtt a kerületi tisztiorvosi szolgálatok ellenőrzik, s a nyitási engedélyek másolatait csak később küldik meg az ÁNTSZ fővárosi intézetének. Az eddigi tapasztalatok szerint a vízzel nem voltak problémák, főként burkolatjavításokat írtak elő. A későbbiekben szúrópróbaszerű vizsgálatok mindenütt várhatók. Amenynyiben a vízminták elemzése szükségessé teszi, akár az érintett létesítmény működését is felfüggeszthetik.
Európai Bizottság
Von der Leyen bíróság elé kerülhet
