Magyar szempontból különösen nagy jelentőségű a tét: vajon a magyar–ukrán határ megmarad-e annak, ami, vagy egyben magyar–orosz határ is létrejöhet? Ukrajnában ugyanis csak látszólag az elnök személye a tét. Valójában az ország stratégiai szövetségest választ: az EU és a NATO vagy pedig Oroszország személyében. Miközben mindannyian Amerikára figyeltünk, Oroszország nem tétlenkedett: megtett mindent azért, hogy Ukrajnát magához kösse, s nemcsak politikailag, hanem behatolva az emberek mindennapjainak szinte minden szférájába. Vagyis reális orosz–ukrán egyesülési folyamat kezdődött el, a „Mini-Szovjetunió” restaurációs kísérlete. „Ukrajna geopolitikai centrumot alkot, amelynek önálló államisága önmagában is hozzájárul Oroszország átalakulásához.
Ukrajna nélkül Oroszország megszűnik eurázsiai hatalom lenni. Oroszország persze küzdhet tovább a nagyhatalmi státusért Ukrajna nélkül is, de ez esetben már csak ázsiai jelentőségű nagyhatalommá képes válni” – írta klasszikussá vált geopolitikai kézikönyvében, A nagy sakktábla című művében Zbigniew Brzezinski több mint öt éve.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Brzezinski jó tanítványának bizonyult: a megfelelő pillanatban személyesen is színre lépve tett azért, hogy Oroszország eurázsiai nagyhatalom lehessen. Javasolta az orosz–ukrán határ egyszerűsített átlépését az oroszok és ukránok számára, valamint a kettős, orosz–ukrán állampolgárság bevezetését mindazoknak, akik igénylik. Putyin szerint „az egységes gazdasági térség” kialakítása érdekében. És persze a nép akaratából. Az orosz duma már napirendre is tűzte a változtatások megtárgyalását, párhuzamosan előkészítik a kérdések „össznépi megvitatását”.
Nem is lógna ki a lóláb, ha mindezt nem az ukrán televízió három legnézettebb csatornájának egyszerre közvetített műsorában jelentette volna be az orosz elnök pár nappal az ukrán választások első fordulója előtt. Ebben Putyin a nézők korábban feltett kérdéseire válaszolt. Arra a felvetésre például, hogy igazságtalan az a gyakorlat, amelynek alapján az Oroszországba utazó ukránoknak három napon belül be kell jelentkezniük, de az oroszok 90 napig is Ukrajnában tartózkodhatnak ilyen megkötés nélkül, azt felelte, ezt nem is tudta, majd hozzátette: azonnal intézkedni fog, hogy az ukránok is 90 napig lehessenek bejelentkezési kötelezettség nélkül Oroszországban.
Ha Moszkva visszaszerezné az 52 milliós lélekszámú Ukrajna feletti ellenőrzést, automatikusan eurázsiai nagyhatalommá válna, aminek azonnali következményei lennének Közép-Európára. Lengyelország központi geopolitikai szereplővé válna az egyesült Európa keleti határán – figyelmeztetett Brzezinski a már említett könyvében.
„Természetesen senki nem fog semmiféle Szovjetuniót csinálni már. Nincs ilyen cél. Ilyen kísérlet, sajnos, semmi jóra nem vezetne. Sokan vannak a volt szovjet területeken, akik sajnálják, amit elvesztettünk. És igazuk van. De ami elmúlt, azon nincs értelme keseregni, a realitásokból kell kiindulni, a jelen talaján állva a jövő felé kell tekintenünk. Az egységes gazdasági térség olyan koncepció, amely mindenekelőtt a gazdasági integrációt célozza. A fő feladat a munkaerő, a tőke, az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása” – mondta kérdésre válaszolva az orosz elnök.
A televíziós adás épp akkor zajlott, amikor Putyin az Ukrajna felszabadulásának 60. évfordulójára rendezett ünnepségeken vett részt Kijevben, s a felszabadulás napját – amely november 6-án lenne – így egy héttel hamarább tartotta Ukrajna. Az ünnepség demonstratív díszszemléje a brezsnyevi időket idézte fel, hiszen Kijevben tíz éve nem volt ekkora katonai parádé.
„Egyébként a világ kétségtelenül és csakis többpólusú lehet. Hogy hol is van benne a mi helyünk, Oroszország, Ukrajna és szomszédaink helye? Nagy országok vagyunk, fejlett technológiákkal rendelkezünk, és fejlett a kultúránk. Nélkülünk, az ukrán és az orosz kultúra nélkül nehéz elképzelni a sokszínű európai kultúrát. Jelentős részt képviselünk ebben. A szláv kultúráról általában elmondható: jelentős része az európai kultúrának. És Európának ugyanilyen részét kell alkotnunk a gazdaságban és a honvédelemben is. (…) Már elkezdtük törvényeink egységesítését. Az első csomagban 62 jogszabály szerepel, amelyet országaink parlamentjeinek kell elfogadniuk” – nyilatkozta újabb kérdésre válaszolva Putyin.
Azután lezajlott az első forduló. A huszonnégy jelöltből kettő maradt állva, s máig sem ismerjük a végeredményt pontosan, mert a szavazatszámlálás leállt. A külföldi megfigyelők – az orosz és egyes amerikai képviselők kivételével – elmarasztalták a választásokat, mivel elfogadhatatlanul sok csalást és megengedhetetlen befolyásolási kísérletet véltek felfedezni. Október 31-én, a választások napján több mint 43 ezer beadványt vettek át az ügyeletet tartó bíróságok.
Válaszul csütörtökön a Központi Választási Bizottság határozatot hozott, amely szerint ezentúl (vagyis a november 21-én esedékes második fordulóban) a megfigyelők véleménye és beadványaik nem tekinthetők dokumentumoknak jogi eljárások folyamán.
Érdemes összefoglalni, hogy a választásokkal kapcsolatban melyek azok az állítások, amelyeket már ma kimondhatunk.
1. Az ukrán választási rendszer illegitimnek bizonyult.
2. Az exit pollos mérések nem működtek a megkérdezettek nagyfokú elzárkózása miatt, így nem voltak felhasználhatóak, s a párhuzamos szavazatszámlálás sem adott olyan eszközt az ellenzéki jelöltnek, Juscsenkónak, amellyel a hatalomra nyomást tudott volna gyakorolni.
3. Mindkét jelöltnek a saját tartalékait kell újra mozgósítania, és a baloldali kis pártoktól kell szavazatokat szereznie. A szocialista párt ma úgy döntött, hogy feltételekkel, de Juscsenko „népi jelöltet” fogja támogatni. A kommunisták pedig mindkét jelölt bojkottjára hívták fel szavazóikat. Egyelőre kérdéses, milyen alkut kötnek, de a szocialisták, illetve a kommunista párttagok voksolási fegyelmének állapota is kérdéses.
4. Juscsenkónak nem marad más hátra, mint hogy csatába induljon, ha jelenlegi miniszterelnöki pozícióját kihasználva a moszkovita jelölt Janukovics folytatja a még Putyin jelenlétében látványosan elkezdett szociális intézkedési csomag megvalósítását.
5. Moszkva után a Nyugat is belekezdett az ukrán kampány befolyásolásába, aminek első komoly jele, hogy a Financial Times lehetőséget adott Juscsenko ellenzéki jelöltnek, hogy cikket írjon a tekintélyes lapba.
6. A jól választott időben végrehajtott orosz beavatkozás eredményeit már nem lehet meg nem történtnek tekinteni, akármelyik jelölt lesz is végül a nyertes.
7. Ukrajna megosztottsága elérte csúcspontját, a politikai szembenállás nem szűnik meg a választás végeredményének ismeretében sem, az új elnök legitimitása mindenképpen kérdéses lesz.
A világpolitika szintjén az ukrajnai helyzetet hamarosan a – Washington Times csütörtöki cikke nyomán – csak a „Bush–Putyin tengelynek” nevezett politikai térben tudják kezelni, Európa számára nem reális a feladat nagysága. Az amerikai lap megjegyzi: egyedülálló Putyin azon képessége, hogy előre látja, ki fogja megnyerni az elnökválasztást. Nyilván ezért is engedi meg magának, hogy beleszóljon és az egyik jelöltet támogassa. A lap persze Bush esetére gondol.
Vajon Ukrajna esetében is igaz a megállapítás?
Viktor Juscsenko,
az ukrán központi bank elnöke, majd
rövid ideig
miniszterelnök.
Nem sokkal azután, hogy meghirdette
a korrupció elleni
harcot, Leonyid
Kucsma ukrán elnök leváltotta. Elsősorban Ukrajna Kijevtől
nyugatra fekvő
területeinek és a főváros lakosságának
többsége támogatja. Ellenfele amerikai
ügynöknek nevezi,
mivel felesége
amerikai állampolgár
Leonyid Kucsma és Vlagyimir Putyin az október végi kijevi katonai parádén, a kép jobb szélén Viktor Janukovics. Utóbbi jelenleg miniszterelnök, akit Putyin orosz elnök mellett a Magyarországon is terjeszkedő ukrán tőkés csoportok, főleg a Dunaferrt is privatizáló Donbass Ipari Szövetség támogat. Ukrajna keleti és déli, Oroszországgal határos megyéinek választóit tudhatja maga mögött. Ellenfelei azzal támadják, hogy büntetett előéletű. Ha ő nyer, az orosz is hivatalos nyelv lesz Ukrajnában
