Súlyos anyagi és lelki károkat okoznak a sértetteknek azok az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések, amelyeket nem egy – az ország egészére kiterjedően tevékenykedő, maffia jellegű bűnszervezet –, hanem egymástól független, időnként az erőszaktól sem visszariadó csoportok követik el. Ezek működésének jellemzői igen közel állnak a hatályos büntető törvénykönyv szerinti bűnszövetkezet fogalmi elemeihez, a cselekmények a társdalom széles rétegeiben gyanút, nagyfokú veszélyérzetet keltenek, s az ingatlan-nyilvántartás közhitelességébe, végső soron pedig a jogrendszerbe vetett bizalmat ássák alá – olvasható a parlamentben megszavazott lakásmaffia-ellenes határozatban.
A parlament alkotmány- és igazságügyi, önkormányzati és rendészeti bizottságának tagjaiból 2002 novemberében alakult többpárti lakásmaffia-albizottság csaknem másfél éves előkészítő munka után, tavasszal nyújtotta be a Tisztelt Háznak a dokumentumot.
A határozat elsősorban az Igazságügyi, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak ad határidős feladatokat. Ezek között szerepel például a jelenleg egységes nyilvántartás kettéválasztásának, a kiadott, de jogerőre nem emelkedett határozatok ellenőrizhetőségének, a bélyegzők használatának, előállításának szigorítási lehetőségeit érintő vizsgálat. Az elfogadottak szerint szükséges a polgári törvénykönyv, a büntető törvénykönyv, a polgári perrendtartásról, a büntetőeljárásról, a bírósági végrehajtásról és a szabálysértésekről szóló törvények, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, a lakástörvény, a társasházi, illetve a lakásszövetkezetekről szóló törvény módosítása is. A dokumentum tartalmazza az ügyvédekre, a közjegyzőkre, a bírósági végrehajtókra és kamaráik működésére vonatkozó szabályozás esetleges felülvizsgálatát, a jogosultsági körök, hivatalos okiratok ellenőrzési lehetőségének kiszélesítését.
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium kötelessége, hogy a krízishelyzetbe került családok számára dolgozza ki az állami támogatási rendszert. A Pénzügyminisztériumra többek között a vétlen és rászorult kárvallottak számára nyújtandó anyagi segítség kidolgozását bízták.
– Áttörő sikert ért el a parlament a lakásmaffia elleni küzdelemben, hiszen az elsöprő többséggel – 353 igen, 1 nem, tartózkodás nélkül – elfogadott határozat nyomán a tárcáknál még a nyáron megkezdődhet a munka – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP), a határozattervezetet kidolgozó albizottság volt elnöke. Elmondta: Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter őt kérte föl, hogy koordinálja az ingatlan-nyilvántartás rendszerének átalakítási munkáját. – A kilencvenes évektől kezdve országosan csaknem 4000 áldozata, sértettje, károsultja van a lakásmaffia jellegű bűncselekményeknek. A határozat egyértelműen megszabja a tennivalókat, amelyeket a parlament bármikor számon kérhet a kormányon – emelte ki a képviselő. Hozzátette: a módosító javaslatok körüli vita miatt húzódott el az eredetileg tavaszra tervezett szavazás. Ugyanis két szocialista képviselő, Göndör István és Csákabonyi Balázs terjesztette be az albizottsági tervezetet tartalmilag módosító javaslatokat. Ezek eltörölték volna a minisztériumoknak leosztott feladatokat, a határidőket, amelyek meghatározását a kormányra akarták bízni, és lényegében a végrehajtáshoz szükséges pénz tervezését is kivették volna a 2005-ös költségvetés előkészítéséből. Az albizottság egységes álláspontja azonban meggyőzött mindenkit, így már bizonyos, hogy a jövő évi büdzsében el kell különíteni pénzt a lakásmaffia elleni küzdelemre, a feladatokra, többek között a károsultaknak nyújtandó támogatásokra. Hogy ez az öszszeg mekkora legyen, majd a Pénzügyminisztérium dönti el.
– Jogi alapokra helyeztük a lakásmaffia elleni küzdelmet. Az albizottság határozati javaslatáról tartott hétfői parlamenti szavazás a többpárti albizottság valamennyi tagjának sikere – jelentette ki lapunknak Kosztolányi Dénes fideszes országgyűlési képviselő, az albizottság volt alelnöke. – A konszenzussal elfogadott tervezetet, amelyet mindhárom bizottság jóváhagyott, módosító javaslatokkal két MSZP-s képviselő a kormány sugallatára megpróbálta kiüresíteni, ezzel semmivé tették volna az albizottság másfél éves munkáját. Szerencsére a végszavazáskor az MSZP-frakció többsége a kormány szándéka ellen voksolt, így csupán a kifejezetten szakmai jellegű, a határozat szövegét jobbító módosító javaslatok kaptak többséget – emelte ki a fideszes képviselő, aki szerint a tárcáknál még a nyáron megkezdődhet a munka.
– Nem lehetünk maradéktalanul elégedettek, ugyanis a már eddig leleplezett bűnügyeknek csak a töredékében történt meg a büntetőjogi felelősségre vonás – értékelte lapunknak a hétfői parlamenti döntéseket Török Szabó Erzsébet, a Sors-Társak Egyesületének elnöke. Állítja: sok esetben maguk a nyomozó hatóságok sem tették meg a szükséges lépéseket, s elévülésre hivatkoznak nem egy olyan esetben, amikor még az adott üggyel nyomozók foglalkoznak.
Az egyesület által korábban követelt kártérítésekkel kapcsolatban elmondta: nem tudják, hogy a tervezett állami támogatás mekkora segítséget jelent majd a sértetteknek. Egyben biztosak, néhány ezer vagy tízezer forinttal nem lehet semmissé tenni egy-egy értékes, akár több tíz vagy száz milliós ingatlan elvesztését.
– Egyelőre várakozó álláspontra helyezkedünk, ám ha a politikusok fogadkozásai és immár a megszavazott határozat ellenére sem történik érdemleges előrelépés, akkor a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk – húzta alá Török Szabó Erzsébet.
Szentmiklósi Péter ügyvéd szerint ugyanakkor egyszerűbb a helyzet jogi megoldása, mint azt sokan gondolnák. Sokéves tapasztalatai alapján állítja: a telekkönyvezést, az ingatlan-nyilvántartást vissza kellene helyezni a bíróságok felügyelete alá, és elengedhetetlen a lakónyilvántartás kötelezővé tétele is. Elismerte: sajnos az ügyvédek között is vannak néhányan, akik tisztességtelen módon próbálnak hasznot húzni az ingatlanügyletekből, de szerinte nem ez a jellemző.
origo.hu
Teljesen kikészült a magyar baloldal Trump elsöprő győzelem miatt
