Az akció során a Rosbalt hírügynökség információi szerint heten haltak meg, köztük két rendőr és két túsz, négyen, köztük két túsz pedig megsebesült. Az iskolát különleges katonai egységek, valamint belügyi erők vették körül.
A támadók a július végi ingusföldi csecsen behatoláskor elfogott társaik elengedését és a Csecsenföldön állomásozó orosz csapatok kivonását követelik, az esti órákig azonban érdemben nem kezdődtek meg a tárgyalások a túszejtők és a hatóságok között. A terroristák helyi politikai vezetőkkel, az ingus és északoszét elnökkel, valamint a 2002-es túszdráma egyik tárgyalójával kívánnak párbeszédet folytatni, akik a helyszínre is érkeztek.
Lapzártánk idején megkezdődött az egyezkedés a túszejtők és a hatóságok között, részleteket azonban nem közöltek. A szabadságát a hírre megszakító és Moszkvában válságülést tartó orosz elnök ismételten kizárt mindenféle egyezkedést a terroristákkal. Vlagyimir Putyin leszögezte, hogy a terroristákkal „harcolunk, börtönbe zárjuk, elpusztítjuk őket”. A legutóbbi terrorakciók ügyében Moszkva az ENSZ BT sürgős összehívását kérte.
Aszlan Maszhadov csecsen vezető közben a Kavkazcenter honlapon nyilatkozatot tett közzé, amelyben embertelen cselekedetnek nevezi az akciót, és elhatárolódik attól.
*
Több mint négyszáz, más jelentések szerint legfeljebb kétszáz tanulót, tanárt és szülőt ejtett túszul egy észak-oszétiai iskolában egy 17, más jelentések szerint 25 fős terroristacsoport, amely automata fegyverekkel és gránátvetőkkel van felszerelve, négy nőtagja pedig bombát visel az övére erősítve. A támadók a Csecsen- és Ingusfölddel szomszédos, szintén Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaság fővárosától, Vlagyikavkaztól 30 kilométernyire északnyugatra fekvő Beszlan városának 1. számú középiskoláját foglalták el a tanévnyitó ünnepség időpontjában. Több orosz hírügynökség szerint zárt teherautón érkeztek. A túszejtők a tornateremben terelték össze foglyaikat, és állítólag aknákat raktak le az iskola valamennyi bejáratánál, az épület felrobbantásával fenyegetőzve. Szemtanúk szerint több ablakba gyerekeket állítottak ki, hogy megakadályozzák az épület ostromát. Mintegy ötven gyereknek állítólag sikerült kiszöknie a terroristák fogságából. Közülük többen elmondták, hogy a terroristák nagyon agresszívan viselkednek a túszokkal. Azzal fenyegetőztek, hogy minden egyes megölt társukért ötven, a sebesültekért húsz gyereket végeznek ki – közölte még délután Kazbek Dzantijev észak-oszétiai belügyminiszter. Az épületet körülvevő belügyi és különleges erők időközben felajánlották a fegyvereseknek, hogy élelmiszert és vizet visznek nekik és a túszoknak, de ezt a banditák elutasították.
Putyin elnökre a helyzet békés megoldása érdekében szakértők szerint most különösen nagy nyomás nehezedik, de az orosz hatóságok emlékezetében élénken élnek a Dubrovka színházbeli túszmentést követő támadások is. A pszichés terhet növeli, hogy most nagyrészt gyerekek vannak a halálra elszánt terroristák fogságában, így nem véletlen, hogy a különleges alakulatok vezetői is óvakodtak az iskola azonnali megrohamozásától. Szakértők minden- esetre úgy látják, hogy a túszdráma nagy valószínűséggel most is csak erővel oldható meg. Az orosz védelmi minisztérium minden eshetőségre felkészülve tábori mozgókórházat küldött repülőgépen Beszlanba, s Szergej Ivanov védelmi miniszter parancsára katonaorvosok egy csoportja és orvosi felszerelés érkezett az észak-oszétiai városba Rosztov-na-Donu városból is.
Az Oroszország-szerte általános feszültségre jellemző, hogy bombariadó miatt kiürítették azt a 24 szintes épületet Moszkva központjában, ahol a csecsen köztársaság képviselete van. Vezetője elmondta: reggel egy ismeretlen, „pszichikailag feltehetően nem kiegyensúlyozott” telefonáló közölte, hogy az épületet aláaknázták.
Tegnap reggel egyébként kiürítették a moszkvai Kurszki pályaudvar egy részét is, miután egy névtelen telefonáló azt közölte, hogy ott pokolgépet helyeztek el. Az orosz főváros a Szerbszkij Pszichológiai Intézetben rendkívüli tanácsadásra „forró vonalat” létesített, hogy segítsen a merényletek miatt megrázkódtatást szenvedett moszkvaiaknak a szörnyű élmény feldolgozásában. A nap első felében több mint másfél száz segélykérő hívás érkezett a forróvonalon. A pszichológusok azt tanácsolják általában a tanácsot kérő szülőknek, hogy tartsák távol gyermekeiket a tévéhíradók sokkoló képsoraitól, de ne tegyenek úgy, mintha mi sem történt volna. Óvatosan, a gyerek életkorát, érettségét és lelki teherbíró képességét figyelembe véve mondják el nekik, mi történt, de ne szembesítsék őket a történtek teljes szörnyűségével, a véres részletekkel.
Közel félezer áldozat. Az elmúlt negyedszázad tizenhárom legnagyobb túszejtési akciójából négy a csecsenföldi konfliktusra vezethető vissza. Kilenc éve, 1995. június 14-én 200 csecsen harcos támadta meg a dél-oroszországi Bugyonnovszk kormányépületeit, majd elbarikádozták magukat egy kórházban, ahol 1500 ember esett fogságukba. Az orosz haderők hat nap után vetettek véget a drámának, a tűzharcban 166-an haltak meg. Fél év múlva tizenöt napon át tartott az 1996. január 9-én kezdődött dráma. Egy csecsen kommandó kétezer embert ejtett túszul
a dagesztáni Kizljarban, majd
a dagesztáni-csecsen határon lévő Pervomajszkojéban. Az orosz biztonsági erők megkísérelték a túszok kiszabadítását, a halálos áldozatok számát egyes források ötvenre, mások százra tették. Két éve Moszkvában,
a Dubrovka színházban egy előadáson negyven csecsen fegyveres túszul ejtett 912 embert. Az orosz biztonsági erők támadásában 170-en haltak meg, 130 túsz és az összes túszejtő. (MN)
