Japán fürdő épülhet Zuglóban

Félmilliárd forintból egy éven belül japán fürdőt építtetne a főváros XIV. kerületében található Paskál strand területén a budapesti fürdők zömét üzemeltető önkormányzati részvénytársaság. Az elképzelés egy tavasszal Magyarországra látogató japán delegáció fogadásakor vetődött fel, jelenleg befektetőket keresnek, sőt a távol-keleti ország kormányának segítségére is számítanak, hogy az ötlet ne haljon el úgy, mint például a Dagály strand „akvaparkosítása”.

Európában másodikként hozna létre japán fürdőt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. a Paskál strand területén – nyilatkozta lapunknak Kiss Ferenc, a fővárosi cég fürdőüzemeltetési osztályának helyettes vezetője, aki úgy tudja, kontinensünkön ilyen csak Portugáliában található. Mint mondta, az rt. menedzsmentje elképzelésének alapjául a fővárosban egyedülálló Paskál-hőforrás 70 Celsius-fok hőmérsékletű gyógyvize, valamint az idényjellegű strand területe egyik részének kihasználatlansága szolgált.
A japán fürdőt az 1989-ben átadott létesítményen belül, a jelenlegi strand mellett alakítanák ki, és a beruházás becslések szerint 500 millió forintba kerülne. A már zajló szakmai előkészületek után várhatóan ősszel dönt a részvénytársaság igazgatósága a javaslatról. Amennyiben elfogadják, akár már jövőre, legkésőbb 2005 végéig megnyílhat az úgynevezett onsen. Ez a hagyományos japán fürdőkultúrában ismert, állandó, télen-nyáron nyitva tartó pihenő-relaxációs terület kizárólag természetes anyagokból, fából, zöld növényzetből (hazánkban ez természetesen csak tavasztól őszig biztosítható), sziklákból készül, és sok kis medencéből áll. Utóbbiakban jellemzően 42-43, illetve 45 fokos víz fogadja a kikapcsolódásra, felfrissülésre vágyókat. Működne itt a Japánban a települések többségében található hőlégfürdő is. A Paskál strand felépítését egy 1965-ben végzett, 1735 méter mélységű kútfúrás tette lehetővé. Akkor 1000 liter/perc hozamú, 70 Celsius-fokos víz tört fel a földből.
– A Paskál strand fejlesztése tavasszal vetődött fel, amikor egy Magyarországra látogató japán delegációval tárgyalásokat folytatott Horváth Gábor, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. vezérigazgatója. A beruházást jó ötletnek tartja a japán– magyar kereskedelmi kamara is, igaz, egyelőre csak „erkölcsi segítséget” ígértek. Elképzelhető viszont, hogy a távol-keleti szigetország kormánya is „a zsebébe nyúl”, hogy – több más európai kezdeményezéshez hasonlóan – a japán kulturális örökség terjesztését anyagilag is támogassa. Néhány hónap alatt már befektetők sokasága érdeklődött – mondta Kiss Ferenc. Meglepő, de egyre több japán él hazánkban. Az új fürdő vendégkörét várhatóan a magyarországi japánok és a szintén növekvő számban érdeklődő távol-keleti turisták adnák. Természetesen bárki igénybe veheti majd a szolgáltatásokat, ám azok árairól egyelőre nem tudott tájékoztatást adni az osztályvezető-helyettes.
A japán fürdő tervének megvalósulásában nagyon bíznak a cég vezetői. Remélhetőleg nem a Dagály strandra évek óta elképzelt, de fel nem épített akvaparkot veszik alapul. A XIII. kerületben, a Duna-parton lévő strand és gyógyfürdő átalakításáról már a kilencvenes években beszéltek. Lapunk kíváncsi lett volna az illetékesek véleményére az elmaradt fejlesztésről is, de Somlyódi Csaba, a fővárosi tulajdonú cég felügyelőbizottságának szocialista elnöke többszöri, heteken át tartó megkeresésünkre sem nyilatkozott. Hegedűs Zoltán, a bizottság fideszes tagja elmondta: a 2002-es önkormányzati választások óta nem is hallott a Dagály ilyen jellegű fejlesztéséről, de a nyári szünet utáni első ülésen mindenképpen felveti majd a kérdést.
A gyógyító onsen. Az onsenek (magyarul hőforrások) Japán egész területén fellelhetők, és igen gyakoriak, gyógyító hatásuk már évezredek óta ismert – írja az interneten található Terebess Ázsia-lexikon. Többféle onsentípus létezik: a homatsuyoku pezsgőfürdőt jelent, az utaseyu lezúduló vízoszlopot, amelynek kiváló maszszírozó hatása van a fájdalmas testrészekre, a rotenburo nyitott fürdőt, amelynél a kellemes, természetes környezetben rejlik a gyógyító, pihentető hatás.