Öt év alatt ötmilliárd forintot költött a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. az úgynevezett szűrő-forgató program végrehajtására, amelynek során a társaság által üzemeltetett közfürdők medencéiben e technikával váltották föl a régi töltő-ürítő módszert – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kiss Ferenc, a fővárosi cég fürdőüzemeltetési osztályának helyettes vezetője. Elmondta: a program befejeződött, ez évben már csak a Csepeli strandfürdő termál- és gyermekmedencéjét kellett átalakítani. A munkálatok miatt ezeket várhatóan csak május 15-től lehet használni. Ezért a többihez hasonlóan a május elsején megnyitott strandra még a tavalyi áron, 1000 forintért lehet bejutni.
A napi szekrényesjegy-árak mindenütt emelkedtek, az olcsóbbnak számító fürdőhelyeken 200, a drágább nagy strandokon 100 forinttal. A két legnagyobb és legnépszerűbb vizes létesítmény, a Palatinus és a Római belépője egyaránt 1500 forintba kerül, a Dagály strandon 1400, Pünkösdfürdőn 1100, a zuglói Paskálon pedig a legkevesebbet, 1000 forintot kérnek a pihenni vágyó felnőttektől. A gyermek- és nyugdíjasjegyeket valamennyi helyen 100-200 forinttal olcsóbban árulják. A gyermekeknek 2–18 év között kell jegyet váltani. A nők esetében 62, férfiaknál 65 éves kortól nem kérnek nyugdíjszelvényt, csupán egy életkort igazoló okmányt.
Az idén megint lesznek délutáni kedvezmények. Ez azt jelenti, hogy a zárás előtti utolsó órára 100-200 forinttal kevesebbet kell fizetni. A nyitvatartási idő általában reggel 8 órától 19 óráig tart, azonban ettől eltérően üzemel a Dagály (6 óra és 19 óra között), illetve a Római és a Pünkösdfürdő (9 óra és 20 óra között). A pénztárak már egy órával a zárás előtt „lehúzzák a redőnyt”, így az olcsóbb délutáni jegyet ez előtt lehet csak beszerezni. A május elsejei csatlakozásunk után a strandok valamennyi kedvezményét immár az uniós polgárok is igénybe vehetik.
– Magyarországon szigorúbbak a közfürdőket érintő rendelkezések, mint az Európai Unióban, így lényegében ezen a területen nem változott és nem változik semmi. Az EU-ban csak a természetes vizek használatára született egységes szabályozás, a tagországok maguk döntenek a fürdők, a strandok működtetésének előírásairól. A szűrő-forgató rendszerek bevezetését a 121/1996 (VII. 24.) számú kormányrendelet írta elő, eredetileg 2002. december 31-i határidővel, ezt később 2005 áprilisáig meghosszabbították. Ugyanakkor nem kell ilyen berendezésekkel felszerelni a gyógyászati céllal üzemeltetett medencéket, mert ezekben a forgatás miatt adott esetben a gyógy- és termálvizek hatása károsodhat.
Kiss Ferenc hozzáfűzte: a nyitás előtti műszaki, biztonsági, közegészségügyi szemléken minden fürdő megfelelőnek bizonyult. A vendégek biztonságára az előző évek gyakorlatához hasonlóan a személyzet mellett őrző-védő cégek vigyáznak, és együttműködnek a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal is.
Magyarországon tizenkét év óta nem volt bizonyítottan a strandok vize által terjesztett tömeges megbetegedés – közölte lapunkkal Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) közegészségügyi főosztályának vezetője. – Az EU-csatlakozás a strandokkal kapcsolatban közvetlenül nem ad többletfeladatokat a hatóságoknak, csak a korábban előírt jogszabályokat kell betartatni. Ennek megfelelően a hivatal már tavaly július elseje után csak azokban a fürdőkben engedélyezi a töltő-ürítő rendszerű medencéket, amelyek átalakítása alól maga a hivatal adott felmentést, vagy a munkálatok már folyamatban vannak. Ez elsősorban – a fentiekben már említett (a szerk.) – gyógymedencéket érinti, más esetekben egyedi döntés szükséges, ugyanis ezeknek a 44 százaléka bakteriológiailag nem megfelelő, mivel a medencék hidrodinamikája többnyire elavult – fejtette ki Ócsai Lajos. Mint elmondta, 2004 legfőbb feladata az akadálymentesítés: a fogyatékkal élők, a mozgáskorlátozottak számára év végéig mindenütt ki kell alakítani a biztonságos eljutás műszaki lehetőségét a gyógymedencékhez. Közegészségügyi szempontból viszont változást hozott a csatlakozás napja az élelmiszerek előállítására, forgalmazására vonatkozó előírásokban. Ezen a területen az úgynevezett HACCP belső minőségbiztosítást valamennyi vállalkozásnak alkalmaznia, s a későbbiekben folyamatosan tanúsítania kell. A hatóságok mindenütt, így a strandokon működő fagylaltozókban, kolbászsütőkben, büfékben, kifőzdékben, vendéglátóhelyeken is kiemelten ellenőrzik az élelmiszerek származását, tárolását, a sütés-főzést, illetve a kiszolgálást. Aki nem felel meg a HACCP-nek, az nem kap engedélyt, illetve a meglévőt visszavonják – magyarázta a főosztályvezető.
Mindezt megerősítette Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivője is. A szervezet az élelmiszerbiztonsági tanúsítványok ellenőrzését helyezi előtérbe az idegenforgalmi főszezonban. Tavaly 1521 egységet vizsgáltak, s közülük 1034 esetben emeltek valamiért kifogást. A hatóság akár több százezer forintos bírságot is kiszabhat a szabálytalanságokért. – Ugyan nem kiemelten, de mindenképpen foglalkozunk a strandok úgynevezett mutatványosberendezéseivel, például a csúszdákkal, amelyek szintén komoly veszélyforrások – fogalmazott Siklósi Máté.
Tomka Júlia fővárosi tisztiorvos lapunkat arról tájékoztatta, hogy a budapesti strandokat nyitás előtt a kerületi tisztiorvosi szolgálatok ellenőrzik, s a nyitási engedélyek másolatait csak később küldik meg az ÁNTSZ fővárosi intézetének. Az eddigi tapasztalatok szerint a vízzel nem voltak problémák, főként burkolatjavításokat írtak elő. A későbbiekben szúrópróbaszerű vizsgálatok mindenütt várhatók. Amenynyiben a vízminták elemzése szükségessé teszi, akár az érintett létesítmény működését is felfüggeszthetik.
Nyolcvanszázaléknyi hiba. A nagy vihart kavart strandbalesetek arra késztették az illetékeseket, hogy közösen lépjenek fel a strandfürdők biztonságáért. Emlékezetes, a Pest megyei Albertirsa strandján egy kisfiú úgy vesztette életét, hogy a leeresztés alatt álló medencében fürdött, s a lefolyónál kialakult örvény egyszerűen beszippantotta. A lefolyónyílásról hiányzott a védőrács. A tragédiát követően az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egy ellenőrzési programot kezdeményezett. Ennek végrehajtásában a rendőrség mellett részt vett az OTH, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a strandüzemeltetők képviselői, valamint a Magyar Fürdőszövetség. Az országos ellenőrző akcióban 2003. július 15. és 31. között 86 településen összesen 103 létesítményt vettek górcső alá, és az intézmények 79,6 százalékánál tettek észrevételt. Izsák, Gerendás, Kistelek strandjának üzemeltetését felfüggesztették, főként a vízminőség miatt. Igalon a gyermekcsúszda működésének szüneteltetését rendelték el. Jellemző hiba, hogy a medencék borításán, lépcsőin, azok megközelítési útvonalán töredezettek, nemegyszer hiányoznak a csempék. Sok helyütt nincsenek meg a víz mélységét jelző táblák. A szakemberek azt javasolták, hogy az idén is legyen átfogó ellenőrzés, ha lehet, még az idény kezdete előtt. – A rendőrség átszervezése miatt terveink kútba estek, az idén nem lesz ilyen vizsgálat – válaszolta kérdésünkre Csendes László rendőr alezredes, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője.
