Ki eresztette le a Balatont?

Nem tartja elégséges bizonyítéknak a zsilipnapló-bejegyzéseket három észak-balatoni civil szervezet, ezért további szakértői jelentéseket követel a vízügyi hatóságtól. A múlt hét végén hangos szóváltás után napolták el a Székesfehérvári Városi Bíróságon a vízeresztésről kitűzött második tárgyalást. A vízügyi igazgatóság állítja: nem hiányzik 1,2 milliárd köbméter víz a Balatonból.

Elhalasztották a múlt hét végén a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ellen indított perben kitűzött tárgyalást, mert a felperes nem éri be elégséges dokumentumként a vízeresztést cáfoló zsilipnaplóban található bejegyzéseket. A Védegylet Pálkövéért, a Balatonfői Partalja és a Kenesei Part- és Természetvédelmi Egyesület azért indított pert a vízügyi igazgatóság ellen, mert – állításuk szerint – a tógazda azzal, hogy 1998 és 2000 között vizet engedett le a szomjazó tóból, környezetkárosítást követett el, és felróhatók neki partszabályozási vétségek is.
Az északi partiak már augusztusban megkapták a vízügyesek balatoni zsilipnaplóját – amely az alperes szerint hiteles bizonyítéka annak, hogy a kifogásolt két évben zárva volt a Sió-csatorna zsilipje. – Kétségtelen, voltak csapadékban gazdag évek, amikor – többek közt megakadályozandó a part menti ingatlanok víz alá kerülését – meg kellett nyitni a zsilipet, ám azt is tudomásul kell venni, hogy nem lehet a tó vizével ugyanúgy gazdálkodni, mint például a vasárnapról megmaradt étellel, amelyet hűtőszekrénybe rakhatunk. A tónak nincs spájza, hogy oda kerüljön az időnként túlcsorduló víz – érvelnek a vízügyesek. Egyben határozottan cáfolják, hogy 1998 és 2000 között 1,2 milliárd köbméter vizet eresztettek volna le a tóból. Állítják, az elmúlt két-három aszályos évben a Sió-csatorna üdülővárosi szakaszába nyaranként csak annyi víz került, amennyi megakadályozta a csatornában rothadó növényzet bűzét. Ezzel a vízmennyiséggel a tavat még egy milliméternyivel sem rabolták meg – állítják a vízügyesek.
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jogi képviselője, Hegedűs Tamás lapunknak azt mondta: a múlt heti tárgyaláson a felperesek nem nézték meg a zsilipnaplót, de ott még azt mondták, elfogadják az abban foglaltakat. A jogásztól megtudtuk: a felperes ugyan nem emelt kifogást az ellen, hogy a legilletékesebb szakmai és tudományos fórumok, az MTA tihanyi limnológiai intézete, a Budapesti Műszaki Egyetem vagy a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet készítsen szakértői jelentést, ám ragaszkodik ahhoz, hogy máshonnan is érkezzen az alperes állítását igazoló dokumentum.
A balatoni kirendeltség vezetője, Fejér Vilmos lapunknak újfent kijelentette: cáfolhatatlan bizonyítékaik segítségével alaptalannak minősítik a vízeresztéssel kapcsolatos állításokat, és visszautasítják a vádakat.