Bertie Ahern, a soros elnökséget betöltő Írország miniszterelnöke a maratoni megbeszélést követően közölte, hogy továbbra sincs konszenzusos jelölt az Európai Bizottság élére. Egyben jelezte: az is elképzelhető, hogy ebben az ügyben elhalasztják a döntést. (Ez esetben július közepén ismételten össze kell jönniük az EU állam- és kormányfőinek, mivel az új Európai Parlament a tervek szerint július 21-én szavaz a jelölt személyéről.)
Diplomaták szerint a hajnalig tartó vita során sokszor pattanásig feszült a hangulat. Felszakadtak a régi „sebek” az iraki háborút ellenző és támogató országok között – főként amiatt, mert a „béketábor” (mindenekelőtt Franciaország és Németország) határozottan az ira-ki háborút szintén elítélő Guy Verhofstadt belga kormányfőt támogatja, míg a másik csoportot a háborút annak idején támogató Nagy-Britannia és Olaszország vezeti. „Ez nem volt baráti beszélgetés” – foglalta össze a tárgyalások hangulatát egy résztvevő. A The Times szerint egyébként Tony Blair az EU új tagállamaival összefogva akadályozta meg Verhofstadt jelölését. A lap úgy tudja: a brit kormányfő „a német és a francia föderalista célok elleni fellépéséhez” támogatásra lelt az EU új tagállamai, főleg Lengyelország részéről mind az EU-bizottsági elnöki poszt, mind az alkotmánytervezet ügyében.
*
A belga kormányfő esetleges kinevezése egyébként az európai szocialisták körében sem aratott osztatlan sikert. Kovács László külügyminiszter Brüsszelben – az Európai Szocialisták Pártjának (PSE) elnökségi ülését követően – kijelentette, hogy a PSE-nek nincs önálló jelöltje, ám nem zárta ki, hogy a szocialisták elfogadják az Európai Néppárt jelöltjét. Verhofstadtot azonban ők sem támogatnák, mert túlságosan föderalistának tartják – tette hozzá.
Megfigyelők szerint félő, hogy az Európai Bizottság (EB) elnöki posztja kapcsán kiéleződő vita rányomhatja bélyegét a csúcs másik fő napirendi pontjára, az alkotmány elfogadására. Ahern ezt az összekapcsolódást azonban nem tartotta valószínűnek. Pat Cox, az Európai Parlament távozó elnöke egyébként annak a reményének adott hangot, hogy mind az alkotmányról, mint a bizottság következő elnökének személyéről sikerül megállapodásra jutni.
A soros ír elnökség tegnap előterjesztett legutóbbi javaslatában nem módosította a szavazási rendszerben alkalmazandó kettős többség küszöbarányait. Az újabb tervezet is megtartja azt az előző változatot, amely szerint a döntések elfogadásához a tagállamok 55 százalékára lenne szükség úgy, hogy ugyanezek az országok egyúttal az unió össznépességének 65 százalékát képviseljék. A kormányközi konferencián jó néhány kisebb és közepes ország – köztük Magyarország – határozottan úgy foglalt állást, hogy a két arány közötti tíz százalékpontos különbség túlságosan nagy, azt csökkenteni kellene. Az arányokra vonatkozó indítványát azonban az elnökség azzal egészítette ki, hogy a minősített többség akkor is elértnek tekinthető, ha a tanácsban négy országnál kevesebb szavaz a javaslat ellen.
Az EB majdani létszámát és öszszetételét illetően az elnökség azt javasolja, hogy a 2009-ben hivatalba lépő bizottság a tagállamok által delegált egy-egy biztosból álljon, és az EU újonnan kinevezendő külügyminisztere a bizottság egyik alelnöke legyen. Ez azt jelenti, hogy 2014-ig érvényes maradna az „egy ország – egy biztos” elve, ezt követően a tagok száma a tagállamok számának a kétharmadára csökkenne. Az elnökség a legutóbbi szövegváltozatban sem adott helyet több tagállam követelésének, hogy az alkotmány preambulumában szerepeljen utalás Európa keresztény gyökereire.
Horvátország tagjelölt. Az unió tagállamai szerint Horvátország teljesíti az EU-taggá váláshoz szükséges politikai feltételeket, így az országot hivatalosan is tagjelöltnek nyilvánították, s úgy döntöttek, hogy 2005 elején megkezdik vele a csatlakozási tárgyalásokat. Zágrábnak továbbra is teljes mértékben együtt kell működnie a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, s további erőfeszítéseket kell tennie a kisebbségi jogok, a menekültek visszatérése, az igazságszolgáltatás reformja és a korrupció elleni harc területén. Bulgária és Románia esetében az EU arra számít, hogy még az idén mindkét országgal le lehet zárni a felvételükről folyó megbeszéléseket, s 2005 elején aláírható lesz velük a csatlakozási szerződés, ami lehetőséget teremt, hogy e két állam 2007 januárjában az EU tagjává váljon. (MTI)
