Nagy-Britanniában a Tony Blair vezette kormánypárt a helyhatósági választásokon elszenvedett súlyos veszteségek után újabb bukást volt kénytelen elkönyvelni, a kormányzó Munkáspárt és a konzervatívok ugyanis egyaránt 22–22 százalékot szereztek. A harmadik helyen végzett az uniós tagság feladását nyíltan szorgalmazó Függetlenségi Párt (UKIP), amely a szavazatok 18 százalékát söpörte be a csütörtökön rendezett európai parlamenti választásokon. A választási részvétel egyébként 41,23 százalék volt. Viszonylag magas volt a részvétel Írországban is, ahol az EP-képviselőkön kívül a helyi önkormányzatok összetételéről is szavaztak az arra jogosultak. Bár pontos adatokat lapzártáig nem hoztak nyilvánosságra, az előzetes jelzések szerint – amelyet a Lansdowne közvélemény-kutató cég felmérésére alapoztak – a kormányzó Fianna Fáil támogatottsága csökkent, míg az ellenzéki Sinn Feiné nőtt.
Az első adatok mindazonáltal szinte kivétel nélkül mindenütt alacsony részvételi adatokról tanúskodnak: megfigyelők szerint ennek egyik oka a választói érdektelenség, a másik pedig a napsütéses idő lehetett. Spanyolországban 34,18 százalékos volt a választási részvétel. Az ibériai országban José Luís Rodríguez Zapatero kormányfő pártja a TVE állami televízió adatai szerint a szavazatok 43,4 százalékát nyerte le. A második helyen a konzervatív Néppárt (PP) végzett a szavazatok 39,9 százalékával. Görögországban, ahol 70 százalékos volt a részvétel, a konzervatív kormánypárt jelentős arányú győzelmet aratott, a voksok 42,5 százalékát szerezte meg, az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom pedig 35 százalékot. Olaszországban a jobbközép kormánykoalíció és a balközép ellenzék közel egyenlő számban szerzett európai parlamenti mandátumot a szombat és vasárnap tartott választások első exit poll adata szerint. A Piepoli közvélemény-kutató intézetnek a Sky Tg24 tv-csatorna számára készített előrejelzése szerint a kormánypár-tok a szavazatok 47 százalékával 37, a balközép Olajfa pedig a voksok 46 százalékával 36 EP-képviselői helyet kap, míg a maradék öt mandátumon a többi kisebb párt (a voksok 9 százaléka) osztozik. Itáliában egyébként maga a voksolás nem múlt el izgalmak nélkül. Az ellenzék ugyanis korteskedéssel, a kampánycsend durva megsértésével vádolta Silvio Berlusconit. Az olasz kormányfő miután szombaton leadta szavazatát, közölte: a baloldal bizonyítottan képtelen a kormányzásra, mivel felerészt úgynevezett reformistákból, felerészt pedig radikális antikapitalista, Nyugat-ellenes erőkből áll. A miniszterelnök a szavazáson való részvételre buzdította honfitársait, de hozzátette, hogy ne a kis pártokra szavazzanak, mert azok csak kevés képviselői helyet képesek szerezni az Európai Parlamentben. Piero Fassino, a Demokratikus Baloldal (DS) nevű párt vezetője a belügyminiszternél tett panaszt a törvény által előírt kampánycsend megsértése miatt.
Ausztriában az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) nyerte az EP-választást. Az SPÖ a szavazatok 33,45 százalékát szerezte meg, míg a kormánykoalíció gerincét alkotó Osztrák Néppárt (ÖVP) 32,66 százalékkal lett a második a nem hivatalos végeredmény szerint. Az Ausztriának biztosított 18 európai képviselő mandátumból az SPÖ
7-et, az ÖVP pedig 6-ot szerzett meg. Svédországban a választásra jogosult állampolgárok keményen megleckéztették politikusaikat. Malmői tudósítónk jelentése szerint már a 34,4 százalékos részvételi arány is a nagyfokú érdektelenséget jelez, de akik elmentek szavazni, azok sem „feleltek meg a pártok elvárásainak”. Az első helyen a szociáldemokraták végeztek (26,1 százalék), a második a kommunista párt lett (12,9 százalék), a harmadik pedig az EU-ellenes, a vasárnapi választásra létrehozott Júniusi Lista lett (14,5 százalék).
Az előrejelzések egyébként azt mutatják, hogy Nagy-Britanniához hasonlóan sok országban az állampolgárok egyfajta büntetésre használták fel az európai parlamenti választást. Németországban a konzervatív tábor fölényesen nyerte a voksolást, még ha veszített is néhány százalékot 1999-es szerepléséhez képest, míg a kormányzó szociáldemokraták háború utáni legrosszabb eredményüket voltak kénytelenek elkönyvelni országos megméretésen. Az ARD és ZDF közszolgálati televíziós állomások a szavazatok részleges feldolgozása után 45, illetve 44,9 százalékot prognosztizáltak a kereszténypártoknak (CDU, CSU), míg a szociáldemokratáknak (SPD) 21,3, illetve 21,8 százalékot. Franciaországban is az ellenzék – igaz, ott a szocialisták – arattak győzelmet. A Szocialista Párt a voksok 30 százalékát szerezte meg a TNS Sofres és a CSA közvélemény-kutató csoportok előrejelzése alapján. Ezzel 30 mandátumra tesz szert. Jacques Chirac államfő párt-ja, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) a szavazatok 17 százalékát kapta, ami 17 mandátumot jelent. A másik jobbközép párt, az UDF 12 százalékot kapott, ez 11 mandátumot jelent számára. A jobboldali Mozgalom Franciaországért 7,5 százalékot nyert, ami 5 képviselői helyet jelent. A voksok 10 százalékára tett szert a szélsőjobboldali Nemzeti Front (6 mandátum). A zöldek 7 százalékot (4 mandátum), a kommunista párt 5,5 százalékot (2 mandátum) kapott.
Radikális előretörés. Komoly vereséget szenvedett a belga kormánykoalíció vezető pártja, a flamand liberális párt a belgiumi regionális választásokon. Az első eredmények szerint Flandriában a korábbi első helyről a harmadikra csúszott viszsza a pártok sorrendjében, s nem pusztán az ellenzéket vezető flamand kereszténydemokraták (CDV), de a radikális jobboldali Vlaams Blok is megelőzte. A CDV 25,95 százalékkal áll az élen, a Vlaams Blok 23,3 százalékot kapott a szövetségi kormányfőt, Guy Verhofstadtot is vezetői között tudó flamand liberális párt pedig 9,37 százalékot. A kormányfő szerint a választások eredményének nincs hatása a szövetségi kormány összetételére. A másik két országrészben, a francia ajkúak lakta Vallóniában és a döntően francia ajkú, de flamand lakossággal is rendelkező Brüsszel-fővárosban megmaradtak az eddigi erőviszonyok, folytatódhat a liberálisok és a szocialisták koalíciója. Az első részeredmények szerint győztek az eddigi kormánypártok a luxemburgi parlamenti választásokon. A szavazatok 30 százalékának összeszámlálása után a Keresztényszocialista Párt 37 százaléka kapott, míg a kormánykoalíció másik ereje, a Luxemburgi Demokrata Párt 19,7 százalékra számíthat.
