Pincehely felé kies, dimbes-dombos az út, apró, kedves falvak között; a tradicionális parasztházak még őrzik a régi korok emlékét. Nem gazdag vidék ez, a pincehelyi kórház sebészeti osztályának megszüntetése ellen tiltakozók mondják is: ez a szegények kórháza, nem a gazdagoké, s mivel szegények, ezért csak maguk állhatnak ki érdekeikért. A Tamásiba vezető főút fél pályáját a falu mindkét végén traktorokkal zárták le, a közlekedők tízperces várakozás után folytathatják útjukat. Ez idő alatt van idejük elolvasni a demonstrálók által osztogatott röplapot. A cédulákból kiderül: a kórházat – ami jelenleg a megyei kórház kihelyezett részlegeként működik – 1953-ban hozták létre, azért, hogy a Tolna megye északi részén élők is szakszerű ellátásban részesülhessenek.
A demonstráció már negyedik napja tart, Herdics Béla, Pincehely polgármestere maga is kinn van a „barikádon”:
– A tüntetést tovább folytatjuk, és a megyei közgyűlés szeptember 27-i ülésén háromfős delegációnk jelen lesz, megkíséreljük megértetni, hogy ez nagyon rossz döntés. Hiába küldtük el levelünket a térség 13 polgármesterének aláírásával Kökény Mihály egészségügyi miniszternek, valamint a megyei közgyűlés elnökének, a bizottságoknak, a frakcióvezetőknek, nem kaptunk választ, nem látszott, hogy bárki is tenne valamit az ügyben. Ezért döntöttünk úgy, hogy útlezárással tiltakozunk. Arra számítunk, hogy a megyei vezetés belátja, ez nem járható út, és megváltoztatja döntését. Optimisták vagyunk – mondja elszántan mosolyogva Herdics Béla. A reményre van is alap, mivel a pincehelyi kórházat egyszer már megmentette a népakarat. Az intézmény bezárása a Horn-kabinet idején, szintén Kökény Mihály regnálása alatt került napirendre. Ám az emberek az utakra vonultak, köztük Dávid Ibolya, az MDF elnöke is. A megye meghátrált: az akkor még Tamási fennhatósága alá tartozó intézményt átvette, és tovább működtette. Dávid Ibolya ma is a körzet választott országgyűlési képviselője, ám most nem jelent meg a demonstráción.
1998-ban a már Fidesz vezette megye nekiállt a pincehelyi kórház helyzetének stabilizálásához, sőt, megszülettek a hosszú távú fejlesztési koncepciók is. 2000-ben már nem lebegett Damoklész kardja az intézmény felett, úgy tűnt, még egyszer nem kell az utcára vonulniuk a helyieknek. Aztán jött az újabb hatalomváltás, és Pincehely jövője ismét kétségessé vált. A lavina akkor indult meg, amikor a sebész főorvos bejelentette, hogy végre nyugdíjba vonul, és – állítólag – nem akadt a helyére más.
– Az állandó sebészeti ellátás megszűnt, az ágyakat már más osztálynak át is adták, csak járóbeteg-ellátás van. De ez egyszerűen nem megoldás 30-32 ezer ember számára, mikor a legközelebbi kórház 50-60-70 kilométerre van. Itt, északon csak a Szent Orsolya van, és bizony vannak olyan esetek, amikor sürgős ellátás kell, akkor nem lehet arra várni, hogy majd Szekszárd, Dombóvár, Bonyhád küld mentőt. Most történt, hogy egy kisgyerek bedarálta három ujját; a nővérek itt kötözgették be, hogy alkalmas legyen a szállításra. Ez nem állapot – magyarázza a polgármester kiszolgáltatottságukat.
Herdics Béla véleményét mindenki osztja, sőt a legtöbben saját példájukat is el tudják mondani, mint például a 80 éves Székely Istvánné, aki ott volt a tiltakozók között a Horn-kormány alatt is, és most is, de – mint mondja – itt lesz a jövőben is, ha a kórházat védeni kell.
– Én már lehet, hogy nem is élnék, ha nincs a kórház. Eltört a gerincem egy évben, és még itt is azt mondta a főorvos úr, hogy tolókocsiba kerülök. Aztán mégis helyre tudtak hozni – magyarázza, miért ül a tiltakozókkal a tűző napon már negyedik napja. De van, aki szívműtétét meséli, egy idős férfi pedig a méltatlankodástól elfúlt hangon botjával karcolja a térképet a betonra, mutatva: északon nincs semmi, délen meg egy rakáson három kórház is. Hogy van ez? A mi életünk nem számít? – kérdezi.
A polgármester szerint egyébként elgondolkodtató az is, hogy – tudomása szerint – sem a megyei, sem a pincehelyi kórház nem veszteséges, mégis az átszervezést az ő rovásukra akarják megvalósítani. Az orvoshiány – amire a megye hivatkozik – szintén kérdőjeleket vet fel:
– Meggyőződésem, hogy először volt az átszervezés ötlete, és csak utána jött az orvoshiány. A tervek hatására az orvosok nagyon gyorsan elmentek. Májusban még öt orvos volt itt. Most meg egy van… Az elképzelés már tavasszal megfogalmazódott, a kórház dolgozói szerint tartottak is erről egy tájékoztatót, aztán nagyon gyorsan orvoshiány lett – magyarázza. A terv egyébként az, hogy a sebészeti osztály helyett egy rehabilitációs részleget alakítanának ki, ami kifizetődőbb, és szakemberrel is ellátható. A helyiek persze örülnének az új részlegnek, csak nem a sebészet helyett, hanem mellette.
Bíbor Jenő, az egyik tüntető azt mondja: egyértelmű, hogy az orvoshiány „mondvacsinált dolog”, itt egy koncepciózus történetről van szó. A legtöbben osztják véleményét. Jankovics István például egyenesen érthetetlennek tartja a kórház vesszőfutását. Mint mondja, ő 30 évig dolgozott a sebészeten: – Olyan hírünk volt, hogy még Budapestről is jöttek ide műtétre. Nem volt soha semmi gond – vélekedik.
A Fidesz szerint teljes mértékben felelőtlen magatartást tanúsít a megyei vezetés és a kormányzat is a pincehelyi kórház ügyében. Aki így jár el, az alkalmatlansági bizonyítványt állít ki magáról – szögezte le Koltai Tamás frakcióvezető, aki szerint egyszerűen felháborító és érthetetlen, hogy a közgyűlés vezetése miért titkolta el a 13 polgármester által aláírt levelet, amelyet a bizottságoknak, a frakcióvezetőknek címeztek, és amelynek ismerete nélkül hozták meg a döntésüket. A Fidesz minden lehető eszközzel harcolni fog azért, hogy a közgyűlés vonja vissza elhibázott döntését, és erre nyilvánosan is felszólították a szocialistákat. Megdöbbentő az is – véli Koltai – hogy a mai napig nem méltatták válaszra a jogosan elkeseredett embereket, akik emiatt kénytelenek voltak az utcára vonulni, pont, mint Horn Gyula országlása alatt. Mint mondta: remélik, hogy a helyiek küzdelme ismét eredményes lesz.
És persze jogos az a kérdés is: miért van az, hogy a szocialisták vezetése alatt valahogy mindig előbújik a privatizáció.
A megye magyaráz. Sajnálatos tény, hogy a sebészeti osztály személyi feltételeiben bekövetkezett változást nem vagyunk képesek befolyásolni. Tudniillik az álláshely betöltésére kiírt pályázatra egyetlen orvos sem jelentkezett – áll a megyei közgyűlés vezetőjének közleményében. Frankné Kovács Szilvia szerint az önkormányzat a rendelkezésére álló keretek között konstruktívan kezelte és kezeli ma is a pincehelyi sebészet ügyét. Mint írja: a szakmai szempontból megfelelő sebészeti ellátás személyi feltételeinek megteremtése a mai pincehelyi viszonyok között lehetetlen. Aneszteziológiai segítséget és többnapi kórházi kezelést igénylő sebészeti beavatkozás olyan intézményben nem végezhető, ahol nem biztosítottak az esetleges műtéti szövődmény ellátásának a feltételei. A megyei önkormányzat által támogatott megoldás gazdaságilag is segíti a pincehelyi kórház fenntartását, hosszú távú működtetését. A röntgen és a labordiagnosztika, valamint a reumatológiai, nőgyógyászati és belgyógyászati járóbeteg-szakellátás továbbra is megmarad. A kórházban – egy rehabilitációs osztály létrehozásával – további fejlesztésekre kerül sor, melyekre a megyei önkormányzat az idei évben húszmillió forintot szán. A térségben élő lakosság sürgősségi ellátása érdekében az Országos Mentőszolgálat Tolna Megyei Szervezete egy esetkocsit állított be, melynek működtetési költségeihez a Tolna megyei önkormányzat egyszeri 500 ezer forinttal járult hozzá.
