Fityisz az olasz futballnak: új sztárcsapat van születőben a Serie A-ban

Az olasz élvonalba két évtized után visszatérő Como nem a megszokott utat járja: a lombard klub a futballt eszközként használja a város nemzetközi imázsának erősítésére. Stabil anyagi háttérrel, fiatal, fejlődőképes játékosok szerződtetésével és karizmatikus vezetők jelenlétével a Comóból mára nemcsak sportklub, hanem modern, fenntartható projekt született, amely Európa felé tekint.

A Como életérzés, üde színfolt a Serie A-ben Fotó: TIZIANO BALLABIO Forrás: NurPhoto

Cesc Fabregas: befektető, játékos és edző egy személyben

Ez az a pont, ahol a comói projekt egyértelműen különbözik az olasz futballban megszokott feljutási modellektől. A legtöbb klub a nagyon alacsony bevételt jelentő Serie B-ben kezdi el költeni a pénzét, ami rövid távon segíthet ugyan a feljutásban, de hosszabb távon megköti a kezüket: amikor az élvonalban kellene komolyabban erősíteni, már nincs jelentős mozgásterük a nagyobb bevételek ellenére sem. A Como ezzel szemben elkerülte a költséges versenyfutást a másodosztályban, inkább tudatosan építkezett, és a nagyobb ráfordításokat a Serie A-ra tartogatta. Ez a stratégia ritkaságszámba megy Olaszországban, ahol a feljutó csapatok többsége azonnal próbálja „megvásárolni” a helyét a B élmezőnyében, majd a feljutás után tartalékok híján sokszor egy idény alatt vissza is zuhan. A Comónál viszont a türelem és a fokozatosság jellemezte a döntéseket, amelyeket végig a klub hosszú távú értékének növelése vezérelt.

Ebben kulcsszerepet játszott az is, hogy a klub arculatépítéséhez tudatosan vontak be ismert neveket: Dennis Wise sportigazgatóként, majd tanácsadóként, Thierry Henry és Cesc Fábregas pedig részvényesként érkezett. Utóbbi nem csupán tulajdonosi szerepet vállalt, hanem játékosként is segítette a csapatot, majd utánpótlásedzőként, az élvonalba jutást követően pedig már vezetőedzőként lett a projekt arca – egy olyan karizmatikus vezető, akire több nagyobb klub is lecsapott volna ezen a nyáron.

Érdekes módon a város női együttese – az amerikai Mercury/13 birtokában lévő csapat, amely szintén az élvonalban szerepel – idén nyáron Alisha Lehmann szerződtetésével próbál elmozdulni ebbe az irányba, mondhatni tanulva abból, ami a város másik felében zajlik.

Álvaro Morata lehet az új sztár (Fotó: CATHERINE STEENKESTE / Hans Lucas)

A lecsengő sztárnevektől a jövő emberei felé

2024 nyarán a Como elérte a célját: feljutott a Serie A-ba. Az eufóriát azonban gyorsan követte a kijózanodás. A klub megengedhette magának, hogy komoly neveket szerződtessen, ám Raphael Varane, Pepe Reina, valamint Andrea Belotti érkezése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A sokszor sérülésekkel bajlódó, lefelé ívelő pályán lévő sztárok nem hozták a várt szintet, a keret pedig inkább tűnt presztízsigazolások gyűjteményének, mint tudatosan épített csapatnak. Az ősz végére azonban a kiesés elleni harcban való részvételt megelégelve a klubvezetés levonta a következtetéseket. A félszezonnyi tanulópénz jóvoltából 2025 januárjában már fiatalabb, azonnali minőséget és jövőbeli értékteremtési lehetőséget rejtő játékosokat igazoltak. Velük aztán könnyedén abszolválták a bennmaradást, s megmutatkozott az is, hogy ezen az úton érdemes haladni, ha Európát vennék célba.

Ennek nyomán a mostani nyár ezen filozófia mentén zajlott: fiatal, fejlődőképes játékosokat hoztak, akikből hosszú távon is profitálhat a klub. A 104 millió eurós összkiadás már most több, mint az előző idény két átigazolási időszakának összessége volt, de nem öncélú pénzszórásról van szó, hanem olyan befektetésekről, amelyek egyszerre erősítik a csapat versenyképességét és értéknövelési potenciálját. Persze teljesen nem szakadtak el a rutinos játékosoktól sem, mert az öltözői jelenlét és a vezérszerep is kulcsfontosságú. Csupán ezúttal nem a karrierjük legvégén járó veteránok jöttek, hanem még most is használható labdarúgók, akik a fiatalok fejlődésében is szerepet vállalhatnak, mint például Álvaro Morata.

Fábregas edzőként is trendi, friss szemléletet képvisel, a jelenléte pedig szakmailag is illik a klubhoz: fiatal, modern, kísérletező, ugyanakkor tisztában van azzal, mit jelent hosszú távon építkezni. Az ő nevének bedobása minden igazolás során tud segíteni a vezetőségnek.

A Como így olyan klubképet rajzol, amely szembemegy az olasz futball jelenlegi válságával. Miközben az ország nagy része a túlélésért küzd, a tóparti csapat európai kupaszereplésről álmodhat, és mindezt úgy, hogy közben üzletileg és turisztikailag is erősödik.

A Como története jól példázza, hogy Olaszországban is lehet másként klubot építeni. A múlt csődjei után egy tudatos, nemzetközi szemléletű projekt született, amely a futballt nem önmagában, hanem gazdasági és kulturális kontextusban értelmezi. A Comói-tó partján ma nemcsak a turizmus, hanem a futball is virágzik – és ha a folyamat kiteljesedik, a Como nemcsak kuriózum, hanem példa lehet más olasz középcsapatok számára is.